VERŠ 32
32. VERS
Verš
Szöveg
samaṁ paśyati yo ’rjuna
sukhaṁ vā yadi vā duḥkhaṁ
sa yogī paramo mataḥ
samaṁ paśyati yo ’rjuna
sukhaṁ vā yadi vā duḥkhaṁ
sa yogī paramo mataḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
ātma — s vlastným „ja“; aupamyena — v porovnaní; sarvatra — všade; samam — rovnako; paśyati — vidí; yaḥ — ten, kto; arjuna — ó, Arjuna; sukham — šťastie; vā — či; yadi — nech; vā — či; duḥkham — nešťatie; saḥ — taký; yogī — transcendentalista; paramaḥ — dokonalý; mataḥ — sa považuje.
ātma – az önvalójával; aupamyena – összehasonlítással; sarvatra – mindenhol; samam – egyenlőséget; paśyati – lát; yaḥ – aki; arjuna – ó, Arjuna; sukham – boldogságot; vā – vagy; yadi – ha; vā – vagy; duḥkham – boldogtalanságot; saḥ – az ilyen; yogī – transzcendentalista; paramaḥ – tökéletesnek; mataḥ – tekinthető.
Překlad
Fordítás
Dokonalý yogīn je ten, kto v súlade s vlastným „ja“ vidí skutočnú jednotu všetkých tvorov, či už v ich šťastí, alebo v nešťastí, ó, Arjuna.“
Ó, Arjuna! A tökéletes yogī az, aki saját magához hasonlítva minden élőlényt – legyenek azok akár boldogok, akár boldogtalanok – valóban egyenlőnek lát.
Význam
Magyarázat
Človek vedomý si Kṛṣṇu je dokonalý yogīn a uvedomuje si šťastie i nešťastie každého jednotlivca vďaka vlastnej skúsenosti. Utrpenie živých bytostí pochádza z toho, že zabudli na svoj vzťah ku Kṛṣṇovi a že opätovné šťastie môžu dosiahnuť rozvojom poznania o Pánovi. Vie, že Śrī Kṛṣṇa, Najvyšší Pán, je najvyšším požívateľom plodov ľudskej činnosti a majiteľom všetkých krajín a planét. Dokonalý yogīn vie, že podmienená živá bytosť je pod vplyvom troch kvalít hmotnej prírody a že je vystavená trojakému hmotnému utrpeniu, lebo zabudla na svoj vzťah ku Kṛṣṇovi. Oddaný sa všade snaží šíriť poznanie o Kṛṣṇovi, pretože vie, že vedomie Kṛṣṇu robí človeka šťastným. A keďže sa taký dokonalý yogīn snaží šíriť poznanie o tom, aké dôležité je mať vedomie Kṛṣṇu, je najlepším priateľom ľudí a najdrahším Pánovým služobníkom (na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ; Bg. 18.69). Inými slovami, oddaný sa zaujíma o blaho všetkých živých bytostí, a preto je skutočným priateľom všetkých. Je najdokonalejším yogīnom, pretože sa nesnaží dosiahnuť len svoju osobnú dokonalosť, ale snaží sa pomôcť aj ostatným a nikdy nezávidí blížnym. V tomto sa Kṛṣṇov čistý oddaný odlišuje od yogīna, ktorý sa stará iba o svoje vlastné povznesenie sa a odchádza na odľahlé miesto, aby tam mohol pokojne meditovať. Čistý oddaný je dokonalejší, pretože sa úprimne snaží, aby sa všetci ľudia zapojili do láskyplnej oddanej služby Kṛṣṇovi.
A tökéletes yogī az, aki Kṛṣṇa-tudatú. Saját tapasztalatának köszönhetően tudatában van mindenki boldogságának és boldogtalanságának. Mindenki azért szenved, mert megfeledkezett Istennel való kapcsolatáról, míg boldogságot az okoz, ha valaki tudja, hogy Kṛṣṇa az emberi lény tetteinek legfelsőbb élvezője, minden föld, minden bolygó tulajdonosa és minden élőlény legőszintébb barátja. A tökéletes yogī tudja, hogy az anyagi természet kötőerői által feltételekhez kötött élőlények amiatt, hogy megfeledkeztek Kṛṣṇához fűződő kapcsolatukról, arra kényszerülnek, hogy szenvedjenek a háromféle anyagi gyötrelemtől. A Kṛṣṇa-tudatú bhakta azonban boldog, ezért arra törekszik, hogy mindenhol elterjessze a Kṛṣṇáról szóló tudást. A tökéletes yogī azon fáradozik, hogy mindenhol elmondja, milyen fontos Kṛṣṇa-tudatúvá válni, ezért ő a világ legjobb filantrópusa, s az Úr legkedvesebb szolgája. Na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ (18.69). Más szóval az Úr bhaktája egyedül az élőlények boldogulásával törődik, így valóban mindenki jó barátja. Ő a legnagyszerűbb yogī, mert nem csupán a saját érdekében vágyik a yoga tökéletes szintjének elérésére, hanem másokon is segíteni akar ezáltal. Az ilyen ember sohasem irigy élőlénytársaira. Láthatjuk tehát a határozott különbséget az Úr tiszta bhaktája és az olyan yogī között, akit csak saját fejlődése érdekel. A yogī, aki a tökéletes meditáció érdekében egy elhagyatott helyre vonul, nem lehet olyan tökéletes, mint a bhakta, aki mindent elkövet, hogy mindenkit Kṛṣṇa-tudatúvá tegyen.