VERŠ 5

5. VERS

Verš

Szöveg

apareyam itas tv anyāṁ
prakṛtiṁ viddhi me parām
jīva-bhūtāṁ mahā-bāho
yayedaṁ dhāryate jagat

Synonyma

Szó szerinti jelentés

aparā — nižšia; iyam — táto; itaḥ — okrem tejto; tu — však; anyām — inú; prakṛtim — energiu; viddhi — snaž sa pochopiť; me — Moja; parām — vyššia; jīva-bhūtām — živé bytosti; mahā-bāho — ó, bojovník mocných paží, Arjuna; yayā — touto; idam — tento; dhāryate — užívajú alebo vykorisťujú; jagat — hmotný svet.

aparā – alsóbbrendű; iyam – ez; itaḥ – e mögött; tu – de; anyām – egy másik; prakṛtim – energia; viddhi – próbáld megérteni; me – Enyém; parām – felsőbbrendűt; jīva-bhūtām – az élőlényeket tartalmazót; mahā-bāho – ó, erős karú; yayā – aki által; idam – ez; dhāryate – használt vagy kihasznált; jagat – az anyagi világ.

Překlad

Fordítás

Ale vedz, ó, bojovník mocných paží, že okrem tejto nižšej energie mám ešte inú, vyššiu energiu, zahŕňajúcu živé bytosti, ktoré vykorisťujú zdroje hmotnej prírody.

Ó, erős karú Arjuna, ezeken kívül van egy másik, felsőbbrendű energiám is: az élőlények, akik kihasználják az anyagi, alsóbbrendű természet forrásait.

Význam

Magyarázat

V tomto verši sa jasne hovorí, že živé bytosti patria do vyššej podstaty alebo energie Najvyššieho Pána. Nižšia energia je hmota prejavujúca sa v rôznych prvkoch, ako je zem, voda, oheň, vzduch, éter, myseľ, inteligencia a falošné ego. Hrubohmotné i jemnohmotné prejavenia hmotnej prírody sú produktami nižšej energie. Živé bytosti, ktoré rôzne využívajú nižšiu energiu, patria do vyššej Pánovej energie a práve vďaka tejto vyššej energii je svet v činnosti. Vesmírny výtvor nemôže byť aktívny, kým ho neuvedie do pohybu vyššia energia, živá bytosť. Každú energiu napokon vždy ovláda jej zdroj. Individuálne bytosti sú tiež vždy ovládané Pánom — nemajú nezávislú existenciu. Nie sú nikdy rovnako mocné ako Pán, ako si myslia niektorí hlúpi ľudia. V Śrīmad-Bhāgavatame (10.87.30) sa opisuje rozdiel medzi individuálnymi bytosťami a Pánom takto:

Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az élőlény a Legfelsőbb Úr felsőbb természetéhez (energiájához) tartozik. Az alsóbbrendű energia az anyag, ami a különféle elemekben, név szerint a földben, a vízben, a tűzben, a levegőben, az éterben, az elmében, az értelemben és a hamis egóban nyilvánul meg. Az anyagi természet mindkét formája – a durvafizikai, amihez többek között a föld tartozik, valamint a finomfizikai, amihez például az elme tartozik – az alsóbbrendű energia terméke. Az élőlények, akik különféle célokból ezeket az alacsonyabb rendű energiákat használják, a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű energiáját képezik. Az egész anyagi világ működése ennek az energiának köszönhető. A kozmikus megnyilvánulás mindaddig nem képes működni, amíg a felsőbbrendű energia, vagyis az élőlény erre nem készteti. Az energiákat mindig az energiaforrás tartja a kezében. Az élőlényeket is az Úr irányítja, s így nincs független létük. Hatalmuk sohasem lehet egyenlő az Ő hatalmával – ezt csak az ostobák gondolják. A Śrīmad-Bhāgavatam (10.87.30) a következőképpen ír az Úr és az élőlények közötti különbségről:

aparimitā dhruvās tanu-bhṛto yadi sarva-gatās
tarhi na śāsyateti niyamo dhruva netarathā
ajani ca yan-mayaṁ tad avimucya niyantṛ bhavet
samam anujānatāṁ yad amataṁ mata-duṣṭatayā

„Ó, Najväčší a Večný! Keby živé bytosti boli večné a všadeprítomné ako Ty, neboli by pod Tvojou nadvládou. Keďže sú však nepatrnými zlomkami Tvojej energie, sú podriadené Tvojej zvrchovanej moci. Ozajstné vyslobodenie teda znamená, že živé bytosti sa odovzdajú do Tvojich rúk, a to im prinesie veľké šťastie. Len v tomto prirodzenom postavení sa môžu stať vládcami. Ľudia s obmedzenými znalosťami, ktorí obhajujú monistickú teóriu, že Boh a živé bytosti sú si po všetkých stránkach rovní, sú v skutočnosti pod vplyvom zlého a nečistého názoru.“

„Ó, Legfelsőbb Örökkévaló! Ha a testet öltött élőlények Hozzád hasonlóan örökkévalóak és mindent áthatóak lennének, akkor nem állnának a Te irányításod alatt. De ha elfogadjuk, hogy az élőlények a Te parányi energiáid, azt is azonnal el kell fogadnunk, hogy legfelsőbb irányításodnak kényszerülnek engedelmeskedni. Az igazi felszabadulás ezért azt jelenti, hogy az élőlények meghódolnak irányításod előtt, s ez boldoggá teszi őket. Csak ebben az örök helyzetükben lehetnek irányítók. Akik tehát korlátolt tudásuk következtében a monizmus eszméjét hirdetik, miszerint Isten és az élőlények minden tekintetben egyek, azok valójában egy hibás és szennyezett nézetet követnek.”

Zvrchovaný Pán, Śrī Kṛṣṇa, je jediným vládcom a všetky živé bytosti sú Mu podriadené. Tieto živé bytosti patria do Jeho vyššej energie, lebo kvalitatívne sa vyrovnajú Najvyššiemu, no nikdy sa Mu nevyrovnajú kvantitatívne. Zatiaľ čo živá bytosť (vyššia energia) využíva hrubohmotné a jemnohmotné nižšie energie, hmotu, zabúda na svoju pravú duchovnú myseľ a inteligenciu. Toto zabudnutie sa dá prisúdiť vplyvu hmoty na živú bytosť, no keď sa vyslobodí spod vplyvu iluzórnej energie, dosiahne mukti alebo vyslobodenie. Pod vplyvom hmotnej ilúzie si falošné ego myslí: „Ja som hmota a hmotné zisky patria mne.“ Skutočná povaha živej bytosti sa ukáže až vtedy, keď sa oslobodí od všetkých falošných predstáv, vrátane myšlienky úplného splynutia s Bohom. Môžeme teda pochopiť, že Bhagavad-gītā opisuje živú bytosť ako jednu z mnohých Pánových energií, a keď sa táto energia zbaví hmotného znečistenia, získa plné vedomie Kṛṣṇu alebo oslobodenie.

A Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa az egyedüli irányító, és minden élőlény az Ő irányítása alatt áll. Ezek az élőlények alkotják az Ő felsőbbrendű energiáját, mert létük minősége megegyezik a Legfelsőbbével. A hatalom mértékében azonban sohasem egyenlőek Vele. A durva- és a finomfizikai alsóbbrendű energia (az anyag) kihasználása közben a felsőbbrendű energia (az élőlény) megfeledkezik valódi lelki elméjéről és értelméről. Ez a feledékenység annak az eredménye, hogy az anyag hatással van az élőlényekre. Amikor az élőlény megszabadul az illuzórikus anyagi energia befolyásától, akkor eléri a mukti, vagyis a felszabadulás síkját. Az anyagi illúzió hatása alatt az élőlény hamis egója ekképpen gondolkodik: „Anyag vagyok, az anyagi javak pedig az én tulajdonomban állnak.” Valódi helyzetét akkor ismerheti föl, ha megszabadul minden materialista gondolattól, beleértve azt a felfogást is, hogy Istennel minden tekintetben eggyé válhat. Levonhatjuk tehát azt a végkövetkeztetést, hogy a Gītā megerősíti: az élőlény csupán Kṛṣṇa számtalan energiáinak egyike, s amikor ez az energia megtisztul az anyagi szennyeződéstől, teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válik, azaz felszabadul.