VERŠ 26

26. VERS

Verš

Szöveg

vedāhaṁ samatītāni
vartamānāni cārjuna
bhaviṣyāṇi ca bhūtāni
māṁ tu veda na kaścana

Synonyma

Szó szerinti jelentés

veda — viem; aham — Ja; samatītāni — v minulosti; vartamānāni — v prítomnosti; ca — a; arjuna — ó, Arjuna; bhaviṣyāṇi — v budúcnosti; ca — tiež; bhūtāni — živé bytosti; mām — Mňa; tu — však; veda — pozná; na — nie; kaścana — nikto.

veda – ismerem; aham – Én; samatītāni – a régmúltakat; vartamānāni – a jelenlegieket; ca – és; arjuna – ó, Arjuna; bhaviṣyāṇi – a jövőbenieket; ca – is; bhūtāni – élőlényeket; mām – Engem; tu – azonban; veda – ismer; na – nem; kaścana – bárki.

Překlad

Fordítás

Ó, Arjuna, ako Najvyššia Božská Osobnosť viem o všetkom, čo sa stalo v minulosti, čo sa deje v prítomnosti, i o tom, čo sa ešte len stane. Poznám tiež všetky živé bytosti; Mňa však nepozná nikto.

Ó, Arjuna! Az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként Én tudok mindenről, ami a múltban történt, ami most történik, s ami a jövőben történni fog. Az összes élőlényt is ismerem, Engem azonban nem ismer senki.

Význam

Magyarázat

Tu je jasná odpoveď na otázku, či je Najvyšší Pán osobný alebo neosobný. Keby bola podoba Kṛṣṇu, Najvyššej Božskej Osobnosti, māyou, alebo keby bolo Jeho telo hmotné, ako tvrdia impersonalisti, potom by aj On, rovnako ako všetky ostatné bytosti, menil telá a zabudol by na všetko, čo sa prihodilo v Jeho minulých životoch. Nikto, kto má hmotné telo, si nepamätá nič z minulého života, nevie nič o súčasnom živote a nemôže nič predvídať ani o živote nasledujúcom. Inými slovami, nik nemôže povedať, že pozná minulosť, prítomnosť a budúcnosť, kým sa nevyslobodí z hmotného znečistenia.

Ez a vers egyértelműen választ ad a „személyes vagy személytelen?” kérdésére. Ha Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formája māyā, vagyis anyagi lenne – ahogyan az imperszonalisták hiszik –, akkor a többi élőlényhez hasonlóan Ő is cserélné a testét, s elfelejtené előző életét. Aki anyagi testtel rendelkezik, az nem képes előző életére emlékezni, s következő életéről vagy jelen életének jövőjéről sem tud semmit, így tehát nem tudhatja, mi történt a múltban, mi folyik jelenleg, és milyen lesz a jövő. Senki sem ismerheti a múltat, a jelent és a jövőt, amíg meg nem tisztult az anyagi szennyeződéstől.

Kṛṣṇa jasne hovorí, že na rozdiel od obyčajnej ľudskej bytosti má dokonalé poznanie o tom, čo sa prihodilo v minulosti, čo sa deje teraz a čo sa ešte len stane. V štvrtej kapitole sme napríklad čítali, že Kṛṣṇa si spomína, ako pred miliónmi rokov dával pokyny bohu Slnka Vivasvānovi. Kṛṣṇa pozná všetky živé bytosti, pretože sa ako Nadduša nachádza v ich srdciach. No napriek tomu, že je prítomný vo všetkých telách ako Nadduša a že je osobne prítomný ako Najvyššia Božská Osobnosť, nemôžu obmedzení ľudia pochopiť, že Śrī Kṛṣṇa je Najvyššia Božská Osobnosť a že Jeho transcendentálne telo je nehynúce, hoci dosiahli realizáciu neosobného Brahmanu. Kṛṣṇa je ako Slnko a māyā ako mrak. V hmotnom svete môže mrak dočasne zakryť Slnko, Mesiac a hviezdy, ale v skutočnosti je zakrytý iba náš nedokonalý zrak, a nie Slnko alebo Mesiac. Podobne nemôže ani māya zakryť Najvyššieho Pána. Je to Jeho vnútorná sila, yoga-māyā, ktorá spôsobuje, že sa nezjaví menej inteligentným ľuďom. V treťom verši tejto kapitoly sa hovorí, že z miliónov ľudí sa len málokto pokúša zdokonaliť svoju ľudskú existenciu a z tisíca takých ľudí málokto pochopí, kto je Kṛṣṇa. Aj keď človek dosiahol dokonalosť poznaním neosobného Brahmanu alebo lokalizovanej Paramātmy, nemôže pochopiť Śrī Kṛṣṇu, Najvyššiu Božskú Osobnosť, ak Mu oddane neslúži s mysľou Naňho uprenou.

Az Úr Kṛṣṇa világosan kijelenti, hogy Ő – a közönséges emberektől eltérően – tökéletesen ismeri a múltat, a jelent és a jövőt. A negyedik fejezetben láthattuk, hogy az Úr Kṛṣṇa emlékezik arra, ahogy millió és millió évvel ezelőtt Vivasvānt, a napistent oktatta. Kṛṣṇa Felsőlélekként minden élőlény szívében jelen van, ezért ismer minden élőlényt. Ám annak ellenére, hogy Felsőlélekként jelen van minden élőlényben, és jelen van az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként is, a csekély értelműek, még ha el is jutottak a személytelen Brahman tudatos megértéséig, annak már képtelenek a tudatára ébredni, hogy Śrī Kṛṣṇa a Legfelsőbb Személy. Śrī Kṛṣṇa transzcendentális teste egyértelműen nem mulandó. Olyan Ő, mint a nap, a māyā pedig egy felhőhöz hasonló. Az anyagi világban láthatjuk a napot, láthatunk felhőket, különféle csillagokat és bolygókat. Lehet, hogy a felhők egy időre eltakarják ezeket az égitesteket, ez azonban csupán a mi korlátolt látásunknak tudható be. A nap, a hold és a csillagok valójában nincsenek elfedve. Éppen így a māyā sem fedheti el a Legfelsőbb Urat, aki belső energiája segítségével megnyilvánulatlan marad a kevésbé értelmes emberek előtt. E fejezet harmadik verse szerint sok-sok millió ember közül csupán néhány törekszik arra, hogy elérje az emberi élet tökéletességét, és sok ezer tökéletessé vált ember közül alig akad egy, aki megérti, ki az Úr Kṛṣṇa. Még ha valaki azáltal, hogy tudatosságra ébredt a személytelen Brahmant vagy a helyhez kötött Paramātmāt illetően, el is érte a tökéletességet, ha nem Kṛṣṇa-tudatú, akkor nincs esélye arra, hogy megértse az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Śrī Kṛṣṇát.