Skip to main content

VERŠ 37

37. VERS

Verš

Szöveg

arjuna uvāca
ayatiḥ śraddhayopeto
yogāc calita-mānasaḥ
aprāpya yoga-saṁsiddhiṁ
kāṁ gatiṁ kṛṣṇa gacchati
arjuna uvāca
ayatiḥ śraddhayopeto
yogāc calita-mānasaḥ
aprāpya yoga-saṁsiddhiṁ
kāṁ gatiṁ kṛṣṇa gacchati

Synonyma

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — Arjuna riekol; ayatiḥ — neúspešný transcendentalista; śraddhayā — s vierou; upetaḥ — zamestnaný; yogāt — od yogy; calita — odvrátil; mānasaḥ — myseľ; aprāpya — nedosiahol; yoga-saṁsiddhim — najvyššiu dokonalosť v yoge; kām — aký; gatim — cieľ; kṛṣṇa — ó, Kṛṣṇa; gacchati — dosiahne.

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; ayatiḥ – a sikertelen transzcendentalista; śraddhayā – hittel; upetaḥ – aki törekedett; yogāt – a misztikus kapcsolattól; calita – eltérült; mānasaḥ – elméjű; aprāpya – nem érve el; yoga-saṁsiddhim – a miszticizmus legmagasabb rendű tökéletességét; kām – mi; gatim – célt; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; gacchati – elér.

Překlad

Fordítás

Arjuna riekol: „Ó, Kṛṣṇa, aký osud očakáva neúspešného transcendentalistu, ktorý sa vydal cestou sebarealizácie s vierou, no kvôli svojej svetskej povahe sa od nej odvrátil bez dosiahnutia dokonalosti v yoge?

Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa! Milyen sors vár arra a transzcendentalistára, aki nagy hittel kezdi el az önmegvalósítás folyamatát, ám világias elméje miatt később letér az útról, s így nem éri el a misztika tökéletességét?

Význam

Magyarázat

Cestu sebarealizácie opisuje Bhagavad-gītā. Základnou zásadou duchovnej realizácie je poznanie, že živá bytosť nie je totožná s hmotným telom, ale že vo svojej skutočnej podstate je večná, plná blaženosti a poznania a transcendentálna voči telu a mysli. K sebarealizácii vedú tri cesty: cesta poznania (jñāna-yoga), cesta osemstupňovej yogy a cesta oddanej služby (bhakti-yoga). Všetky tieto spôsoby vychádzajú z rovnakých zásad: zrealizovať základné postavenie živej bytosti a jej vzťah k Bohu, znovu tak nadviazať prerušené spojenie s Bohom a takto dosiahnuť najvyššiu dokonalosť vo vedomí Kṛṣṇu. Dodržiavaním zásad jednej z týchto troch metód dosiahneme skôr či neskôr najvyšší cieľ. V tom nás Kṛṣṇa ubezpečil už v druhej kapitole — aj tie najmenšie pokroky na transcendentálnej ceste dávajú veľkú nádej na vyslobodenie. Z týchto troch metód je bhakti-yoga vhodná pre dnešný vek, lebo je to najpriamejšia cesta k realizácii Boha. Arjuna si chcel byť celkom istý, a preto požiadal Kṛṣṇu, aby mu svoj predchádzajúci výrok znovu potvrdil. V dnešnej dobe je veľmi ťažké nasledovať cestu osemstupňovej yogy či jñāna-yogy. Preto sa môže stať, že človek z rozličných dôvodov neuspeje, hoci vynakladá značné úsilie. Predovšetkým je na mieste otázka, ako vážne človek nasleduje daný proces. Vydať sa na transcendentálnu cestu yogy znamená vyhlásiť vojnu iluzórnej energii. Keď sa niekto snaží vymknúť sa zo zajatia iluzórnej energie, pokúsi sa ho māyā premôcť a bude mu predkladať najrozličnejšie pokušenia. Podmienená duša, ktorá už raz bola v zajatí troch kvalít hmotnej prírody, je v nebezpečí, že sa do neho opäť dostane napriek tomu, že je na transcendentálnej ceste. Toto odvrátenie sa od transcendentálnej cesty sa nazýva yogāc calita-mānasaḥ. Arjuna sa teda zaujíma o ďalší osud toho, kto odpadol z cesty sebarealizácie.

Az önmegvalósítás, azaz a misztika útjáról a Bhagavad-gītāban találhatunk leírást. Az önmegvalósítás alapelve az az ismeret, hogy az élőlény nem azonos az anyagi testtel, hanem különbözik tőle, és boldogságát az örökkévaló, gyönyörrel és tudással teli életben találja meg. Mindez transzcendentális, túl van a testen és az elmén. Az önmegvalósítást a tudás, a nyolcfokú yoga-rendszer, valamint a bhakti-yoga útján kell keresnünk. Mindegyik folyamat során meg kell ismernünk az élőlény valódi természetét, Istenhez fűződő kapcsolatát és azokat a cselekedeteket, amelyek által visszaállíthatja ezt az elveszett kapcsolatot, s elérheti a Kṛṣṇa-tudat legtökéletesebb szintjét. Ha az ember követi e három ösvény valamelyikét, előbb-utóbb kétségtelenül eléri a legfelsőbb célt. Ezt maga az Úr jelentette ki a második fejezetben: ezen a transzcendentális úton a legkisebb erőfeszítés is megadja a reményt a felszabadulásra. E három módszer közül ebben a korszakban különösen a bhakti-yoga gyakorlása vezet célra, mert ez Isten elérésének legközvetlenebb formája. Hogy másodszor is megbizonyosodjon, Arjuna arra kéri Śrī Kṛṣṇát, erősítse meg korábbi kijelentését. Lehet, hogy valaki őszintén belekezd az önmegvalósítás folyamatába, ám manapság a tudás művelésének és a nyolcfokú yoga-rendszer gyakorlásának útja rendkívül nehéz. Így aztán az ember folytonos igyekezete ellenére is számtalan okból kudarcot vallhat. Először is előfordulhat, hogy nem végzi kellőképpen komolyan a gyakorlatokat. A transzcendentális út követése olyan, mintha hadat üzennénk az illuzórikus energiának, így aztán az illuzórikus energia számtalan csábításával mindent megtesz annak érdekében, hogy legyőzze a karmai közül kiszabadulni próbálót. A feltételekhez kötött lelket már különben is rabul ejtették az anyagi energia kötőerői, ezért minden esélye megvan arra, hogy újra elcsábítsák, még akkor is, ha a transzcendentális ösvényen jár. Ezt nevezik úgy, hogy yogāc calita-mānasaḥ, azaz letérés a transzcendentális útról. Arjuna arról kérdez, hogy mi történik azzal, aki letér az önmegvalósítás útjáról.