Skip to main content

TEXT 16

16. VERS

Текст

Szöveg

карман̣ах̣ сукр̣тасйа̄хух̣
са̄ттвікам̇ нірмалам̇ пгалам
раджасас ту пгалам̇ дух̣кгам
аджн̃а̄нам̇ тамасах̣ пгалам
karmaṇaḥ sukṛtasyāhuḥ
sāttvikaṁ nirmalaṁ phalam
rajasas tu phalaṁ duḥkham
ajñānaṁ tamasaḥ phalam

Послівний переклад

Szó szerinti jelentés

карман̣ах̣ — роботи; су-кр̣тасйа — доброчесного; а̄хух̣ — кажуть; са̄ттвікам—у ґун̣і благочестя; нірмалам—очищене; пгалам—наслідок; раджасах̣ґун̣и пристрасті; ту—але; пгалам—наслідок; дух̣кгам—страждання; аджн̃а̄нам—безглуздя; тамасах̣ґун̣и невігластва; пгалам—наслідок.

karmaṇaḥ – munkának; su-kṛtasya – jámbor; āhuḥ – mondják; sāttvikam – a jóság minőségében lévő; nirmalam – tiszta; phalam – az eredménye; rajasaḥ – a szenvedély kötőerejének; tu – de; phalam – az eredménye; duḥkham – szenvedés; ajñānam – ostobaság; tamasaḥ – a tudatlanság kötőerejének; phalam – az eredménye.

Переклад

Fordítás

Наслідки благочестивої діяльності чисті, про неї кажуть, що її здійснюють в ґун̣і благочестя. Діяльність в ґун̣і пристрасті веде до злигоднів, а діяльність в ґун̣і невігластва — до глупоти.

A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez.

Коментар

Magyarázat

Наслідки благочестивої діяльності, виконуваної в ґун̣і благочестя, чисті. Тому мудреці, звільнившись від ілюзії, стають щасливими. Натомість діяльність у ґун̣і пристрасті тягне за собою одні лише страждання. Будь-яку діяльність задля матеріального щастя приречено на поразку. Наприклад, якщо людина хоче володіти хмарочосом, то крізь яку ж силу людських мук необхідно пройти, перш ніж такий хмарочос буде збудований. Той, хто фінансує будівництво, повинен подолати численні перешкоди, аби заробити необхідну величезну суму, а всі ті, що впряглись у це важке ярмо будівельних робіт, змушені працювати не покладаючи рук. Страждання очевидні. Тому Бгаґавад-ґı̄та̄ вчить, що будь-яка діяльність, яка провадиться в ґун̣і пристрасті, безумовно, приносить великі нещастя. Звичайно, при цьому можна зазнати крихту уявного щастя: «Я — хазяїн цього будинку, я маю гроші!», але таке щастя оманливе.

A jóság minőségében végzett jámbor tettek eredménye tiszta. Ez az oka annak, hogy az illúziótól teljesen mentes bölcsek boldogok. A szenvedély kötőerejében végzett cselekedetek azonban csupán szenvedést eredményeznek. Az anyagi boldogság reményében végzett tettek mind kudarcra vannak ítélve. Ha valaki például egy felhőkarcolóra vágyik, annak a felépítése tengernyi emberi szenvedéssel jár: a vállalkozónak a sok-sok pénz megszerzése rendkívül komoly gondot okoz, az építőmunkásoknak pedig nehéz fizikai munkát kell végezniük. A szenvedés tehát mindig jelen van. Ezért mondja azt a Bhagavad-gītā, hogy a szenvedély kötőerejének bűvöletében végrehajtott tettek mindig nagy szenvedést okoznak. Lehet, hogy az ember érez egy parányi boldogságot az elme síkján – „ez a ház az enyém; ez a pénz az enyém” –, de ez nem valódi boldogság.

Щодо ґун̣и невігластва, то той, хто діє у ньому, позбавлений знання, і, отже, всі його дії в цьому житті ведуть до злиднів, а в майбутньому йому доведеться опуститись до тваринної форми. Життя тварини сповнене страждань, хоча під впливом ілюзорної енерґії, ма̄йі, вона цього не розуміє. Вбивство невинних тварин відбувається в ґун̣і невігластва. Їхні вбивці не знають, що в майбутньому тварини отримають відповідні тіла, придатні до того, щоб убити своїх мучителів. Таким є закон природи. В людському суспільстві вбивця людини повинен бути страченим на шибениці. Це — закон держави. Але під дією ґун̣и невігластва люди не усвідомлюють, що існує всезагальна держава, якою керує Верховний Господь. Кожна жива істота — Господнє дитя, і Він не прощає вбивства навіть мурашки. За все чекає відплата. Тому потурати вбивству тварин задля того, щоб смакувати їхнє м’ясо, є величезним невіглаством. Людині нема потреби забивати тварин, адже Бог дав їй стільки чудових продуктів. Але якщо людина все ж таки дозволяє собі їсти м’ясо, то це означає, що вона діє в ґун̣і невігластва й затьмарює своє майбутнє. З усіх різновидів знищення тварин убивство корів — найбільш ганебний, тому що корови забезпечують нас молоком, чудовим й універсальним продуктом, який приносить людині стільки радості. Вбивати корів на бойнях — це акт найбрутальнішого невігластва. У ведичній літературі (Р̣ґ Веда 9.46.4) слова ґобгіх̣ прı̄н̣іта-матсарам вказують, що той, хто повністю вдовольняється молоком, а проте вбиває корову, — той перебуває у найгрубішому невігластві. У ведичній літературі є молитва:

A tudatlanság kötőerejében cselekvőnek nincs tudása, ezért minden tette szenvedést eredményez ebben az életben, a következőben pedig állati létformához vezet. Az állati lét mindig nyomorúságos, annak ellenére, hogy a māyā, az illuzórikus energia varázsa alatt az állatok ezt nem fogják fel. Az ártatlan állatok mészárlása szintén a tudatlanság kötőerejének eredménye. Aki állatot öl, nem tudja, hogy a leölt állat a jövőben olyan testet kap, amely alkalmas lesz arra, hogy megölje gyilkosát. Ez a természet törvénye. Az emberi társadalomban például azt, aki embert öl, felakasztják – ez az állam törvénye. Tudatlanságuk következtében az emberek nem látják, hogy egy teljes állam létezik a Legfelsőbb Úr irányítása alatt. Minden élőlény a Legfelsőbb Úr fia, ezért Ő nem tűri el még egy hangya elpusztítását sem – mindenkinek meg kell fizetnie az ilyen tettért. Állatokat ölni pusztán a nyelv kielégítése érdekében a tudatlanság legdurvább formája. Az embernek nincs szüksége arra, hogy állatokat öljön, hiszen Isten számtalan finom eledellel ellátja. Ha valaki ennek ellenére húst eszik, akkor tudnunk kell, hogy a tudatlanság kötőerejének hatása alatt cselekszik, s rendkívül sötét jövő vár rá. Valamennyi állat közül a tehén elpusztítása a legnagyobb bűn, mert a tehén azzal, hogy tejet ad, nagy szolgálatot tesz az embereknek. A tehenek mészárlása ezért a legsötétebb tudatlanság megnyilvánulása. A Védákban (Ṛg-veda 9.46.4) a gobhiḥ prīṇita-matsaram szavak arra utalnak, hogy aki megtölti a bendőjét tejjel, s utána meg akarja ölni a tehenet, az a legmélyebb tudatlanságban van. A Védák egyik imája így hangzik:

намо брахман̣йа-дева̄йа
ґо-бра̄хман̣а-хіта̄йа ча
джаґад-дгіта̄йа кр̣шн̣а̄йа
ґовінда̄йа намо намах̣
namo brahmaṇya-devāya
go-brāhmaṇa-hitāya ca
jagad-dhitāya kṛṣṇāya
govindāya namo namaḥ

«Мій Господи, Ти — благодійник корів та бра̄хман̣. Ти зичиш добра суспільству людей і всьому світові» (Вішн̣у Пура̄н̣а 1.19.65). Особливе значення в цій молитві надається захисту корів та бра̄хман̣. Бра̄хман̣и символізують собою духовну освіту, а корови — символ найбільш цінної їжі; цим двом видам живих істот, бра̄хман̣ам і коровам, слід виявляти все можливе заступництво — що і визначає справжній поступ цивілізації. В сучасному суспільстві люди занедбали духовне знання, натомість усіляко заохочується вбивство корів. Звідси можна зрозуміти, що людське суспільство простує в хибному напрямкові і тим самим стверджує свій майбутній вирок. Цивілізація, яка змушує своїх громадян стати тваринами в наступному житті, звичайно, не є гуманною. Модуси пристрасті й невігластва ведуть сучасну цивілізацію неправильним шляхом. Це дуже небезпечна епоха, і всі нації повинні подбати про те, щоб поширити найдоступніший спосіб удосконалення — свідомість Кр̣шн̣и, — щоб врятувати людство від страшної небезпеки.

„Uram, Te vagy a tehenek, a brāhmaṇák, az egész emberi társadalom és az egész világ jóakarója!” (Viṣṇu-purāṇa 1.19.65). Ez az ima különösen kihangsúlyozza a tehenek és a brāhmaṇák védelmezését. A brāhmaṇák a lelki tanítás szimbólumai, a tehenek pedig a legértékesebb élelemé. Ennek a két teremtménynek, a brāhmaṇának és a tehénnek minden védelmet biztosítani kell – ez jelenti a valóban fejlett civilizációt. A modern emberi társadalomban nem törődnek a lelki tudással, és támogatják a tehenek lemészárlását. Ebből megérthetjük, hogy az emberi társadalom rossz irányba fejlődik, és csak saját vesztébe rohan. Az a társadalom, amely úgy vezeti a benne élőket, hogy azok a következő életükben állatok legyenek, nem nevezhető emberi társadalomnak. A jelen kor emberi társadalmát természetesen a szenvedély és a tudatlanság kötőereje rendkívüli módon félrevezeti. Ez egy nagyon veszélyes korszak, ezért minden országnak el kellene fogadnia a legkönnyebb folyamatot, a Kṛṣṇa-tudatot, hogy megmentse az emberiséget a legnagyobb veszedelemtől.