VERŠ 36
36. VERS
Verš
Szöveg
duṣprāpa iti me matiḥ
vaśyātmanā tu yatatā
śakyo ’vāptum upāyataḥ
duṣprāpa iti me matiḥ
vaśyātmanā tu yatatā
śakyo ’vāptum upāyataḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
asaṁyata — neovládnutou; ātmanā — mysľou; yogaḥ — sebarealizáciu; duṣprāpaḥ — neľahko dosiahne; iti — taký; me — Môj; matiḥ — názor; vaśya — v moci; ātmanā — myseľ; tu — však; yatatā — úsilie; śakyaḥ — vynakladajúc; avāptum — aby dosiahol; upāyataḥ — správnym spôsobom.
asaṁyata – a zabolátlan; ātmanā – elme által; yogaḥ – az önmegvalósítás; duṣprāpaḥ – nehezen elérhető; iti – így; me – Enyém; matiḥ – vélemény; vaśya – a szabályozott; ātmanā – elme által; tu – de; yatatā – miközben törekszik; śakyaḥ – célravezető; avāptum – elérni; upāyataḥ – a megfelelő eszközökkel.
Překlad
Fordítás
Sebarealizácia je veľmi neľahká pre toho, kto neovláda svoju myseľ. Uspeje však ten, kto má myseľ vo svojej moci a úsilie vynakladá správnym spôsobom. To je môj názor.“
Az önmegvalósítás nehéz feladat annak, akinek elméje zabolátlan. Ám a szabályozott elméjű, helyes módszerrel törekvő ember számára biztos a siker. Ez az Én véleményem.
Význam
Magyarázat
Śrī Kṛṣṇa tu hovorí, že ten, kto odmieta prijať správny spôsob odpútania mysle od hmoty, môže sebarealizáciu dosiahnuť len veľmi ťažko. Venovať sa yoge a súčasne zamestnávať myseľ hmotnými pôžitkami je čosi podobné, ako keby sme sa pokúšali rozdúchať oheň a zároveň ho polievali vodou. Preto cvičiť yogu bez snahy ovládnuť myseľ je zbytočnou stratou času. Takáto yoga síce môže priniesť hmotné plody, ale čo sa týka duchovného pokroku, je celkom bezcenná. Preto musíme ovládať myseľ tak, že ju stále zamestnávame transcendentálnou láskyplnou službou Pánovi. Ak nie je človek zamestnaný vo vedomí Kṛṣṇu, nemôže skutočne ustáliť myseľ. Človek oddaný Kṛṣṇovi ľahko dosiahne plody yogy bez úmyselnej snahy o ich získanie, zatiaľ čo yogīni sú bez vedomia Kṛṣṇu neúspešní.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége kijelenti, hogy aki nem fogadja el a megfelelő kezelést, amely eltávolítja az elmét az anyagi foglalatosságoktól, az aligha érhet el sikert az önmegvalósításban. Aki a yogát akarja gyakorolni, miközben az elméjét az anyagi élvezet köti le, az éppen olyan, mintha valaki tüzet akarna gyújtani, miközben vizet önt rá. A yoga gyakorlása az elme megzabolázása nélkül csak merő időpocsékolás. Az efféle yoga-színjáték anyagi szempontból nézve csábító lehet, ám a lelki megvalósítás szempontjából semmi haszna. Az elmét tehát Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatával elfoglalva mindig az uralmunk alatt kell tartanunk. Amíg valaki nem Kṛṣṇa-tudatban tevékenykedik, nem képes az elméjét szilárdan irányítani. A Kṛṣṇa-tudatú ember könnyen, minden külön erőfeszítés nélkül eléri a yoga célját, ellenben a yoga-gyakorlatokat végző nem lehet sikeres addig, amíg Kṛṣṇa-tudatúvá nem válik.