1. VERS
VERZ 1
Szöveg
Besedilo
sannyāsaṁ karmaṇāṁ kṛṣṇa
punar yogaṁ ca śaṁsasi
yac chreya etayor ekaṁ
tan me brūhi su-niścitam
sannyāsaṁ karmaṇāṁ kṛṣṇa
punar yogaṁ ca śaṁsasi
yac chreya etayor ekaṁ
tan me brūhi su-niścitam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; sannyāsam – lemondást; karmaṇām – minden tettről; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; punaḥ – megint; yogam – odaadó szolgálatot; ca – is; śaṁsasi – dicséred; yat – ami; śreyaḥ – hasznosabb; etayoḥ – e kettő közül; ekam – egyet; tat – azt; me – nekem; brūhi – kérlek, mondd meg; su-niścitam – határozottan.
arjunaḥ uvāca – Arjuna je rekel; sannyāsam – odpoved; karmaṇām – vsem dejanjem; kṛṣṇa – o Kṛṣṇa; punaḥ – znova; yogam – vdano služenje; ca – tudi; śaṁsasi – poveličuješ; yat – katero; śreyaḥ – koristnejše; etayoḥ – od obojega; ekam – eno; tat – to; me – meni; brūhi – prosim, povej; su-niścitam – dokončno.
Fordítás
Translation
Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa, először azt kéred, mondjak le a tettekről, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb?
Arjuna je rekel: O Kṛṣṇa, najprej praviš, naj se odpovem delovanju, potem pa mi priporočaš delovanje z vdanostjo. Prosim Te, da mi zdaj dokončno poveš, kaj je boljše.
Magyarázat
Purport
A Bhagavad-gītānak ebben a fejezetében az Úr kijelenti, hogy az odaadó szolgálatban végzett munka jobb az unalmas spekulációnál, s könnyebb is, mert transzcendentális természeténél fogva megszabadítja az embert a visszahatásoktól. A második fejezet a lélekről szóló tudás alapjait és a lélek anyagi testben való rabságát magyarázta el, valamint azt, hogyan lehet a buddhi-yoga, az odaadó szolgálat által kiszabadulni az anyag börtönéből. A harmadik fejezet arról szólt, hogy annak, aki eljutott a tudás síkjára, már nincsenek végrehajtandó kötelességei, a negyedik fejezetben pedig azt mondta el az Úr Arjunának, hogy minden áldozati tett a tudásban tetőzik. E fejezet végén azonban azt tanácsolta neki: ébredjen fel, s a tökéletes tudás birtokában harcoljon. Arjunát némileg összezavarta és elbizonytalanította, hogy Kṛṣṇa egyidejűleg hangsúlyozta az odaadással végzett munka és a tudással teli tétlenség fontosságát. Arjuna megértette, hogy a tudással történő lemondás mindenfajta érzéktevékenység beszüntetését jelenti. De hogyan szüntessük be a tetteket, ha odaadó szolgálatban cselekszünk? Más szóval Arjuna, mivel a tett és a lemondás összeegyeztethetetlennek tűnt számára, úgy vélte, hogy a sannyāsának, vagyis a tudással történő lemondásnak teljes egészében mentesnek kell lennie mindenféle cselekedettől. Úgy látszik, nem értette meg, hogy a teljes tudással végzett tett nem jár visszahatásokkal, tehát ugyanaz, mint a tétlenség. Ezért tette fel a kérdést: hagyjon-e abba minden tettet, vagy teljes tudásban cselekedjen?
V tem poglavju Bhagavad-gīte Gospod pravi, da je vdano služenje boljše od suhoparnega filozofskega razglabljanja. Vdano služenje je lažje, saj zaradi svoje transcendentalne narave človeka osvobodi posledic delovanja. Drugo poglavje vsebuje uvodno znanje o duši in njeni ujetosti v materialno telo. Pojasnjuje tudi, kako se lahko z buddhi-yogo ali vdanim služenjem te ujetosti rešimo. V tretjem poglavju je Gospod dejal, da človek, ki ima znanje, nima več nobene dolžnosti, v četrtem poglavju pa je Arjuni pojasnil, da je cilj vseh žrtvovanj pridobiti si znanje. Na koncu četrtega poglavja mu je svetoval, naj se prebudi in se oborožen s popolnim znanjem bojuje. Ker je Kṛṣṇa hkrati poudarjal pomembnost delovanja z vdanostjo in pomembnost nedelovanja s popolnim znanjem, je zmedel Arjuno in omajal njegovo odločnost. Arjuna razume, da odpovedovanje z znanjem vključuje prenehanje čutnega delovanja. Toda če človek vdano služi Gospodu, kako lahko potem preneha delovati? Arjuna torej misli, da sannyāsa ali odpovedovanje z znanjem zahteva popolno odsotnost delovanja, saj se mu zdita delovanje in odpovedovanje nezdružljiva. Videti je, da ni razumel, da delovanje s popolnim znanjem nima posledic in da je zato enako nedelovanju. Zato sprašuje, ali naj povsem preneha delovati ali naj deluje s popolnim znanjem.