VERŠ 47
47. VERS
Verš
Szöveg
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
yoginām — z yogīnov; api — tiež; sarveṣām — zo všetkých; mat-gatena — pripútava sa ku Mne, neprestajne na Mňa myslí; antaḥ-ātmanā — v sebe; śraddhā-vān — s úplnou vierou; bhajate — robí transcendentálnu láskyplnú službu; yaḥ — ten, kto; mām — Mne (Najvyššiemu Pánovi); saḥ — on; me — Mňou; yukta-tamaḥ — najväčší yogīn; mataḥ — pokladaný.
yoginām – a yogīk közül; api – is; sarveṣām – valamennyi közül; mat-gatena – Bennem lakozva, mindig Rám gondolva; antaḥ-ātmanā – magában; śraddhā-vān – teljes hittel; bhajate – transzcendentális szerető szolgálatot végez; yaḥ – aki; mām – Nekem (a Legfelsőbb Úrnak); saḥ – ő; me – Általam; yukta-tamaḥ – a legnagyobb yogīnak; mataḥ – van tekintve.
Překlad
Fordítás
Za najvyššieho zo všetkých yogīnov považujem toho, kto je so Mnou najdôvernejšie spojený, neprestajne na Mňa myslí a oddane a láskyplne Mi slúži.“
Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.
Význam
Magyarázat
Slovo bhajate je tu veľmi dôležité. Bhajate má svoj koreň v slovese bhaj, ktoré sa používa v spojení so službou. Slovenské slovo „uctievať“ nemá ten istý význam ako bhaja. Uctievať znamená velebiť alebo preukazovať niekomu úctu. Ale služba vykonávaná z lásky a naplnená vierou je osobitne určená Najvyššej Božskej Osobnosti. Toho, kto neuctieva úctyhodného človeka alebo poloboha, možno označiť za nezdvorilého, ale keď niekto odmietne slúžiť Najvyššiemu Pánovi, je stratený. Každá živá bytosť je čiastočkou Najvyššej Božskej Osobnosti, a preto je vo svojej podstate určená k tomu, aby slúžila Najvyššiemu. Keď to nerobí, poklesne. Śrīmad-Bhāgavatam (11.5.3) to potvrdzuje:
Ebben a versben a bhajate szónak nagy jelentősége van. Töve a bhaj ige, amit a szolgálattal kapcsolatban használnak. A magyar „imádat” szó nem egészen ugyanazt jelenti, mint a bhaj. Imádat alatt csodálatot, tiszteletet és megbecsülést értünk egy arra méltó személy iránt. A szeretettel és hűséggel végzett szolgálat azonban legfőképpen az Istenség Legfelsőbb Személyiségét illeti meg. Ha valaki elmulasztja egy tiszteletre méltó ember vagy egy félisten imádatát, legfeljebb udvariatlannak nevezhető, ám a Legfelsőbb Úr szolgálatát senki sem kerülheti el anélkül, hogy ez súlyos ítéletet ne vonna maga után. Minden élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, ezért eredeti természetéből adódóan az a feladata, hogy a Legfelsőbb Urat szolgálja. Aki nem tesz ennek eleget, az elbukik. Ezt a Bhāgavatam (11.5.3) az alábbi versben erősíti meg:
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ
„Človek, ktorý zanedbáva svoju povinnosť a opomína službu prvotnému Pánovi, ktorý je zdrojom všetkých živých bytostí, isto-iste poklesne zo svojej večnej, prirodzenej a pôvodnej pozície.“
„Aki nem szolgálja az elsődleges Urat, minden élőlény eredetét, s elhanyagolja kötelességét Vele szemben, az biztosan visszaesik eredeti helyzetéből.”
V tomto verši je použité slovo bhajanti. Toto slovo sa používa vo vzťahu k Najvyššiemu Pánovi, zatiaľ čo slovo „uctievať“ sa môže použiť v spojení s polobohmi alebo ľuďmi. Slovo avajānanti použité v tomto verši nájdeme aj v Bhagavad-gīte (9.11): avajānanti māṁ mūḍhāḥ. „Iba hlupáci a ničomníci hania Śrī Kṛṣṇu, Najvyššiu Božskú Osobnosť.“ Títo hlupáci píšu niekedy komentáre k Bhagavad-gīte, a pritom nemajú ani štipku oddanosti ku Kṛṣṇovi. Preto nemôžu vidieť rozdiel medzi slovami bhajanti a uctievať.
Ez a vers szintén a bhajanti szót használja. Ez a szó tehát egyedül a Legfelsőbb Személyre vonatkozhat, míg az „imádat” szó a félistenekkel vagy bármilyen közönséges élőlénnyel kapcsolatban használható. A Śrīmad-Bhāgavatam e versében említett avajānanti szó a Bhagavad-gītāban is előfordul. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: „Csupán az ostobák és a gazemberek gúnyolják ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Kṛṣṇát.” Ezek az ostobák arra vetemednek, hogy magyarázatokat írjanak a Bhagavad-gītāhoz, ám semmi hajlandóságot nem mutatnak az Úr odaadó szolgálatára. Így természetesen nem tudnak megfelelő módon különbséget tenni a bhajanti és az „imádat” szó között.
Všetky yogy vrcholia v bhakti-yoge. Ostatné yogy sú viac-menej spôsobmi, ako dosiahnuť bhakti-yogu. Yoga vlastne znamená bhakti-yoga. Od začiatku karma-yogy až po vrchol bhakti-yogy vedie dlhá cesta k sebarealizácii. Karma-yoga, činnosť bez túžby po plodoch práce, je začiatkom tejto cesty. Len čo karma-yogīn získa poznanie a naučí sa odriekaniu, prejde k jñāna-yoge, a keď prostredníctvom jñāna-yogy dosiahne štádium, v ktorom pomocou rôznych telesných a psychických metód medituje o Najvyššej Duši a zameriava na Ňu svoju myseľ, dospeje k aṣṭāṅga-yoge. A ak sa človek rozvíjaním svojej oddanosti a lásky dostane k Najvyššej Božskej Osobnosti, potom dosiahol vrchol, bhakti-yogu.
Bhakti-yoga je vskutku najvyšším cieľom, ale ak ju chceme podrobne analyzovať, musíme porozumieť ostatným yogam. Yogīn, ktorý neustále napreduje, kráča pravou cestou, vedúcou k večnému šťastiu. Kto sa zastaví na určitom stupni a nerobí žiadny pokrok, je nazývaný menom označujúcim stupeň, ktorý dosiahol: karma-yogīn, jñāna-yogīn, rāja-yogīn, haṭha-yogīn a podobne. O človeku, ktorému sa pošťastilo natoľko, že dosiahol bhakti-yogu, môžeme povedať, že prekonal všetky ostatné yogy. Vedomie Kṛṣṇu je preto najvyšším štádiom yogy, podobne ako sú Himālaye najvyššie pohorie sveta a Mount Everest najvyššou horou.
Valamennyi yoga a bhakti-yogában tetőzik, s ezen kívül minden más yoga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhaktit a bhakti-yogában. A yoga valójában bhakti-yogát jelent, mert minden yoga fokozatosan az igazi cél, a bhakti-yoga felé vezeti az embert. A karma-yoga elejétől a bhakti-yoga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-yoga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor jñāna-yogának hívják. Amikor az ember a jñāna-yogában a különböző testgyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt aṣṭāṅga-yogának hívják. A csúcsot a bhakti-yoga jelenti, amikor a yogī – az aṣṭāṅga-yogán túlhaladva – eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát. Valójában a bhakti-yoga a legvégső cél, de ahhoz, hogy a bhakti-yogát valaki részletesen elemezni tudja, meg kell értenie a többi yoga-folyamatot. A fejlődő yogī ezért az örök szerencséhez vezető igazi utat járja. Aki megáll egy bizonyos ponton, s nem halad tovább, annak neve ennek alapján karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī stb. Ám ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut a bhakti-yogáig, tudhatjuk, hogy minden más yoga-folyamaton túlhaladt már. Kṛṣṇa-tudatúvá válni ezért a yoga legmagasabb fokának elérését jelenti, éppen úgy, mint amikor a Himalájáról szólva a világ legmagasabb hegységére utalunk, melynek a Mount Everest a csúcsa.
Keď si je niekto vďaka bhakti-yoge vedomý Kṛṣṇu, dostáva sa mu ozajstného šťatia. Dokonalý yogīn upína svoju myseľ na Kṛṣṇu, Śyāmasundaru, ktorého pleť má nádhernú farbu búrkového mraku, ktorého tvár podobná lotosu žiari ako Slnko, ktorého odev sa leskne drahými kameňmi a ktorého telo je ovenčené kvetmi. Na všetky strany z Neho vychádza nádherná žiara, zvaná brahmajyoti. Inkarnuje v rôznych podobách, ako Rāma, Nṛsiṁha, Vāraha a vo Svojej pôvodnej podobe Najvyššej Božskej Osobnosti ako Kṛṣṇa. Do tohto sveta zostupuje v ľudskej podobe ako syn matky Yaśody a je známy ako Kṛṣṇa, Govinda alebo Vāsudeva. Je dokonalým dieťaťom, priateľom, pánom a milencom a má všetky atribúty a transcendentálne vlastnosti. Keď si človek neprestajne uvedomuje tieto vlastnosti Boha, je dokonalým yogīnom.
Aki a bhakti-yoga útját járva elérkezik a Kṛṣṇa-tudathoz, s a Védák útmutatását követve jó helyzetbe kerül, az nagyon szerencsésnek mondható. Az ideális yogī figyelmét Kṛṣṇára összpontosítja, akit Śyāmasundarának hívnak, és akinek színe épp oly gyönyörű, mint a felhőé. Lótuszvirághoz hasonlatos arca ragyog, mint a nap, s öltözékét csillogó ékkövek, testét virágfüzérek díszítik. Minden oldalról fenséges lelki fény, a brahmajyoti veszi körül. Különböző formákban száll alá e világba, mint például Rāma, Nṛsiṁha, Varāha és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Emberhez hasonló formájában Yaśodā anya gyermekeként jelenik meg, és Kṛṣṇának, Govindának és Vāsudevának nevezik. Ő a tökéletes gyermek, férj, barát és mester, és minden fenséggel és transzcendentális tulajdonsággal teljes mértékben rendelkezik. Aki örökké tudatában van az Úr e tulajdonságainak, azt a legkiválóbb yogīnak nevezik.
K tejto najvyššej dokonalosti yogy môžeme dospieť jedine prostredníctvom bhakti-yogy, čo potvrdzujú všetky vedske písma. Vo Śvetāśvatara Upaniṣade (6.23) sa uvádza:
Valamennyi védikus írás megerősíti, hogy a yoga legtökéletesebb szintjét csakis a bhakti-yogával lehet elérni:
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ
„Skutočný zmysel vedskeho poznania sa odhalí len tým veľkým dušiam, ktoré majú úplnú dôveru v Boha a v duchovného učiteľa.“
„A védikus tudás igazi jelentése csak azon nagy lelkek előtt tárul fel magától, akiknek rendíthetetlen hitük van mind az Úrban, mind a lelki tanítómesterben” (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.23).
V Gopāla-tāpanī Upaniṣade (1.15) sa hovorí: bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „Bhakti je oddaná služba Bohu, zbavená túžby po hmotnom zisku v tomto i v budúcom živote. Keď sa človek oslobodí od týchto egoistických sklonov, mal by svoju myseľ celkom pripútať k Najvyššiemu. To je význam slova naiṣkarmya.“
Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „A bhakti azt az Úrnak végzett odaadó szolgálatot jelenti, amikor valaki mentes attól a vágytól, hogy jelenlegi vagy elkövetkező életében anyagi haszonra tegyen szert. Az ember az ilyen hajlamoktól megszabadulva merítse elméjét teljesen a Legfelsőbbe. Ez a naiṣkarmya célja” (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.15).
Toto je niekoľko aspektov bhakti-yogy alebo vedomia Kṛṣṇu — najdokonalejšej z yog.
Ez tehát néhány olyan folyamat, ami a bhakti, vagyis a Kṛṣṇa-tudat végzését segíti, amely a yoga-rendszer legtökéletesebb szintje.
Takto končia Bhaktivedantove výklady k šiestej kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, nazvanej „Dhyāna-yoga.“
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hatodik fejezetéhez, melynek címe: „Dhyāna-yoga”.