29. VERS
VERŠ 29
Szöveg
Verš
sajjante guṇa-karmasu
tān akṛtsna-vido mandān
kṛtsna-vin na vicālayet
sajjante guṇa-karmasu
tān akṛtsna-vido mandān
kṛtsna-vin na vicālayet
Szó szerinti jelentés
Synonyma
prakṛteḥ – az anyagi természetnek; guṇa – a kötőerői által; sammūḍhāḥ – az anyagi azonosítás által megtévesztettek; sajjante – merülnek; guṇa-karmasu – anyagi tettekbe; tān – azokat; akṛtsna-vidaḥ – a csekély tudással rendelkezők; mandān – az önmegvalósítás megértésére lustákat; kṛtsna-vit – aki valódi tudással rendelkezik; na – ne; vicālayet – próbálja megzavarni.
prakṛteḥ — hmotnej prírody; guṇa — kvalitami; sammūḍhāḥ — oklamaní stotožňovaním sa s hmotou; sajjante — zamestnávajú sa; guṇa-karmasu — hmotnými činmi; tān — títo; akṛtsna-vidaḥ — ľudia s chabými vedomosťami; mandān — leniví v sebarealizácii; kṛtsna-vit — ten, kto nadobudol skutočné poznanie; na — nie; vicālayet — znepokojovať.
Fordítás
Překlad
Az ostobák az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve anyagi tettekbe merülnek, s azok rabjaivá válnak. Tudatlanságuk következtében tetteik alsóbbrendűek, ám a bölcsnek mégsem szabad megzavarnia őket.
Nevedomí ľudia, pomýlení kvalitami hmotnej prírody, sa plne zamestnávajú hmotnými činnosťami a lipnú na nich. Múdry človek by ich však nemal znepokojovať napriek tomu, že ich konanie je pre nedostatok vedomostí nižšej povahy.
Magyarázat
Význam
A tudatlan emberek tévesen a durvaanyagi tudattal azonosulnak, s mindenféle anyagi címkékben gondolkodnak. Ez a test az anyagi természet ajándéka. Aki túlságosan ragaszkodik a testi tudathoz, azt mandának, lustának nevezik, aki mit sem tud a lélekről. A tudatlanok a testüknek hiszik magukat, ezért a testükkel kapcsolatban állókat rokonaiknak tekintik, az országot, ahol ezt a testet kapták, imádatra méltónak tartják, s azt hiszik, hogy a vallásos szertartások formaságai jelentik a végső célt. Az ilyen anyagi címkékben gondolkodó emberek tetteit a társadalomért végzett munka, a nacionalizmus és az altruizmus jellemzik. E megjelölésektől megtévesztve mindig anyagi síkon tevékenykednek. A lelki önmegvalósítás számukra csupán mítosz, ezért nem is érdekli őket. Azoknak azonban, akik megvilágosodtak a lelki életben, nem szabad megzavarniuk az anyagba merült embereket – jobb, ha csupán csendben végzik tovább saját lelki tevékenységüket. Ezek a megtévesztett emberek néha még olyan magasrendű erkölcsi alapelvekkel is foglalkoznak, mint az erőszaknélküliség és a többi hasonló, anyagi szempontból jótékony tett.
Nevedomí ľudia sa falošne stotožňujú s hrubým materialistickým vedomím, a preto je ich myseľ plná rozmanitých dočasných označení. Hmotné telo je dar prírody a ten, kto je príliš spútaný telesným vedomím, sa nazýva manda alebo lenivý človek bez poznania o duši. Nevedomí ľudia sa vyznačujú tým, že nerobia žiadny rozdiel medzi svojím telom a vlastným „ja“, že sú pripútaní k tým, s ktorými ich spájajú rodinné zväzky, že krajinu, v ktorej sa narodili, považujú za úctyhodnú a že si myslia, že náboženské obrady sú konečným cieľom. Spoločenská, národnostná a altruistická práca je jednou z činností takýchto materialisticky založených ľudí. Očarení týmito pojmami sú aktívni vždy na hmotnej úrovni. Duchovná realizácia je pre nich mýtom, a preto ich nezaujíma. Takéto nevedomé osoby niekedy dávajú prednosť základným morálnym zásadám, ako je nenásilie a iné druhy dobročinnosti. No tí, ktorí poznajú zásady duchovného života, by nemali znepokojovať tieto hmotne orientované osoby. Vtedy je lepšie v tichosti si plniť svoje duchovné povinnosti.
A tudatlanok nem képesek méltányolni a Kṛṣṇa-tudatú tetteket, ezért az Úr Kṛṣṇa arra utasít bennünket, hogy ne zavarjuk őket, ne vesztegessük az időnket fölöslegesen. Az Úr bhaktái azonban még Nála is kegyesebbek, mert megértik szándékát. Emiatt aztán vállalnak minden veszélyt, még azt is, hogy odamennek a tudatlanokhoz, s megpróbálják rávenni őket a Kṛṣṇa-tudatú tettekre, amelyek feltétlenül szükségesek az emberi lény számára.
Nevedomí nedokážu oceniť aktivity určené pre potešenie Śrī Kṛṣṇu, a preto nám Kṛṣṇa radí, aby sme ich nerušili a nestrácali tak drahocenný čas. Pánovi oddaní sú však láskavejší než samotný Pán, pretože chápu Jeho úmysel. Vystavujú sa všemožnému nebezpečenstvu, keď sa obracajú na nevedomých ľudí, aby ich zamestnali v oddanej službe, ktorá je pre človeka absolútne nevyhnutná.