VERŠ 30

30. VERS

Verš

Szöveg

sādhibhūtādhidaivaṁ māṁ
sādhiyajñaṁ ca ye viduḥ
prayāṇa-kāle ’pi ca māṁ
te vidur yukta-cetasaḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

sa-adhibhūta — vládnuci princíp hmotného stvorenia; adhidaivam — všetkých polobohov; mām — Mňa; sa-adhiyajñam — všetkých obetí; ca — tiež; ye — tí, ktorí; viduḥ — poznajú; prayāṇa — smrti; kāle — v okamihu; api — dokonca; ca — a; mām — Mňa; te — tí; viduḥ — poznajú; yukta-cetasaḥ — ich myseľ pripútaná ku Mne.

sa-adhibhūta – és az anyagi megnyilvánulás irányító elveként; adhidaivam – az összes félisten irányítójaként; mām – Engem; sa-adhiyajñam – és minden áldozat irányítójaként; ca – is; ye – akik; viduḥ – ismernek; prayāṇa – a halálnak; kāle – idején; api – még; ca – és; mām – Engem; te – ők; viduḥ – ismernek; yukta-cetasaḥ – Bennem elmerülő elmével.

Překlad

Fordítás

Tí, ktorí Ma plne poznajú ako Najvyššieho Pána vládnuceho hmotnému stvoreniu, všetkým polobohom a obetiam, Ma môžu poznať a rozumieť, kto som, aj v okamihu smrti.“

Akiknek tudata teljesen elmerül Bennem, akik úgy ismernek Engem, a Legfelsőbb Urat, mint az anyagi megnyilvánulás, a félistenek és valamennyi áldozati folyamat irányító elvét, azok képesek megérteni és ismerni Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még a halál pillanatában is.

Význam

Magyarázat

Ľudia, ktorí oddane slúžia Kṛṣṇovi, sa nedajú nikdy zviesť z cesty, ktorá vedie k úplnému pochopeniu Najvyššej Božskej Osobnosti. V transcendentálnej spoločnosti vedomia Kṛṣṇu môže človek pochopiť, ako Najvyšší Pán vládne hmotnému stvoreniu a všetkým polobohom. V tejto transcendentálnej spoločnosti sa človek postupne utvrdzuje vo viere v Najvyššiu Božskú Osobnosť, a taký Kṛṣṇu si vedomý človek potom nikdy na Kṛṣṇu nezabudne, ani v okamihu smrti, a bez problémov dosiahne planétu Najvyššieho Pána, Goloku Vṛndāvan.

A Kṛṣṇa-tudatban cselekvők sohasem térnek le az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljes megismerésének útjáról. A Kṛṣṇa-tudat transzcendentális hatásának köszönhetően az ember megértheti, hogy a Legfelsőbb Úr a valódi irányítója az anyagi megnyilvánulásnak, sőt a félisteneknek is. E transzcendentális közösségben fokozatosan teljes hite alakul ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, s ebben a Kṛṣṇa-tudatban a halál pillanatában sem felejti el Kṛṣṇát. Ennek következtében természetesen a Legfelsőbb Úr bolygójára, Goloka-Vṛndāvanára kerül.

Táto siedma kapitola vysvetľuje, ako sa človek môže stať plne vedomým si Kṛṣṇu. Prvým krokom je stýkať sa s ľuďmi, vedomými si Kṛṣṇu. Takáto spoločnosť je duchovná a každému umožní kontakt s Najvyšším Pánom. Jeho milosťou môžme pochopiť, že Śrī Kṛṣṇa je Najvyššia Božská Osobnosť. Spoznáme aj základné postavenie živej bytosti a porozumieme, ako živá bytosť zabudla na Kṛṣṇu a ako sa zaplietla do hmotných činností. Vďaka postupnému získavaniu vedomia Kṛṣṇu v spoločnosti oddaných pochopíme, že sme podmienení zákonmi hmotnej prírody iba kvôli tomu, že sme zabudli na Kṛṣṇu. Pochopíme, že ľudská podoba nám umožňuje znovu si uvedomiť Kṛṣṇu a že tento ľudský život máme využiť na to, aby sme získali bezpríčinnú milosť Najvyššieho Pána.

A hetedik fejezet főként azt magyarázza el, miképpen válhat az ember teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá. A Kṛṣṇa-tudat azzal kezdődik, hogy azok társaságát keressük, akik Kṛṣṇa-tudatúak. Ez a kapcsolat lelki természetű. Általa közvetlenül kapcsolatba kerülünk a Legfelsőbb Úrral, majd az Ő kegyéből megérthetjük, hogy Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ezzel egy időben az ember valóban megértheti az élőlény eredeti helyzetét is, valamint azt, hogyan felejti el az élőlény Kṛṣṇát, s hogyan válik az anyagi tettek rabjává. A megfelelő társaságban fokozatosan fejlődünk a Kṛṣṇa-tudatban, s ezáltal megérthetjük, hogy az anyagi természet törvényeinek azért kényszerülünk engedelmeskedni, mert megfeledkeztünk Kṛṣṇáról. Azt is felismerhetjük, hogy a Kṛṣṇa-tudat visszanyerésére ez az emberi létforma ad esélyt, ezért emberi életünket teljes mértékben arra kell használnunk, hogy elnyerjük a Legfelsőbb Úr indokolatlan kegyét.

V tejto kapitole sa diskutovalo o mnohých otázkach: o štyroch druhoch ľudí, ktorí sa uchyľujú ku Kṛṣṇovi, o poznaní Brahmanu, o poznaní Paramātmy, o oslobodení sa od narodenia a smrti a o uctievaní Najvyššieho Pána. Ten, kto je naozaj odovzdaný Kṛṣṇovi, sa o iné spôsoby nezaujíma. Oddane Mu slúži, vďaka čomu sa znovu vráti do svojho prirodzeného postavenia služobníka Śrī Kṛṣṇu. Potom nachádza veľké potešenie v čistej oddanej službe Pánovi, v načúvaní a v oslavovaní Najvyššieho Pána. Je pevne presvedčený o tom, že ak pôjde touto cestou, splnia sa mu všetky želania. Táto pevná viera sa nazýva dṛḍha-vrata a predstavuje počiatok bhakti-yogy, čiže transcendentálnej láskyplnej služby. Toto je záver všetkých posvätných písiem a siedma kapitola Bhagavad-gīty tvorí jadro tohto presvedčenia.

Ez a fejezet számtalan témát tárgyalt. Beszélt a szenvedő, a kíváncsi és az anyagi javakra vágyó emberről; a Brahmanról és a Paramātmāról szóló tudásról; arról, hogyan szabadulhat meg valaki a születéstől, a haláltól és a betegségtől; valamint a Legfelsőbb Úr imádatáról. Az igazán emelkedett gondolkodású Kṛṣṇa-tudatú embert azonban nem érdeklik a különféle ösvények. Közvetlenül a Kṛṣṇa-tudat tetteit végzi, s így valóban visszatér eredeti helyzetébe, az Úr Kṛṣṇa örök szolgálatába. Ezen a síkon nagy örömét leli a Legfelsőbb Úr tiszta odaadó szolgálatában, abban, hogy Róla hall és Őt dicsőíti, s meggyőződése, hogy ha így cselekszik, minden vágya teljesülni fog. Ezt az eltökélt hitet nevezik dṛḍha-vratának, s ez a bhakti-yoga, vagyis a transzcendentális szerető szolgálat kezdete. Ez valamennyi szentírás véleménye. A Bhagavad-gītā hetedik fejezete ennek a meggyőződésnek a lényegét tárja fel.

Takto končia Bhaktivedantove výklady k siedmej kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, nazvanej „Poznanie o Absolútnom“.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hetedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Abszolútról szóló tudás”.