Skip to main content

KAPITOLA ÔSMA

NYOLCADIK FEJEZET

Dosiahnutie Najvyššieho

A Legfelsőbb elérése

VERŠ 1:
Arjuna riekol: „Ó, môj Pane, ó, Najvyššia Osoba, prosím Ťa, povedz mi, čo je Brahman? Čo je vlastné ja? Čo sú činnosti konané s myšlienkou na odmenu? Čo je hmotné stvorenie a kto sú polobohovia?
1. VERS:
Arjuna így kérdezett: Ó, Uram, ó, Legfelsőbb Személy, mi a Brahman? Mit értsek az önvaló és a gyümölcsöző cselekedetek alatt? Mi ez az anyagi megnyilvánulás, és kik a félistenek? Kérlek, mindezt magyarázd el nekem!
VERŠ 2:
Kto je pánom obetí a ako žije v tele, ó, Madhusūdana? A ako Ťa v okamihu smrti môžu spoznať tí, ktorí Ti oddane slúžia?“
2. VERS:
Ó, Madhusūdana, ki az áldozat Ura, és hogyan él a testben? Miként tudhatnak Rólad a halál pillanatában azok, akik odaadó szolgálatot végeztek?
VERŠ 3:
Kṛṣṇa, Najvyšší Pán riekol: „Nezničiteľná, transcendentálna živá bytosť sa nazýva Brahman a jej večná podstata sa nazýva adhyātma, vlastné ja. Činnosť vytvárajúca hmotné telá živých bytostí sa nazýva karma, plodonosná činnosť.
3. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Az elpusztíthatatlan, transzcendentális élőlényt Brahmannak, örök természetét pedig adhyātmānak, önvalónak hívják. Az élőlények anyagi testének fejlődését szolgáló tetteket karmának, gyümölcsöző cselekedeteknek nevezik.
VERŠ 4:
Ó, najlepší z vtelených, hmotná príroda, ktorá sa neprestajne mení, sa nazýva adhibhūta, hmotné stvorenie. Moja vesmírna podoba, zahŕňajúca všetkých polobohov, vrátane polobohov Slnka a Mesiaca, sa nazýva adhidaiva. A Ja, Najvyšší Pán, zastúpený Naddušou v srdci každej živej bytosti, sa nazývam adhiyajña, Pán obetí.
4. VERS:
Ó, legkiválóbb a megtestesült lények között! Az állandóan változó fizikai természetet adhibhūtának [anyagi megnyilvánulásnak] hívják. Az Úr kozmikus formáját, amely magában foglalja a félistenek mindegyikét, köztük a nap és a hold istenét is, adhidaivának nevezik. Engem, a Legfelsőbb Urat, akit a Felsőlélek képvisel minden megtestesült lény szívében, adhiyajñának [az áldozat Urának] hívnak.
VERŠ 5:
A ten, kto v okamihu smrti opúšťa svoje telo a myslí len na Mňa, ihneď dosiahne Mojej prirodzenosti. O tom niet pochýb.
5. VERS:
Bárki legyen is az, ha élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet.
VERŠ 6:
Každý dosiahne práve ten stav bytia, na ktorý myslí, keď opúšťa svoje telo, ó, syn Kuntī.
6. VERS:
Ó, Kuntī fia! Amilyen létállapotra emlékezik az ember teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.
VERŠ 7:
Preto pri vykonávaní svojich predpísaných povinností vždy mysli na Mňa, v Mojej podobe Kṛṣṇu, a bojuj. Ak Mi odovzdáš svoje činnosti a uprieš na Mňa svoju myseľ a inteligenciu, celkom iste ku Mne dospeješ, o tom niet pochýb.
7. VERS:
Ezért, Arjuna, gondolj mindig Rám Kṛṣṇa-formámban, s ezzel egy időben hajtsd végre előírt kötelességed, s harcolj! Tetteid Nekem ajánlva, elméd és értelmed Rám függesztve kétségtelenül elérsz majd Engem.
VERŠ 8:
Ten, kto o Mne rozjíma ako o Najvyššej Božskej Osobnosti, koho myseľ neodbieha a je neustále zamestnaná spomínaním na Mňa, príde, ó, syn Pṛthy, bezpochyby ku Mne.
8. VERS:
Ó, Pārtha! Aki Rajtam mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditál, elméjében mindig Rám emlékezik, s nem tér le az útról, az biztosan elér Engem.
VERŠ 9:
Človek by mal meditovať o Najvyššej Osobe ako o tom, kto je vševedúci, najstarší, vládca vesmíru, menší než atóm, udržiavateľ všetkého, kto je mimo hmotné chápanie, nepostihnuteľný, vždy osobnej podoby, kto žiari ako Slnko a je transcendentálny, za hranicami hmotnej prírody.
9. VERS:
Az ember úgy meditáljon a Legfelsőbb Személyen, mint olyanon, aki mindentudó, a legősibb, az irányító, kisebb a legkisebbnél, a fenntartója mindennek, minden anyagi érzékelés fölött áll, felfoghatatlan, s mindig személy. Ragyogó Ő, mint a nap, és transzcendentális – túl van ezen az anyagi természeten.
VERŠ 10:
Ten, kto v okamihu smrti stiahne životný dych silou yogy medzi obočie a s oddanosťou uprie neochvejne myseľ na Najvyššieho Pána, určite dospeje k Najvyššej Božskej Osobnosti.
10. VERS:
Aki a halál beálltakor életlevegőjét a két szemöldöke közé rögzíti, és a yoga erejével teljes odaadással, megingathatatlan elmével a Legfelsőbb Úrra emlékezik, az minden kétséget kizárva eljut az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez.
VERŠ 11:
Do Brahmanu vstupujú znalci Ved, ktorí prednášajú oṁkāru a sú v životnom štádiu odriekania. Ľudia túžiaci po tejto dokonalosti dodržiavajú sľub celibátu. Teraz ti v krátkosti vysvetlím, ako možno dosiahnuť vyslobodenie.
11. VERS:
A Védákat jól ismerő bölcsek, akik az oṁkārát ismétlik, valamint a lemondás rendjének nagy szentjei a Brahmanba hatolnak. Az ilyen tökéletességre vágyakozók cölibátusban élnek. Most röviden elmagyarázom neked azt a folyamatot, amely által felszabadulhat az ember.
VERŠ 12:
Yoga znamená odpútať sa od všetkých zmyslových pôžitkov. Kto uzavrie všetky brány zmyslov, uprie myseľ na srdce a dych života umiestni na vrchol hlavy, ten zotrváva v yoge.
12. VERS:
A yoga állapota eltávolodást jelent minden érzéki tevékenységtől. Érzékeinek összes ajtaját bezárva, elméjét a szívre összpontosítva, életlevegőjét a koponya felső részében tartva az ember megszilárdulhat a yogában.
VERŠ 13:
Kto takto zotrváva v yoge a prednáša posvätnú slabiku oṁ, najvyššiu kombináciu písmen, a mysliac na Mňa, Najvyššiu Božskú Osobnosť, opúšťa telo, určite dospeje na duchovné planéty.
13. VERS:
Ha a yoga e gyakorlatát elsajátító és a hangok tökéletes kombinációját, a szent oṁ szótagot zengő személy teste elhagyásakor az Istenség Legfelsőbb Személyiségére gondol, bizonyosan a lelki bolygókra kerül.
VERŠ 14:
Pre toho, kto na Mňa neustále s oddanosťou myslí, som ľahko dostupný, ó, syn Pṛthy, lebo mi neprestajne oddane slúži.
14. VERS:
Ó, Pṛthā fia, aki szüntelenül csak Rám gondol, az szakadatlan odaadó szolgálata miatt könnyen elérhet Engem.
VERŠ 15:
Tie veľké duše, oddaní yogīni, ktorí ku Mne dospeli, sa nikdy nevrátia do tohto pominuteľného strastiplného sveta, lebo dosiahli najvyššiu dokonalosť.
15. VERS:
Miután elértek Engem, a nagy lelkek, az odaadó yogīk soha többé nem térnek vissza ebbe az átmeneti, szenvedésekkel teli világba, mert már elérték a legfőbb tökéletességet.
VERŠ 16:
Všetky planéty v tomto hmotnom svete, Brahmalokou počnúc a najnižšou planétou končiac, sú miesta opakovaného rodenia sa a smrti. Ten však, kto dosiahne Moje sídlo, ó, syn Kuntī, sa už viacej nenarodí.
16. VERS:
Az anyagi világ a legfelső bolygótól a legalsóig a szenvedés birodalma, ahol az ismétlődő születés és halál az úr. Aki azonban, ó, Kuntī fia, eljut az Én hajlékomra, az sohasem születik meg újra!
VERŠ 17:
Tisíc ľudských vekov trvá Brahmov deň a po tisícoch vekoch končí jeho noc.
17. VERS:
Ezer földi korszak Brahmā egy napja, másik ezer egy éjszakája.
VERŠ 18:
Na začiatku Brahmovho dňa sa všetky živé bytosti prejavia z neprejaveného stavu a s príchodom noci opäť splynú s neprejaveným.
18. VERS:
Brahmā napjának hajnalán minden élőlény megnyilvánul a megnyilvánulatlan állapotból, alkonyán pedig ismét a megnyilvánulatlanba merül.
VERŠ 19:
S príchodom Brahmovho dňa všetky živé bytosti znovu vznikajú a s príchodom Brahmovej noci sú bezmocne zničené.
19. VERS:
Brahmā nappalával újra és újra létrejönnek az élőlények, amikor pedig éjszakája beköszönt, eltűnnek mind, tehetetlenül.
VERŠ 20:
Jestvuje však iná neprejavená príroda, ktorá je večná a transcendentálna voči prejavenej a neprejavenej hmote. Je najvyššia a nezničiteľná. Nezaniká, ani keď tento svet zanikne.
20. VERS:
Ám létezik egy másik, megnyilvánulatlan természet is, amely ehhez a megnyilvánult és megnyilvánulatlan anyaghoz képest örök és transzcendentális. Ez a legfelsőbb világ, ami sohasem semmisül meg, s még akkor is megőrzi eredeti létét, amikor ebben a világban már minden megsemmisült.
VERŠ 21:
Vedāntisti ju opisujú ako neprejavenú a nehynúcu. Je známa ako najvyšší cieľ a kto ju dosiahne, ten sa už nikdy nevráti — to je Moje zvrchované sídlo.
21. VERS:
Amiről a vedāntisták azt mondják, megnyilvánulatlan és csalhatatlan, amit legfelsőbb célként ismernek, s ahonnan soha többé nem tér vissza az, aki egyszer eljutott oda – az az Én legfelsőbb hajlékom.
VERŠ 22:
Najvyššiu Božskú Osobnosť, Zvrchovaného Pána všetkých, možno dosiahnuť čistou oddanosťou. Hoci zotrváva vo Svojom sídle, je všadeprítomný a všetko v Ňom spočíva.
22. VERS:
A mindenkinél hatalmasabb Istenség Legfelsőbb Személyiségét tiszta odaadással lehet elérni. Noha lelki hajlékán tartózkodik, áthat mindent, és Őbenne van minden.
VERŠ 23:
Ó, najlepší z Bharatovcov, teraz ti vysvetlím rôzne doby, v ktorých sa yogīni pri opustení tohto sveta vracajú, alebo nevracajú späť.
23. VERS:
Ó, Bhāraták legkiválóbbja, most elmagyarázom neked, melyek azok az időpontok, amikor a yogī úgy hagyhatja el ezt a világot, hogy nem kell többé visszatérnie, s melyek azok, amikor úgy hagyja el, hogy vissza kell jönnie.
VERŠ 24:
Ak ľudia poznajúci Najvyšší Brahman odchádzajú zo sveta v dobe ovplyvnenej bohom ohňa, za svetla, v priaznivom okamihu dňa, počas štrnástich dní dorastania Mesiaca a šiestich mesiacov, keď Slnko putuje na sever, dosiahnu Brahman.
24. VERS:
A Legfelsőbb Brahmant ismerők úgy érik el e Legfelsőbbet, hogy vagy nappal egy kedvező pillanatban, vagy a tűzisten befolyásának idején, vagy a fényben, vagy a telő hold két hetében, vagy a Nap északi pályájának hat hónapja alatt távoznak el a világból.
VERŠ 25:
Mystik, ktorý opúšťa tento svet v čase dymu, v noci, počas štrnástich dní ubúdania Mesiaca alebo v dobe šiestich mesiacov, keď Slnko putuje na juh, dostane sa na Mesiac, ale znovu sa vráti.
25. VERS:
Az a misztikus, aki a füst, az éjszaka, a fogyó hold két hete vagy a Nap déli pályájának hat hónapja alatt hagyja el ezt a világot, eljut a Holdra, de újra vissza kell térnie.
VERŠ 26:
Tieto dve cesty — svetlá a temná — sú podľa Ved dvomi spôsobmi, ako opustiť tento svet. Kto odíde cestou svetla, nevráti sa; kto ide temnou, vráti sa späť.
26. VERS:
A Védák szerint két úton lehet elhagyni ezt a világot: világosságban és sötétségben. A világosságban távozó nem jön vissza, míg a sötétségben elmenőnek vissza kell térnie.
VERŠ 27:
I keď oddaní poznajú obe tieto cesty, ó, Arjuna, nikdy nezúfajú. Preto buď vždy vytrvalý v oddanosti.
27. VERS:
Bár a bhakták ismerik e két utat, ó, Arjuna, ezek nem tévesztik meg őket. Légy hát rendíthetetlen az odaadásban!
VERŠ 28:
Človek, ktorý sa vydá cestou oddanej služby, prekoná výsledky získané štúdiom Ved, prinášaním obetí, odriekaním a dobročinnosťou alebo filozofickým či ziskuchtivým konaním. Prostým vykonávaním oddanej služby získa všetky tieto výhody a nakoniec dosiahne najvyššie sídlo.“
28. VERS:
Aki az odaadó szolgálat útját járja, nincs megfosztva azoktól az áldásoktól, melyek a Védák tanulmányozásából, az áldozatok végzéséből, a vezeklésből, az adományozásból vagy a filozófiai és gyümölcsöző cselekedetekből származnak. Pusztán az odaadó szolgálat végzésével megkapja mindezt, s végül eljut a legfelsőbb, örök lakhelyre.