Skip to main content

VERŠ 21

21. VERS

Verš

Szöveg

yo yo yāṁ yāṁ tanuṁ bhaktaḥ
śraddhayārcitum icchati
tasya tasyācalāṁ śraddhāṁ
tām eva vidadhāmy aham
yo yo yāṁ yāṁ tanuṁ bhaktaḥ
śraddhayārcitum icchati
tasya tasyācalāṁ śraddhāṁ
tām eva vidadhāmy aham

Synonyma

Szó szerinti jelentés

yaḥ yaḥ — každý; yām yām — ktorúkoľvek; tanum — podobu poloboha; bhaktaḥ — oddaný; śraddhayā — s vierou; arcitum — uctievať; icchati — túži; tasya tasya — jeho; acalām — pevnou; śraddhām — vierou; tām — v to; eva — iste; vidadhāmi — obdarujem; aham — Ja.

yaḥ yaḥ – bárki; yām yām – bármit; tanum – egy félisten formáját; bhaktaḥ – hívő; śraddhayā – hittel; arcitum – imádni; icchati – kívánja; tasya tasya – neki; acalām – szilárd; śraddhām – hitet; tām – azt; eva – biztosan; vidadhāmi – adok; aham – Én.

Překlad

Fordítás

Ak niekto túži uctievať niektorého poloboha, Ja ho v tejto viere — ako Nadduša sídliaca v srdciach všetkých — utvrdím, aby sa mohol oddať určitému božstvu.

Felsőlélekként mindenki szívében ott lakozom. Amint valaki egy félistent kíván imádni, Én megszilárdítom hitét, hogy átadhassa magát annak az istenségnek.

Význam

Magyarázat

Boh dal všetkým tvorom istú mieru nezávislosti. Preto, ak si niekto vrúcne želá hmotné pôžitky a túži, aby mu ich polobohovia splnili, potom mu Kṛṣṇa, ktorý je prítomný v srdciach všetkých ako Nadduša, umožní jeho prianie splniť. Śrī Kṛṣṇa je najvyšším otcom všetkých bytostí a ako taký neobmedzuje ich nezávislosť. Naopak dáva im všetky možnosti na uspokojenie ich hmotných túžob. Môžeme sa opýtať, prečo všemocný Boh dáva živým bytostiam možnosť užívať si hmotného sveta a necháva ich tak padnúť do pasce iluzórnej energie. Keby im však Najvyšší Pán ako Nadduša túto možnosť neposkytol, nemala by nezávislosť zmysel. Preto Pán dáva všetkým určitú nezávislosť — každý môže konať po svojom. Konečný Pánov pokyn však nájdeme v Bhagavad-gīte: „Zanechaj všetky ostatné činnosti a celkom sa Mi odovzdaj.“ To nás urobí šťastnými.

Isten függetlenséget adott mindenkinek, ezért ha valaki az anyagi élvezetre vágyik, és őszintén az anyagi világ félisteneihez fordul, hogy teljesítsék óhaját, akkor a Legfelsőbb Úr, aki Felsőlélekként mindenki szívében jelen van, megérti vágyát, s biztosítja számára a lehetőséget az anyagi élvezetre. Ő minden élőlény legfelsőbb atyja, ezért nem korlátozza függetlenségüket, hanem minden lehetőséget megad nekik, hogy anyagi vágyaik teljesülhessenek. Felmerülhet a kérdés, miért ad meg a mindenható Isten minden lehetőséget az élőlényeknek az anyagi világ élvezetére, ha ezzel az illuzórikus energia csapdájába engedi esni őket. A válasz az, hogy ha a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek nem adna esélyt minderre, nem beszélhetnénk függetlenségről. Így aztán mindenkinek teljes függetlenséget biztosít – mindenki azt tesz, amit akar –, ám végső utasítását megtaláljuk a Bhagavad-gītāban: hagyjunk fel minden más elfoglaltsággal, és teljesen hódoljunk meg Neki. Ez az, ami boldoggá teszi majd az embert.

Ľudia, polobohovia a všetky ostatné tvory sú podriadené vôli Najvyššej Božskej Osobnosti. Preto nikto nemôže z vlastnej vôle uctievať polobohov a polobohovia nemôžu nikomu udeliť požehnanie bez Pánovho súhlasu. Vraví sa, že bez Jeho vôle sa ani steblo trávy nepohne. Ľudia, ktorí trpia v hmotnom svete, sa zvyčajne obracajú na polobohov, čo im odporúčajú aj vedske písma. Človek, ktorý túži po nejakej veci, môže uctievať príslušného poloboha. Napríklad chorý by mal uctievať boha Slnka; kto túži po vzdelaní, by mal uctievať bohyňu múdrosti, Sarasvatī; kto hľadá krásnu ženu, by mal uctievať bohyňu Umu, Śivovu manželku. Takto vedske písma, śāstry, opisujú uctievanie rôznych polobohov. Tomu, kto túži získať nejaké osobitné hmotné výhody, dá Pán silnú túžbu uctievať príslušného poloboha, ktorý mu potom splní jeho želanie. Pán sa postará aj o to, aby vyznávač uctieval poloboha príslušným spôsobom. Jedine Kṛṣṇa, sídliaci v podobe Najvyššej Duše v srdciach všetkých, môže človek inšpirovať k uctievaniu rôznych polobohov, pretože polobohovia sú v skutočnosti časťami Pánovho vesmírneho tela, a preto nie sú nezávislí. Vo vedskej literatúre sa môžme dočítať: „Najvyššia Božská Osobnosť sídli ako Nadduša v srdciach všetkých polobohov a prostredníctvom nich plní ľuďom ich želania. Ani polobohovia, ani ľudia nie sú nezávislí. Vždy závisia na najvyššej vôli.“

A félistenek és az élőlények egyaránt az Istenség Legfelsőbb Személyisége akaratától függenek. Az élőlény akarata önmagában nem elegendő a félisten imádatához, s a Legfelsőbb beleegyezése nélkül egyetlen félisten sem adhat áldást. Ahogyan a mondás tartja, még egy fűszál sem mozdulhat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének akarata nélkül. Az anyagi világban szenvedők a védikus irodalom tanácsát megfogadva általában a félistenekhez fordulnak. A valamilyen anyagi dologra vágyakozó ember imádhatja azt a bizonyos félistent, aki teljesíteni tudja vágyait. A beteg embernek például a napisten imádatát javasolják. A műveltségre vágyó a tudás istennőjét, Sarasvatīt imádhatja, annak pedig, aki szép feleségre vágyik, Umā istennőt, az Úr Śiva hitvesét kell imádnia. A śāstrák (a védikus szentírások) tehát a különféle félistenek imádásának különböző módjait javasolják. S ha egy élőlény egy bizonyos anyagi lehetőséget akar élvezni, az Úr erős vágyat ad neki, hogy félistenétől megkaphassa, amit akar, s így valóban elnyeri az áldást. Az az odaadó hozzáállás, mellyel az élőlény a kiválasztott félisten felé fordul, szintén a Legfelsőbb Úrnak köszönhető. A félistenek képtelenek ilyen vonzódást kelteni az élőlényekben, de mivel Kṛṣṇa a Legfelsőbb Úr, a minden élőlény szívében jelen lévő Felsőlélek, Ő ösztönzi az embert egy bizonyos félisten imádatára. A félistenek tulajdonképpen a Legfelsőbb Úr univerzális testének részei, következésképp nem függetlenek. A védikus irodalomban ez áll: „Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Felsőlélekként az adott félisten szívében is jelen van, ezért a félistenen keresztül Ő gondoskodik az élőlény vágyainak teljesítéséről. Ám a félistenek és az élőlények egyaránt a Legfelsőbb akaratának engedelmeskednek, s nem függetlenek.”