Skip to main content

TEXT 13

13. VERS

Текст

Szöveg

маха̄тма̄нас ту ма̄м̇ па̄ртга
даівı̄м̇ пракр̣тім а̄ш́ріта̄х̣
бгаджантй ананйа-манасо
джн̃а̄тва̄ бгӯта̄дім авйайам
mahātmānas tu māṁ pārtha
daivīṁ prakṛtim āśritāḥ
bhajanty ananya-manaso
jñātvā bhūtādim avyayam

Послівний переклад

Szó szerinti jelentés

маха̄-а̄тма̄нах̣—великі душі; ту—але; ма̄м—Мені; па̄ртга—син Пр̣тги; даівı̄м—божественній; пракр̣тім—природі; а̄ш́ріта̄х̣—знайшовши притулок у; бгаджанті—служать; ананйа-манасах̣—не відхиляючи розуму; джн̃а̄тва̄—знаючи; бгӯта—творіння; а̄дім—джерело; авйайам—невичерпний.

mahā-ātmānaḥ – a nagy lelkek; tu – de; mām – Nekem; pārtha – ó, Pṛthā fia; daivīm – isteni; prakṛtim – természetnél; āśritāḥ – védelmet keresve; bhajanti – szolgálatot végeznek; ananya-manasaḥ – rendületlen elmével; jñātvā – ismerve; bhūta – teremtésnek; ādim – az eredetét; avyayam – kimeríthetetlent.

Переклад

Fordítás

Великі душі, о сину Пр̣тги, що непідвладні омані, перебувають під захистом божественної природи. Вони цілком присвячують себе відданому служінню, тому що знають, що Я — Верховний Бог-Особа, одвічний і невичерпний.

Ó, Pṛthā fia, a nagy lelkek, akik nincsenek illúzióban, az isteni természet védelme alatt állnak. Teljesen elmerülnek az odaadó szolgálatban, mert az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként, eredetinek és kimeríthetetlennek ismernek Engem.

Коментар

Magyarázat

У цьому вірші визначено, хто такий маха̄тма̄. Перша ознака маха̄тми полягає в тому, що він уже перебуває в божественній природі. Він не підлягає природі матеріальній. Як же цього досягти? Пояснення дано в сьомій главі: той, хто віддається Верховному Богові-Особі, Ш́рı̄ Кр̣шн̣і, одразу ж вивільнюється з-під влади матеріальної природи. Такою є особлива якість маха̄тми. Як тільки людина віддає свою душу Верховному Богові- Особі, вона вивільнюється з-під впливу матеріальної природи. Це перший крок. Оскільки жива істота належить до межової енерґії, то, звільнившись щойно з-під впливу матеріальної природи, вона переходить у відання природи духовної, яку називають даівı̄ пракр̣ті, божественною природою. Отже, коли індивід вдосконалюється таким шляхом, — віддавшись Верховному Богові-Особі — він досягає рівня великої душі, маха̄тми.

Ez a vers egyértelműen meghatározza, ki a mahātmā. A mahātmā első ismertetőjele, hogy már elérte az isteni természetet, s nem áll az anyagi természet irányítása alatt. Hogy ez miképpen lehetséges, azt a hetedik fejezet már elmagyarázta: aki meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa előtt, az azon nyomban felszabadul az anyagi természet irányítása alól. Ez az a tulajdonság, ami szükséges hozzá. Amint az ember átadja lelkét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, azonnal kiszabadul az anyagi természet rabságából. Ez az előkészítő lépés. Az élőlény az Úr határenergiáját képezi, ezért ha megszabadul az anyagi természet befolyásától, rögtön a lelki természet irányítása alá kerül. A lelki természet irányítását daivī prakṛtinek, isteni természetnek nevezik. Amikor tehát az ember azáltal, hogy meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt, magasabbra emelkedik, eléri a nagy lélek, a mahātmā szintjét.

Маха̄тма̄ вже не відвертає своєї уваги від Кр̣шн̣и, бо він переконаний, що Кр̣шн̣а — одвічна Верховна Особа, причина всіх причин. Щодо цього в нього нема сумнівів. Стати маха̄тмою, тобто великою душею, можна, якщо спілкуватись з іншими маха̄тма̄ми, чистими відданими. Чистих відданих не приваблюють навіть інші форми Кр̣шн̣и, такі, наприклад, як чотирирукий Маха̄-Вішн̣у. Їх вабить лише дворука форма Кр̣шн̣и. Їм не до вподоби інші аспекти Кр̣шн̣и, як і байдужі вони до будь-яких форм напівбогів або людських істот. Вони споглядають тільки Кр̣шн̣у, перебуваючи в свідомості Кр̣шн̣и. Вони завжди зосереджені й непохитні у відданому служінні Господеві в свідомості Кр̣шн̣и.

A mahātmā figyelmét semmi nem tudja elterelni Kṛṣṇáról, mert jól tudja, hogy Ő az eredeti Legfelsőbb Személy, minden ok oka, s efelől semmi kétsége nincs. Ilyen mahātmāvá, nagy lélekké más mahātmāk vagy tiszta bhakták társaságában válhat valaki. A tiszta bhaktákat még Kṛṣṇa más formái – köztük a négykarú Mahā-viṣṇu – sem érdeklik. Egyedül Kṛṣṇa kétkarú formájához vonzódnak, nem pedig Kṛṣṇa más formáihoz, s nem törődnek semmilyen félisten vagy ember imádatával sem. Kizárólag Kṛṣṇán meditálnak, Kṛṣṇa-tudatban, és szakadatlanul az Úr rendíthetetlen szolgálatát végzik.