42. VERS
TEXT 42
Szöveg
Texte
kiṁ jñātena tavārjuna
viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam
ekāṁśena sthito jagat
kiṁ jñātena tavārjuna
viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam
ekāṁśena sthito jagat
Szó szerinti jelentés
Synonyms
atha vā – vagy; bahunā – sok; etena – ilyennel; kim – mi; jñātena – megismerttel; tava – tiéd; arjuna – ó, Arjuna; viṣṭabhya – áthatva; aham – Én; idam – ezt; kṛtsnam – egészet; eka – egyetlen; aṁśena – résszel; sthitaḥ – vagyok; jagat – univerzumot.
atha vā: ou; bahunā: nombreux; etena: par cette sorte; kim: ce que; jñātena: sachant; tava: toi; arjuna: ô Arjuna; viṣṭabhya: pénétrant; aham: Je; idam: cet; kṛtsnam: entier; eka: par une; aṁśena: partie; sthitaḥ: Je suis situé; jagat: univers.
Fordítás
Translation
De mire való ez a részletes tudomány, Arjuna? Énem parányi töredékével áthatom és fenntartom ezt az egész univerzumot.
Mais à quoi bon, ô Arjuna, tout ce détail ? D’une part infime de Ma personne, Je pénètre et soutiens l’univers tout entier.
Magyarázat
Purport
A Legfelsőbb Úr szerte az anyagi univerzumokban jelen van azáltal, hogy mindenbe behatol mint Felsőlélek. Az Úr itt azt mondja Arjunának, hogy semmi haszna megértenie, hogyan léteznek a dolgok különálló fenségükben és pompájukban. Tudnia kell, hogy minden azért létezik, mert Kṛṣṇa Felsőlélekként mindenbe behatol. Brahmātól, a leghatalmasabb élőlénytől kezdve a legparányibb hangyáig mindenki csak annak köszönhetően létezik, hogy az Úr bennük van és fenntartja őket.
Le Seigneur Suprême, qui pénètre en chaque chose en Sa forme d’Âme Suprême, est partout manifesté dans l’univers matériel. Il est vain, dit-il à Arjuna, de voir la grandeur et l’excellence des choses dans leur singularité. Il faut savoir que toutes n’existent que grâce à la présence en chacune d’elles de l’Âme Suprême. Depuis Brahmā, l’être le plus gigantesque, jusqu’à la minuscule fourmi, tous n’existent que parce qu’Il est en eux et les préserve.
Van egy missziós csoport, amely rendszeresen azt hirdeti, hogy bármelyik félisten imádata az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, a legfelsőbb célhoz vezeti el az embert. Ám ez a vers egyáltalán nem biztat a félistenek imádatára, hiszen még a legnagyobb félistenek, köztük Brahmā és Śiva is csupán töredék részét képviselik a Legfelsőbb Úr fenségének. Ő az eredete minden megszületettnek, és Nála senki sem nagyobb. Asamaurdhvának is nevezik, ami azt jelenti, hogy senki sem hatalmasabb Nála, és senki sem egyenlő Vele. A Padma-purāṇa azt írja, hogy aki a Legfelsőbb Urat, Kṛṣṇát a félistenek kategóriájába sorolja (még ha Brahmāval vagy Śivával véli is egyenlőnek), az rögtön ateistává válik. Ha azonban valaki behatóan tanulmányozza a Kṛṣṇa energiájának fenségéről és kiterjedéséről szóló különféle leírásokat, akkor minden kétségen felül megértheti az Úr Śrī Kṛṣṇa helyzetét, és elméjét képes lesz szüntelenül Kṛṣṇa imádatára rögzíteni. Az Úr részleges képviselője, a Felsőlélek által (aki minden létezőbe behatol) mindent átható. A tiszta bhakták ezért elméjüket Kṛṣṇa-tudatosan a teljes odaadó szolgálatra rögzítik, és így mindig transzcendentális helyzetben maradnak. Ez a fejezet a 8. verstől a 11. versig határozottan az odaadó szolgálatra és Kṛṣṇa imádatára utal. Ez a tiszta odaadó szolgálat útja. Ez a fejezet tehát részletesen elmagyarázta, hogyan érheti el az ember az odaadás legtökéletesebb szintjét, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének társaságát. Śrī Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a Kṛṣṇától alászálló tanítványi láncolat nagy ācāryája a fejezethez fűzött magyarázatát a következőkkel zárja:
Il existe une mission en Inde qui promulgue une théorie selon laquelle il serait tout à fait possible d’atteindre Dieu, la Personne Suprême, en adorant n’importe quel deva. Mais ce chapitre entend nous éloigner du culte des devas, puisque même les plus grands d’entre eux, Brahmā et Śiva, ne représentent qu’un fragment de la grandeur du Seigneur Suprême. Kṛṣṇa est l’origine de tout ce qui naît, et comme l’indique le mot asamaurdhva, nul ne L’égale ou ne Lui est supérieur. Le Padma Purāṇa nous avertit que de mettre le Seigneur, Kṛṣṇa, sur le même plan que les devas, s’agirait-il de Brahmā ou de Śiva, fait aussitôt de nous un athée. Celui, par contre, qui étudie consciencieusement les descriptions des opulences divines et des manifestations de l’énergie de Kṛṣṇa comprendra sans le moindre doute Sa position. Il pourra, sans jamais dévier, fixer sur Lui son mental et L’adorer. Le Seigneur est omniprésent, car Il pénètre en chaque être et en chaque chose sous la forme de Sa représentation partielle, l’Âme Suprême. Par conséquent, les purs dévots absorbent leurs pensées dans le service de dévotion, en pleine conscience de Kṛṣṇa et demeurent sur un plan transcendantal. Les versets huit à onze de ce chapitre ont clairement défini le service de dévotion et l’adoration de Kṛṣṇa, traçant ainsi la voie de la pure bhakti. Le chapitre tout entier a d’ailleurs décrit en détail la manière d’atteindre la plus haute perfection dévotionnelle de l’union au Seigneur Suprême. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, grand ācārya de la succession disciplique issue de Kṛṣṇa, conclut ainsi son propre commentaire sur ce chapitre:
bhavanty aty-ugra-tejasaḥ
yad-aṁśena dhṛtaṁ viśvaṁ
sa kṛṣṇo daśame ’rcyate
bhavanty aty-ugra-tejasaḥ
yad-aṁśena dhṛtaṁ viśvaṁ
sa kṛṣṇo daśame ’rcyate
Még a hatalmas Nap is az Úr Kṛṣṇa rendkívüli energiájából nyeri hatalmát, s az egész világot Kṛṣṇa részleges kiterjedése tartja fenn. Az Úr Śrī Kṛṣṇa ezért méltó az imádatra.
On doit adorer Kṛṣṇa car de Sa formidable énergie, même le puissant soleil tire sa force, et de Son émanation partielle, Il soutient le monde.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Abszolút fensége”.
Ainsi s’achèvent les teneurs et portées de Bhaktivedanta sur le dixième chapitre de la Śrīmad Bhagavad-gītā traitant de l’opulence de l’Absolu.