Skip to main content

VERŠ 13 – 14

13 – 14. VERS

Dévanágarí

Devanagari

समं कायशिरोग्रीवं धारयन्नचलं स्थिरः ।
सम्प्रेक्ष्य नासिकाग्रं स्वं दिशश्चानवलोकयन् ॥ ६.१३ ॥
समं कायशिरोग्रीवं धारयन्नचलं स्थिरः ।
सम्प्रेक्ष्य नासिकाग्रं स्वं दिशश्चानवलोकयन् ॥ ६.१३ ॥
प्रशान्तात्मा विगतभीर्ब्रह्मचारिव्रते स्थितः ।
मनः संयम्य मच्चित्तो युक्त आसीत मत्परः ॥ ६.१४ ॥
प्रशान्तात्मा विगतभीर्ब्रह्मचारिव्रते स्थितः ।
मनः संयम्य मच्चित्तो युक्त आसीत मत्परः ॥ ६.१४ ॥

Verš

Szöveg

samaṁ kāya-śiro-grīvaṁ
dhārayann acalaṁ sthiraḥ
samprekṣya nāsikāgraṁ svaṁ
diśaś cānavalokayan
samaṁ kāya-śiro-grīvaṁ
dhārayann acalaṁ sthiraḥ
samprekṣya nāsikāgraṁ svaṁ
diśaś cānavalokayan
praśāntātmā vigata-bhīr
brahmacāri-vrate sthitaḥ
manaḥ saṁyamya mac-citto
yukta āsīta mat-paraḥ
praśāntātmā vigata-bhīr
brahmacāri-vrate sthitaḥ
manaḥ saṁyamya mac-citto
yukta āsīta mat-paraḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

samam — priamo; kāya — telo; śiraḥ — hlavu; grīvam — krk; dhārayan — drží; acalam — nehybne; sthiraḥ — pevne; samprekṣya — pozerá sa; nāsikā — nosa; agram — na špičku; svam — svojho; diśaḥ — okolo; ca — tiež; anavalokayan — nerozhliada sa; praśānta — nerušenou; ātmā — mysľou; vigata-bhīḥ — zbavený strachu; brahmacāri-vrate — pod prísahou celibátu; sthitaḥ — zotrvávajúci; manaḥ — myseľ; saṁyamya — celkom ovládnutou; mat — na Mňa (Kṛṣṇu); cittaḥ — uprie myseľ; yuktaḥ — pravý yogīn; āsīta — mal by; mat — Mňa; paraḥ — konečným cieľom.

samam – egyenesen; kāya – testet; śiraḥ – fejet; grīvam – és nyakat; dhārayan – tartva; acalam – mozdulatlanul; sthiraḥ – nyugodtan; samprekṣya – nézve; nāsikā – az orrnak; agram – a hegyét; svam – maga mellett; diśaḥ – minden oldalra; ca – és; anavalokayan – nem nézve; praśānta – háborítatlan; ātmā – elmével; vigata-bhīḥ – félelemtől mentesen; brahmacāri-vrate – a cölibátus fogadalmában; sthitaḥ – van; manaḥ – elmét; saṁyamya – teljesen legyőzve; mat – Rám (Kṛṣṇára); cittaḥ – összpontosítva az elmét; yuktaḥ – a valódi yogī; āsīta – üljön; mat – Engem; paraḥ – a végső cél.

Překlad

Fordítás

Nech drží telo, hlavu a krk vzpriamené a nehybne uprie pohľad na špičku nosa. S mysľou ovládnutou a nerušenou, zbavený strachu a zotrvávajúci v sľube celibátu nech takto uprie svoje myšlienky na Mňa vo svojom srdci a učiní Ma konečným životným cieľom.

Testét, nyakát és fejét tartsa egyenes vonalban, és szemét rendületlenül szögezze az orrhegyére. Így – nyugodt és legyőzött elmével, a félelemtől megszabadulva, a nemi élvezetről teljesen lemondva – szívében Rajtam meditáljon, s Engem tegyen élete végső céljának.

Význam

Magyarázat

Cieľom života je spoznať Kṛṣṇu, ktorý sídli v srdciach všetkých živých bytostí ako Paramātmā alebo štvorruký Viṣṇu. Zmyslom yogy nie je nič iné, než zrealizovať túto podobu Najvyššieho Pána, zvanú tiež viṣṇu-mūrti. Ľudia, ktorí sa venujú yoge za iným účelom, márnia čas. Kṛṣṇa je konečným životným cieľom a viṣṇu-mūrti umiestnené v srdci je cieľom yogy. Ak chceme zrealizovať Viṣṇuovu podobu v našom srdci, musíme sa úplne zriecť pohlavného života. Preto je nutné, aby človek opustil svoj domov, žil osamote na odľahlom mieste a meditoval v pozícii, ktorú opisuje tento verš. Nemožno sa oddávať sexuálnemu pôžitku, doma či inde, a o pár hodín sa na večernom kurze zmeniť na yogīna. Je nemysliteľné, aby sa yogīnom stal niekto, kto sa nesnaží ovládať svoju myseľ a nezrieka sa všetkých zmyslových pôžitkov, z ktorých pohlavné uspokojovanie je najhlavnejšie. Veľký učenec Yājñavalkya napísal o pravidlách celibátu:

Az élet célja Kṛṣṇa megismerése, aki Paramātmāként, vagyis négykarú Viṣṇu alakjában mindenki szívében jelen van. A yoga gyakorlásának egyedüli célja Viṣṇu e helyhez kötött formájának felfedezése és megpillantása. Az élőlények szívében lakozó, helyhez kötött viṣṇu-mūrti Kṛṣṇa teljes képviselője. Akinek nem áll szándékában megpillantani ezt a viṣṇu-mūrtit, az teljesen hiábavalóan csak nevetséges módon utánozza a yogát, s az idejét vesztegeti. Kṛṣṇa az élet végső célja, s a yoga gyakorlása a szívben élő viṣṇu-mūrtira irányul. Ennek megvalósításához arra van szükség, hogy az ember teljesen felhagyjon a nemi élettel. Éppen ezért el kell hagynia otthonát, s egy magányos helyen, egyedül kell élnie, az említett módon mozdulatlanul ülve. Az ember nem válhat yogīvá azzal, hogy úgynevezett jógatanfolyamokra jár, miközben otthon vagy máshol nap mint nap a nemi élet élvezetébe merül. Gyakorolnia kell az elme szabályozását, s el kell kerülnie mindenféle érzékkielégítést, melyek közül a szexuális élvezet a legerősebb. Yājñavalkya, a nagy bölcs így ír a cölibátus törvényéről:

karmaṇā manasā vācā
sarvāvasthāsu sarvadā
sarvatra maithuna-tyāgo
brahmacaryaṁ pracakṣate
karmaṇā manasā vācā
sarvāvasthāsu sarvadā
sarvatra maithuna-tyāgo
brahmacaryaṁ pracakṣate

„Sľub brahmacarya má za úlohu pomôcť každému celkom sa vzdať sexuality v činoch, slovách i myšlienkach — vždy, všade a za každých okolností.“ Kto sa oddáva sexuálnemu pôžitku, nemôže robiť skutočnú yogu. Zásady brahmacaryi sa preto človek učí už v detstve, kým nemá žiadne sexuálne skúsenosti. Deti sa posielajú v piatich rokoch do guru-kuly, na miesto, kde žije duchovný učiteľ, a pod jeho vedením sa mladí chlapci učia prísnej disciplíne brahmacārīnskeho života, pretože bez takého cvičenia nemôže nik pokročiť v žiadnej yoge, či už ide o dhyānu, jñānu alebo bhakti.

Kto sa však správa podľa vedskych zásad manželského života a stýka sa pohlavne iba so svojou ženou (a aj to podľa určitých pravidiel), nazýva sa tiež brahmacārīn. Takýto ženatý brahmacārīn môže byť prijatý do školy bhakti, ale nikdy nie do školy dhyāny a jñāny, lebo tie vyžadujú úplnú a nekompromisnú zdržanlivosť. Jedine bhakti dovoľuje ženatému brahmacārīnovi zdržanlivý pohlavný život, lebo človek naplnený vyššou duchovnou radosťou zo služby Kṛṣṇovi automaticky stráca zmyslovú žiadostivosť. V Bhagavad-gīte (2.59) sa uvádza:

„A brahmacarya fogadalma arra való, hogy segítsen az embernek teljesen megválnia a nemi élvezettől tetteiben, beszédében és gondolataiban egyaránt, minden időben, mindenhol, minden körülmények között.” Senki sem végezheti megfelelően a yoga-gyakorlatokat, ha közben a nemi élvezet rabja. A brahmacaryát ezért gyermekkortól kezdve oktatják, amikor az ember még nem tud a nemi életről. A gyermekeket ötéves korukban a guru-kulába, a lelki tanítómesterhez küldik, aki a fiatal fiúkat a brahmacārī élet szigorú elveire neveli. E szigorú gyakorlás nélkül senki sem fejlődhet a yoga egyetlen ágában sem, legyen az dhyāna-, jñāna- vagy bhakti-yoga. Azt, aki betartja a házasélet elveit és szabályait, és csak a feleségével van nemi kapcsolata (az is csak bizonyos előírások szerint), szintén brahmacārīnak hívják. Az ilyen önmegtartóztató, nős brahmacārīt a bhakti-iskola elfogadja, a jñāna- és a dhyāna-irányzat viszont nem ismeri el. Ezek az irányzatok teljes önmegtartóztatást követelnek meg, mindenféle engedmény nélkül. A bhakti-iskolában a családos brahmacārī számára engedélyezett a szabályozott nemi élet, mert a bhakti-yoga folyamatának hatása olyan erős, hogy az ember az Úr felsőbbrendű szolgálatának végzése által automatikusan elveszíti vonzódását a nemi élet iránt. A Bhagavad-gītāban (2.59) ez áll:

viṣayā vinivartante
nirāhārasya dehinaḥ
rasa-varjaṁ raso ’py asya
paraṁ dṛṣṭvā nivartate
viṣayā vinivartante
nirāhārasya dehinaḥ
rasa-varjaṁ raso ’py asya
paraṁ dṛṣṭvā nivartate

„Vtelená duša môže byť obmedzená v zmyslovom užívaní, hoci túžba po zmyslových predmetoch zostáva. Keď však zakúsi vyšší pôžitok, stratí chuť na zmyslové uspokojovanie a zotrváva v duchovnom vedomí.“ Zatiaľ čo iní transcendentalisti musia vynakladať nesmierne úsilie na to, aby sa dokázali zrieknuť hmotných pôžitkov, oddaný to robí automaticky, lebo zakúša vyšší pôžitok, o akom nik iný nemá ani potuchy.

Míg másoknak erővel kell visszatartaniuk magukat az érzékkielégítéstől, az Úr bhaktája minden külön erőfeszítés nélkül mond le róla, mert egy felsőbbrendű ízt tapasztal meg. Ezt a felsőbbrendű ízt a bhaktán kívül senki sem ismeri.

Okrem celibátu sa tento verš zmieňuje aj o ďalšom pravidle, ktoré musí yogīn dodržať: zbaviť sa strachu (vigata-bhīḥ). Takýto stav nemôže dosiahnuť ten, kto nemá vedomie Kṛṣṇu. Podmienená duša sa bojí, pretože zabudla na svoj večný vzťah ku Kṛṣṇovi. Aj Śrīmad-Bhāgavatam (11.2.37) učí: bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syād iśād apetasya viparyayo 'smṛtiḥ. Strachu sa môžeme zbaviť len vtedy, ak máme vedomie Kṛṣṇu. Preto yogu vykonáva najdokonalejšie ten, kto si je vedomý Kṛṣṇu. Oddaný stojí v skutočnosti nad všetkými ostatnými yogīnmi, pretože už dosiahol najvyšší stupeň yogy a vidí Pána vo svojom srdci. Takže, ako môžeme vidieť, tieto zásady yogy sa odlišujú od módnych spôsobov takzvaných telovýchovných yogových spolkoch.

Vigata-bhīḥ: mindaddig nem lehet félelem nélküli az ember, amíg nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. A feltételekhez kötött lélek félelmét eltorzult emlékezete okozza, az, hogy megfeledkezett a Kṛṣṇával való örök kapcsolatáról. A Bhāgavatam (11.2.37) azt mondja: bhayam dvitīyābhiniveśataḥ syād īśād apetasya viparyayo 'smṛtiḥ. A félelem nélküli állapot alapja egyedül a Kṛṣṇa-tudat. Csakis az ilyen tudattal rendelkező ember számára válik lehetővé a tökéletes gyakorlás. A yoga végső célja a szívben lakozó Úr megpillantása, így valamennyi yogī közül a Kṛṣṇa-tudatú a legjobb. Az említett yoga-rendszer elvei különböznek a manapság népszerű, úgynevezett „jógát” gyakorló társaságok elveitől.