Skip to main content

TEXT 8

8. VERS

Tekstas

Szöveg

prakṛtiṁ svām avaṣṭabhya
visṛjāmi punaḥ punaḥ
bhūta-grāmam imaṁ kṛtsnam
avaśaṁ prakṛter vaśāt
prakṛtiṁ svām avaṣṭabhya
visṛjāmi punaḥ punaḥ
bhūta-grāmam imaṁ kṛtsnam
avaśaṁ prakṛter vaśāt

Synonyms

Szó szerinti jelentés

prakṛtim — į materialią gamtą; svām — Savo; avaṣṭabhya — įeidamas; visṛjāmi — Aš kuriu; punaḥ punaḥ — kaskart; bhūta-grāmam — kosminius kūrinius; imam — šiuos; kṛtsnam — visus; avaśam — savaime; prakṛteḥ — gamtos galiai; vaśāt — pavaldžius.

prakṛtim – az anyagi természetbe; svām – saját magaméba; avaṣṭabhya – behatolva; visṛjāmi – teremtek; punaḥ punaḥ – újra meg újra; bhūta-grāmam – minden kozmikus megnyilvánulást; imam – ezeket; kṛtsnam – teljesen; avaśam – automatikusan; prakṛteḥ – a természet ereje által; vaśāt – kényszerítve.

Translation

Fordítás

Aš lemiu kosmoso tvarką. Mano valia kaskart savaimingai kyla pasauliai, ir atėjus laikui Mano valia jie vėl sunaikinami.

A teljes kozmikus megnyilvánulás Nekem van alárendelve. Akaratomból újra meg újra megnyilvánul, s végül akaratomból semmisül meg.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Materialus pasaulis – tai Aukščiausiojo Dievo Asmens žemesniosios energijos apraiška. Apie tai keletą kartų jau buvo kalbėta. Kūrimo metu materiali energija išlaisvinama ir gauna mahat-tattvos pavidalą; į ją Viešpats įeina Savo pirmąja Puruṣos inkarnacija – Mahā-Viṣṇu. Jis guli Priežasčių vandenyne ir iškvepia nesuskaičiuojamą daugybę visatų. Į kiekvieną jų Viešpats įžengia kaip Garbhodakaśāyī Viṣṇu. Šitaip kuriamos visatos. Po to Viešpats apsireiškia kaip Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu, o šis Viṣṇu įsiskverbia visur – net į mažiausią atomą. Tai paaiškinta šiame posme. Aukščiausiasis įeina į viską.

Ez az anyagi világ az Istenség Legfelsőbb Személyisége alsóbbrendű energiájának megnyilvánulása. Ezt már korábban is többször elmagyaráztuk. A teremtés idején az anyagi energia mint mahat-tattva kiárad, s ebbe a mahat-tattvába hatol be az Úr első puruṣa inkarnációjában, Mahā-viṣṇuként. Az Okozati-óceánra hever, és megszámlálhatatlan univerzumot lélegez ki. Aztán Garbhodakaśāyī Viṣṇuként az Úr újra behatol minden egyes univerzumba – így teremt meg minden univerzumot. Ezek után Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuként nyilvánul meg, s behatol mindenbe, még a legkisebb atomba is. Ezt magyarázza meg ez a vers. Az Úr mindenbe behatol.

Materiali gamta apvaisinama gyvosiomis esybėmis, ir dėl savo praeitų poelgių jos atsiduria skirtingose padėtyse. Taip pradeda judėti materialus pasaulis. Įvairios gyvosios būtybės sukrunta jau pirmąją pasaulio kūrimo akimirką. Netiesa, kad viskas atsiranda evoliucijos procese. Drauge su visata sukuriamos ir gyvybės rūšys. Žmonės, gyvūnai, žvėrys, paukščiai – viskas kuriama sykiu, nes ko gyvosios esybės norėjo, kai praeitą kartą buvo naikinamas pasaulis, tą jos ir gauna. Posmo žodis avaśam aiškiai sako, kad gyvosios esybės su šiuo procesu neturi nieko bendra. Tiesiog atkuriamas jų ankstesniojo gyvenimo, kai paskutinį sykį egzistavo pasaulis, būvis; o kad tai įvyktų, pakanka Aukščiausiojo valios. Tokia yra nesuvokiama Aukščiausiojo Dievo Asmens galia. Po to, kai Jis sukuria įvairias gyvybės rūšis, Jis nebeturi su jomis jokio ryšio. Pasaulis kuriamas tam, kad būtų sudarytos sąlygos gyvųjų esybių polinkiams patenkinti; tad, sukūręs pasaulį, Jis nebesikiša į jo reikalus.

Az anyagi természet megtermékenyül, s élőlények népesítik be, akik korábbi tetteiknek megfelelően különböző körülmények közé kerülnek. Így veszi kezdetét az anyagi világ működése. A különféle fajokhoz tartozó élőlények tettei a teremtés pillanatától kezdődnek, s nem fokozatosan alakulnak ki. Az élőlények különböző fajai az univerzummal egy időben jönnek létre. Az emberek, a vadállatok, a madarak stb. egyidejűleg teremtődnek meg, mert az élőlényeknek az előző megsemmisüléskor létező vágyai újra megnyilvánulnak. Ebben a versben az avaśam szó egyértelműen arra utal, hogy az élőlényeknek nincs közük ehhez a folyamathoz. Ők csupán azt a létállapotot nyerik vissza, amely az előző teremtésben jellemezte őket, s minden egyedül az Úr akarata által történik. Ilyen Isten Legfelsőbb Személyiségének felfoghatatlan hatalma. A különféle létformák megteremtése után az Úrnak nincsen tovább kapcsolata azokkal. A teremtés azért következik be, hogy lehetőséget biztosítson a különféle élőlényeknek hajlamaik kielégítésére, s ebbe az Úr nem avatkozik bele.