VERŠ 17
17. VERS
Verš
Szöveg
mātā dhātā pitāmahaḥ
vedyaṁ pavitram oṁ-kāra
ṛk sāma yajur eva ca
mātā dhātā pitāmahaḥ
vedyaṁ pavitram oṁ-kāra
ṛk sāma yajur eva ca
Synonyma
Szó szerinti jelentés
pitā — otec; aham — Ja; asya — tohoto; jagataḥ — vesmír; mātā — matka; dhātā — udržovateľ; pitāmahaḥ — praotec; vedyam — čo treba vedieť; pavitram — čo očisťuje; oṁ-kāra — slabika oṁ; ṛk — Ṛg Veda; sāma — Sāma Veda; yajuḥ — Yajur Veda; eva — tiež; ca — a.
pitā – az atya; aham – Én; asya – ennek; jagataḥ – az univerzumnak; mātā – az anya; dhātā – a fenntartó; pitāmahaḥ – a nagyatya; vedyam – az, amit ismerni kell; pavitram – az, ami megtisztít; oṁ-kāraḥ – az oṁ szótag; ṛk – a Ṛg-veda; sāma – a Sāma-veda; yajuḥ – a Yajur-veda; eva – bizony; ca – és.
Překlad
Fordítás
Ja som otcom tohoto vesmíru, matkou, stvoriteľom a praotcom. Som tým, čo má byť poznané, čo očisťuje a som slabikou oṁ. Ja som Ṛg Veda, Sāma Veda a Yajur Veda.
Én vagyok az univerzum atyja, az anya, a fenntartó és az ősatya. Én vagyok a tudás tárgya, Én vagyok az, ami megtisztít, és Én vagyok az oṁ szótag. A Ṛg-, a Sāma- és a Yajur-veda szintén Én vagyok.
Význam
Magyarázat
Celé vesmírne stvorenie — pohyblivé či nehybné — je prejavením rôznych Kṛṣṇových energií. V hmotnom svete sa vytvárajú vzťahy medzi rôznymi živými bytosťami, Kṛṣṇovými čiastočkami, ktoré patria do Jeho vnútornej energie, no pod vplyvom prakṛti (hmotnej energie) sa nám niektoré z nich javia ako náš otec, matka, starý otec, stvoriteľ atď. Tak či onak, živé bytosti, ktoré sa nám javia ako otec či matka, nie sú v skutočnosti nik iný ako Kṛṣṇa. Slovo dhātā v tomto verši znamená „stvoriteľ“. Nielen náš otec či matka sú Kṛṣṇovými čiastočkami, ale aj ich „stvoritelia“ — starý otec a stará mama atď., sú Kṛṣṇa. Každá živá bytosť je neoddeliteľnou súčasťou Kṛṣṇu, a ako taká je teda Kṛṣṇa.
Cieľom všetkých Ved je Kṛṣṇa. Všetko, čo sa chceme naučiť z Ved, je spôsob, ako postupne pochopiť Kṛṣṇu. Kṛṣṇa je v prvom rade tým, kto nám pomôže očistiť naše pôvodné postavenie. Živá bytosť, ktorá túži po osvojení si všetkých vedskych zásad, je neoddeliteľnou súčasťou Kṛṣṇu, a ako taká je tiež Kṛṣṇa. Aj transcendentálna zvuková vibrácia oṁ, ktorá je známa ako praṇava a ktorá je obsiahnutá vo všetkých vedskych mantrách, je Kṛṣṇa. Keďže praṇava alebo oṁkāra má dôležité miesto vo chválospevoch vedskych písiem (Sāma, Yajur, Ṛg a Atharva), je zrejmé, že predstavuje Kṛṣṇu.
Az egész kozmikus megnyilvánulás, mozdulatlan és mozgó lényeivel együtt, Kṛṣṇa energiájának különféle tevékenységei által nyilvánul meg. Az anyagi létben különböző kapcsolatokat teremtünk a különféle élőlényekkel, akik nem mások, mint Kṛṣṇa határenergiái. A prakṛti befolyása alatt apánknak, anyánknak, nagyatyánknak, teremtőnknek stb. hisszük őket, valójában azonban csupán Kṛṣṇa szerves részei. Ily módon ezek az élőlények, akik apánknak, anyánknak stb. tűnnek, nem mások, mint Kṛṣṇa. Ebben a versben a dhātā szó „teremtőt” jelent. Nemcsak anyánk és apánk szerves része Kṛṣṇának, de a teremtő, a nagyanya, a nagyapa stb. is Kṛṣṇa. Tulajdonképpen minden élőlény Kṛṣṇa, mert mindenki az Ő szerves része. Éppen ezért valamennyi Véda egyedül Kṛṣṇát tartja végső céljának. A bennük ismertetett különféle tudományágak mind Kṛṣṇa megismeréséhez segítik hozzá az embert. Különösen az a téma tekinthető Kṛṣṇának, ami segít bennünket, hogy felélesszük eredeti természetünket. A védikus elvek megértésére törekvő élőlény ugyanígy Kṛṣṇa szerves része, tehát szintén Kṛṣṇa. A valamennyi védikus mantrában előforduló oṁ szó, a praṇava egy transzcendentális hangvibráció, és szintén Kṛṣṇa. A négy Véda (Sāma, Yajur, Ṛg és Atharva) himnuszaiban nagyon gyakori a praṇava vagy más néven oṁkāra, ezért ez is Kṛṣṇának tekinthető.