VERŠ 26
26. VERS
Verš
Szöveg
nityaṁ vā manyase mṛtam
tathāpi tvaṁ mahā-bāho
nainaṁ śocitum arhasi
nityaṁ vā manyase mṛtam
tathāpi tvaṁ mahā-bāho
nainaṁ śocitum arhasi
Synonyma
Szó szerinti jelentés
atha — ak ale; ca — tiež; enam — táto duša; nitya-jātam — stále sa rodí; nityam — navždy; vā — alebo; manyase — takto uvažuješ; mṛtam — mŕtva; tathā api — ani tak; tvam — ty; mahā-bāho — ó, bojovník s mocnými pažami; na — nikdy; enam — o duši; śocitum — žialiť; arhasi — hodí sa.
atha – ha azonban; ca – szintén; enam – ezt a lelket; nitya-jātam – mindig megszületőnek; nityam – mindig; vā – vagy; manyase – hiszed; mṛtam – meghalónak; tathā api – mégis; tvam – te; mahā-bāho – ó, erős karú; na – soha; enam – a lelket; śocitum – siratni; arhasi – érdemes.
Překlad
Fordítás
Ak si však myslíš, že duša (alebo príznaky života) sa zakaždým rodí a potom navždy umiera, ani tak nemáš žiadny dôvod žialiť, ó, bojovník mocných paží.
Még ha azt hiszed is, hogy a lélek [vagy az élet jele] szüntelenül megszületik és örökké meghal, akkor sincs okod a bánkódásra, ó, erős karú!
Význam
Magyarázat
Vždy jestvuje určitý druh filozofov blízkych buddhistom, ktorí neveria v oddelenú existenciu duše mimo tela. Z Kṛṣṇových slov sa dá poznať, že aj vtedy, keď prednášal Bhagavad-gītu, títo filozofi žili a boli známi ako lokāyatikovia a vaibhāṣikovia. Títo filozofi tvrdia, že duša alebo život vzniká, keď hmotné prvky dosiahnu určitý stupeň vývoja. Dnešní vedci a ateistickí filozofi uvažujú podobne. Podľa nich je telo zlúčeninou fyzických a chemických látok, ktorých vzájomným pôsobením vznikne život. Na tejto myšlienke je postavená antropológia. V súčasnosti jestvuje (predovšetkým v Spojených štátoch) veľa nihilistických pseudonáboženstiev a buddhistických siekt, ktoré neuznávajú nijaké spoločenské, mravné a podobné hodnoty a ktoré sú tiež prívržencami tejto filozofie.
A filozófusoknak mindig is létezett egy olyan rétege, mely a buddhistákhoz hasonlóan nem hisz abban, hogy a testen túl a lélek különállóan létezik. Láthatjuk, hogy ilyen filozófusok már akkor is voltak, amikor az Úr Kṛṣṇa elbeszélte a Bhagavad-gītāt. Lokāyatikáknak és vaibhāṣikáknak nevezték őket. Nézeteik szerint az életjelenségek akkor nyilvánulnak meg, amikor az anyag kombinációja egy bizonyos érettségi fokot elér. Napjaink materialista tudósai és filozófusai hasonlóképpen gondolkodnak. Szerintük a test az anyagi elemek kombinációja, s a fizikai és kémiai elemek kölcsönhatása következtében egy adott szinten megnyilvánulnak az életjelenségek. Az antropológia tudománya erre a filozófiára épül. Manapság számtalan álvallás – melyek egyre divatosabbá válnak Amerikában – vallja ezt a nézetet, a nihilista, minden odaadást mellőző buddhista vallásfelekezetekkel együtt.
Aj keby Arjuna neveril v existenciu duše, tak ako v ňu neveria stúpenci vaibhāṣickej filozofie, ani tak by nemal dôvod k nariekaniu. Kto by žialil nad stratou nejakej zmesi chemických prvkov a prestal kvôli tomu vykonávať svoje povinnosti? Počas vojny predsa nikto nenarieka, keď sa na zničenie nepriateľa vyplytvajú tony chemikálií. Vaibhāṣická filozofia tvrdí, že ātmā alebo duša je zničená spolu s telom. Preto je jedno, či Arjuna vedsky záver o existencii maličkej duše prijal, alebo nie; ani v jednom prípade nemal dôvod bedákať. Podľa teórie vaibhāṣikov sa z hmoty neprestajne v každom momente rodí veľa nových bytostí a rovnako veľa ich zaniká; preto niet dôvodu smútiť kvôli smrti. Podľa toho Arjunovi nehrozilo, že sa znovu narodí, a preto nemal ani dôvod báť sa následkov, ktoré by ho čakali, keby zabil svojho praotca a učiteľa. Kṛṣṇa však Arjunu uštipačne oslovil „bojovník mocných paží“, lebo neprijímal teóriu vaibhāṣikov, ktorá úplne ignoruje vedsku múdrosť. Ako kṣatriya patril Arjuna do vedskej spoločnosti, a preto sa mal riadiť jej pokynmi.
Arjunának még akkor sem lenne oka a búslakodásra, ha a vaibhāṣika filozófiának megfelelően nem hinne a lélek létezésében. Senki sem kesereg egy halom kémiai anyag elvesztésén, és senki sem hagyja abba emiatt előírt kötelessége végzését. A modern tudományban és a tudományos hadviselésben sok-sok tonna vegyszer vész kárba az ellenség legyőzése érdekében. A vaibhāṣika filozófia szerint az úgynevezett lélek vagy ātmā megsemmisül a test halálával. Így tehát akár elfogadja Arjuna a védikus következtetést, miszerint létezik egy atomnyi lélek, akár nem hisz a lélek létezésében, egyik esetben sincs oka szomorúságra. A fenti elmélet szerint semmi értelme a halál felett keseregni, hiszen számtalan élőlény keletkezik az anyagból és hal meg minden pillanatban. Ha a lélek nem születik újjá, akkor Arjunának nincs miért félnie a bűnös visszahatásoktól, melyek nagyatyja és tanára meggyilkolásából származnának. Kṛṣṇa természetesen nem fogadta el a védikus bölcseletet figyelmen kívül hagyó vaibhāṣikák filozófiáját, ezért gúnyosan mahā-bāhunak, erős karúnak szólítja Arjunát, aki kṣatriya volt, a védikus kultúra részese, így illő lett volna betartania a védikus elveket.