Skip to main content

TEXT 20

20. VERS

Текст

Szöveg

пракр̣тім̇ пурушам̇ чаіва
віддгй ана̄дı̄ убга̄в апі
віка̄ра̄м̇ш́ ча ґун̣а̄м̇ш́ чаіва
віддгі пракр̣ті-самбгава̄н
prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva
viddhy anādī ubhāv api
vikārāṁś ca guṇāṁś caiva
viddhi prakṛti-sambhavān

Послівний переклад

Szó szerinti jelentés

пракр̣тім—матеріальна природа; пурушам—живі істоти; ча—також; ева—неодмінно; віддгі—знай; ана̄дı̄—без початку; убгау— обоє; апі—також; віка̄ра̄н—перетворення; ча—також; ґун̣а̄н—три ґун̣и природи; ча—також; ева—неодмінно; віддгі—знай; пракр̣ті— матеріальна природа; самбгава̄н—походять із.

prakṛtim – az anyagi természetet; puruṣam – az élőlényeket; ca – és; eva – bizony; viddhi – tudd; anādī – kezdet nélkülinek; ubhau – mindkettőt; api – szintén; vikārān – az átalakulást; ca – is; guṇān – a természet három kötőerejét; ca – és; eva – bizony; viddhi – tudd; prakṛti – az anyagi természet; sambhavān – termékének.

Переклад

Fordítás

Знай же, що матеріальна природа й живі істоти не мають початку. Їхні перетворення й ґун̣и матерії є витворами матеріальної природи.

Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.

Коментар

Magyarázat

Знання, що викладене в даній главі, дає змогу осягнути тіло (поле діяльності) й тих, хто знає тіло (як індивідуальну душу, так і Парама̄тму). Тіло є поле діяльності, його утворила матеріальна природа. Втілена душа, що насолоджується діяльністю тіла, є пуруша, тобто жива істота. Вона є один із тих, хто знає поле, другий знаючий є Парама̄тма̄. Звичайно, треба пам’ятати, що і Парама̄тма̄, і індивідуальна жива істота являють собою різні вияви Верховного Бога-Особи. Живі істоти належать до категорії Його енерґії, а Парама̄тма̄ є однією з Його особистісних експансій.

Az ebben a fejezetben leírt tudás által az ember megismerheti a testet (a cselekvés mezejét) és annak ismerőit (az egyéni lelket és a Felsőlelket). A test a cselekvés mezeje, és az anyagi természet hozza létre. Az egyéni lélek, aki testet öltött és a test tetteit élvezi, a puruṣa, vagyis az élőlény. Ő az egyik ismerő, a másik pedig a Felsőlélek. Természetesen azt is meg kell értenünk, hogy a Felsőlélek és az egyéni élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének két különböző megnyilvánulása. Az élőlény az energiája, a Felsőlélek pedig személyes kiterjedése.

Як матеріальна природа, так і жива істота є вічними. Це означає, що вони існували ще до творення. Матеріальний вияв, так само як і живі істоти, належить до енерґії Верховного Господа, однак живі істоти є виявом вищої енерґії. І матеріальна природа, і живі істоти існували ще до космічного проявлення. Верховний Бог-Особа, Маха̄-Вішн̣у, увібрав в Себе матеріальну природу, а коли виникла необхідність, Він проявив її за посередництвом махат-таттви. Так само й живі істоти перебувають в Ньому, але, внаслідок свого обумовленого стану, вони не схильні служити Верховному Господеві. Тому їм і не дозволено ввійти в духовний світ. Однак, з появою матеріальної природи живі істоти знову отримують можливість діяти в матеріальному світі й готуватись до вступу в світ духовний. У цьому полягає тайна матеріального світу. Насправді жива істота в своєму первинному стані є невід’ємна духовна частка Верховного Господа, але внаслідок її непокірливості її обумовлює матеріальна природа. Хоча і несуттєво, яким чином ці живі, тобто вищі, істоти, невід’ємні частки Верховного Господа, ввійшли в матеріальну природу, — однак, Верховний Бог-Особа знає, як і чому це трапилось. В священних писаннях Господь каже, що тих, кого приваблює матеріальна природа, втягнуто до суворої боротьби за існування. Ми ж повинні з усією певністю з’ясувати на підставі кількох даних віршів, що всі зміни матеріальної природи, який зумовлює вплив трьох її ґун̣, також походять із матеріальної природи. Всі перетворення, які стосуються живих істот, усю різноманітність їхніх видів зумовлює тільки тіло. В духовному ж розумінні всі живі істоти мають однакову природу.

Az anyagi természet és az élőlény egyaránt örökkévaló, vagyis létezett a teremtés előtt is. Az anyagi megnyilvánulás a Legfelsőbb Úr energiájából jön létre, s éppen így az élőlények is, ők azonban a felsőbbrendű energiához tartoznak. Az anyagi természet és az élőlények a kozmosz megnyilvánulása előtt is léteztek. A megnyilvánulatlan anyagi természet Mahā-viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége testébe merült, majd a mahat-tattva révén a kellő időben megnyilvánult. Hasonló módon vannak Benne az élőlények is. Feltételekhez kötött állapotuk következtében ellene vannak a Legfelsőbb Úr szolgálatának, ezért nem léphetnek be a lelki világba. Az anyagi természet megnyilvánulásával azonban ismét esélyt kapnak, hogy az anyagi világban cselekedve felkészülhessenek, s így eljuthassanak a lelki világba. Ez az anyagi teremtés titka. Eredetileg az élőlény a Legfelsőbb Úr szerves lelki része, de lázadó természete miatt az anyagi természet uralma alá kerül. Hogy ezek az élőlények, vagyis a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű teremtményei miképpen kerültek kapcsolatba az anyagi természettel, az valójában nem számít. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban tudja, hogy valójában hogyan és miért történt mindez. Az írásokban az Úr azt mondja, hogy akiket elbűvöl az anyagi természet, azoknak küzdelmes harcot kell vívniuk a létért. Az előző néhány vers alapján azonban tudnunk kell, hogy az anyagi természet minden változása és hatása, amely a három kötőerőn keresztül nyilvánul meg, szintén az anyagi természet terméke. Az élőlénnyel kapcsolatos minden változás és minden változatosság a testnek tulajdonítható. Az élőlények lelki természetüket tekintve valamennyien egyformák.