VERSO 3

3. VERS

Texto

Szöveg

kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi
sarva-kṣetreṣu bhārata
kṣetra-kṣetrajñayor jñānaṁ
yat taj jñānaṁ mataṁ mama

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

kṣetra-jñam — o conhecedor do campo; ca — também; api — decerto; mām — a Mim; viddhi — conheça; sarva — todos; kṣetreṣu — nos campos corpóreos; bhārata — ó filho de Bharata; kṣetra — o campo de atividades (o corpo); kṣetra-jñayoḥ — e o conhecedor do campo; jñānam — conhecimento de; yat — aquele que; tat — esse; jñānam — conhecimento; matam — opinião; mama — Minha.

kṣetra-jñam – a mező ismerőjeként; ca – is; api – bizony; mām – Engem; viddhi – ismerj; sarva – minden; kṣetreṣu – testi mezőben; bhārata – ó, Bharata leszármazottja; kṣetra – a tettek mezejéről (a testről); kṣetra-jñayoḥ – és a mező ismerőjéről; jñānam – szóló tudás; yat – ami; tat – az; jñānam – a tudás; matam – vélemény; mama – Enyém.

Tradução

Fordítás

Ó descendente de Bharata, você deve entender que, em todos os corpos, Eu também sou o conhecedor, e compreender este corpo e seu conhecedor chama-se conhecimento. Esta é a Minha opinião.

Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.

Comentário

Magyarázat

Ao se discutir o assunto corpo e conhecedor do corpo, alma e Superalma, encontram-se três diferentes tópicos de estudo: o Senhor, a entidade viva e a matéria. Em cada campo de atividades, em cada corpo, há duas almas: a alma individual e a Superalma. Porque a Superalma é uma expansão plenária da Suprema Personalidade de Deus, Kṛṣṇa, Kṛṣṇa diz: “Eu sou também o conhecedor, mas não sou o conhecedor individual do corpo. Eu sou o superconhecedor. Estou presente em cada corpo como Paramātmā, ou Superalma”.

A test és ismerője, valamint a lélek és a Felsőlélek tárgyalása három különböző témát érint, melyek: az Úr, az élőlény és az anyag. Minden cselekvési mezőben, minden testben két lélek van: az egyéni lélek és a Felsőlélek. Mivel az utóbbi Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes értékű kiterjedése, Kṛṣṇa azt mondja: „Én is ismerő vagyok, de nem a test egyéni ismerője, hanem a legfelsőbb ismerő. Paramātmāként, azaz Felsőlélekként jelen vagyok minden testben.”

Aquele que, tomando como parâmetro este Bhagavad-gītā, estuda mui minuciosamente o assunto do campo de atividade e do conhecedor do campo, pode alcançar o conhecimento.

Aki a Bhagavad-gītā alapján nagyon alaposan tanulmányozza a tett mezejét és a mező ismerőjét, az tudásra tehet szert.

O Senhor diz: “Em cada corpo individual, Eu sou o conhecedor do campo de atividades”. O indivíduo pode ser o conhecedor de seu próprio corpo, mas não tem conhecimento sobre os outros corpos. A Suprema Personalidade de Deus, que, como a Superalma, está presente em todos os corpos, sabe tudo sobre todos os corpos. Ele conhece todos os diferentes corpos de todas as diversas espécies de vida. Um cidadão talvez saiba tudo sobre seu pedaço de terra, porém, o rei conhece não só seu palácio, mas todas as propriedades dos cidadãos individuais. De modo semelhante, alguém pode ser o proprietário do corpo individual, mas o Senhor Supremo é proprietário de todos os corpos. O rei é o proprietário original do reino, e o cidadão é o proprietário secundário. Do mesmo modo, o Senhor Supremo é o sumo proprietário de todos os corpos.

Az Úr kijelenti: „Én minden egyes egyéni testben a tettek mezejének ismerője vagyok.” Az élőlény ismerheti a saját testét, de másokét nem. A Felsőlélekként minden testben jelen lévő Istenség Személyisége azonban tökéletesen ismeri mindegyik testet, minden fajban. Egy közönséges ember tudhat mindent a saját kis földjéről, de a király nemcsak a saját palotájáról, hanem minden egyes alattvalója minden tulajdonáról is tud. Ehhez hasonlóan az élőlény csak a saját testének egyéni birtokosa, a Legfelsőbb Úr azonban minden testnek. A király az ország eredeti tulajdonosa, a polgárok pedig csupán másodlagos tulajdonosok. Éppen így a Legfelsőbb Úr valamennyi test legfelsőbb birtokosa.

O corpo consiste dos sentidos. O Senhor Supremo é Hṛṣīkeśa, que significa “o controlador dos sentidos”. Ele é o controlador original dos sentidos, assim como o rei é o controlador original de todas as atividades do Estado; os cidadãos são controladores secundários. O Senhor diz: “Eu sou também o conhecedor”. Isto significa que Ele é o superconhecedor; a alma individual conhece apenas seu corpo específico. Na literatura védica, declara-se o seguinte:

A test érzékszervekből áll. A Legfelsőbb Úr Hṛṣīkeśa, ami azt jelenti, hogy Ő „az érzékek irányítója”. Ő az érzékek eredeti irányítója, pontosan úgy, mint ahogyan az állam tetteinek is a király a legfőbb irányítója, míg a polgárok csak másodlagos irányítók. Amikor az Úr azt mondja: „Én is ismerő vagyok”, az annyit jelent, hogy Ő a felsőbbrendű tudó, míg az egyéni lélek csak a saját testét ismeri. A védikus irodalomban a következőt olvashatjuk:

kṣetrāṇi hi śarīrāṇi
bījaṁ cāpi śubhāśubhe
tāni vetti sa yogātmā
tataḥ kṣetra-jña ucyate

Este corpo chama-se kṣetra, e dentro dele moram o proprietário do corpo e o Senhor Supremo, que conhece o corpo e o dono do corpo. Por isso, Ele é chamado o conhecedor de todos os campos. A distinção entre o campo de atividades, o conhecedor das atividades e o supremo conhecedor das atividades é descrita da seguinte maneira. De acordo com o paradigma da literatura védica, o conhecimento perfeito da constituição do corpo, da constituição da alma individual e da constituição da Superalma é conhecido como jñāna. Esta é a opinião de Kṛṣṇa. Compreender a alma e a Superalma como idênticas e, ao mesmo tempo distintas, é conhecimento. Quem não entende o campo de atividade e o conhecedor da atividade não tem conhecimento perfeito. Deve-se compreender a posição de prakṛti (a natureza), puruṣa (o desfrutador da natureza) e īśvara (o conhecedor que domina ou controla a natureza e a alma individual). Ninguém deve confundir as diferentes potencialidades desses três. Não se deve confundir o pintor, o quadro e o cavalete. Este mundo material, que é o campo de atividades, é a natureza, e o desfrutador da natureza é a entidade viva, e acima de ambos está o controlador supremo, a Personalidade de Deus. Na linguagem védica (Śvetāśvatara Upaniṣad 1.12), está declarado que bhoktā bhogyaṁ preritāraṁ ca matvā/ sarvaṁ proktaṁ trividhaṁ brahmam etat. Há três concepções acerca do Brahman: prakṛti é o Brahman como o campo de atividades, a jīva (a alma individual) também é Brahman e tenta controlar a natureza material, e o controlador de ambas também é Brahman, mas Ele é o verdadeiro controlador.

Ezt a testet kṣetrának hívják, s ezen belül lakozik a test tulajdonosa, valamint a Legfelsőbb Úr, aki ismeri a testet és annak tulajdonosát is. Éppen ezért Őt minden mező ismerőjének nevezik. A tettek mezeje, a tettek ismerője és a tettek legfelsőbb ismerője közötti különbségről a következőket mondhatjuk el: A test, az egyéni lélek és a Felsőlélek természetéről szóló tökéletes tudást a védikus irodalom jñānának nevezi. Ez Kṛṣṇa véleménye. A tudás azt jelenti, hogy megértjük: a lélek és a Felsőlélek egy, mégis különböző. Aki nem érti meg a tettek mezejét és a tettek ismerőjét, az nem rendelkezik tökéletes tudással. Meg kell értenünk a prakṛti (a természet), a puruṣa (a természet élvezője) és az īśvara (a természetet és az egyéni lelket irányító ismerő) helyzetét. Ezt a hármat nem szabad összetévesztenünk egymással, ahogyan nem szabad összetévesztenünk a festőt, a festményt és a festőállványt sem. Természeten ezt az anyagi világot értjük, ami a tettek mezeje, a természet élvezője pedig az élőlény. Mindkettő felett a legfelsőbb irányító áll, az Istenség Személyisége. Ezzel kapcsolatban így írnak a Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 1.12): bhoktā bhogyaṁ preritāraṁ ca matvā / sarvaṁ proktaṁ tri-vidhaṁ brahmam etat. Három brahman-felfogás van: brahman a prakṛti, a tettek mezeje; brahman a jīva (az egyéni lélek), aki megpróbál uralkodni az anyagi természeten, és Brahman mindkettőjük irányítója, de Ő a valódi irányító.

Neste capítulo, também será explicado que, entre os dois conhecedores, um é falível e o outro, infalível. Um é superior e o outro, subordinado. Quem pensa que os dois conhecedores do campo são a mesma pessoa contradiz a Suprema Personalidade de Deus, que aqui afirma mui claramente: “Eu também sou o conhecedor do campo de atividade”. Quem confunde uma corda com uma cobra não desenvolveu conhecimento. Há diferentes espécies de corpos, e há diferentes proprietários dos corpos. Existem diferentes corpos, porque cada alma individual tem sua capacidade individual para dominar a natureza material. Mas o Supremo também está presente neles como o controlador. A palavra ca é significativa, porque ela indica o número total de corpos. Esta é a opinião de Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa. Kṛṣṇa é a Superalma presente em cada corpo, distinto da alma individual. E Kṛṣṇa diz explicitamente aqui que verdadeiro conhecimento é saber que a Superalma é o controlador do campo de atividades e do desfrutador finito.

Ez a fejezet azt is kifejti, hogy a két ismerő közül az egyik tévedhetetlen, míg a másik esendő, az egyik felsőbbrendű, míg a másik alárendelt. Aki a mező két ismerőjéről azt gondolja, hogy egy és ugyanaz, az ellentmond az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki itt egyértelműen kijelenti: „Én is ismerem a cselekvés mezejét.” Aki a kötelet kígyónak véli, az nem rendelkezik tudással. Különféle testek vannak, s a testeknek különféle tulajdonosai. Mivel az egyéni lelkek mind más és más mértékben kívánnak uralkodni az anyagi természet felett, ennek érdekében más és más testet kapnak. A Legfelsőbb azonban irányítóként minden testben jelen van. A ca szó fontos, mert valamennyi test összességére utal. Ez Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa véleménye. Kṛṣṇa a Felsőlélek, aki az egyéni lélektől függetlenül jelen van minden egyes testben. E versben Kṛṣṇa egyértelműen kijelenti, hogy valódi tudás az, amikor valaki tudja, hogy a Felsőlélek irányítja a tettek mezejét és a parányi élvezőt is.