Skip to main content

VERŠ 29

29. VERS

Verš

Szöveg

bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
sarva-loka-maheśvaram
suhṛdaṁ sarva-bhūtānāṁ
jñātvā māṁ śāntim ṛcchati
bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
sarva-loka-maheśvaram
suhṛdaṁ sarva-bhūtānāṁ
jñātvā māṁ śāntim ṛcchati

Synonyma

Szó szerinti jelentés

bhoktāram — príjemcom; yajña — obetí; tapasām — pokánia a odriekania; sarva-loka — všetkých planét a polobohov; maha-īśvaram — Najvyšším Pánom; su-hṛdam — priaznivcom; sarva — všetkých; bhūtānām — bytostí; jñātvā — takto pozná; mām — Mňa, Kṛṣṇu; śāntim — oslobodenie od hmotných strastí; ṛcchati — dosiahne.

bhoktāram – a haszonélvezőjeként; yajña – áldozatoknak; tapasām – vezekléseknek és lemondásoknak; sarva-loka – minden bolygónak és azok félisteneinek; maha-īśvaram – a Legfelsőbb Uraként; su-hṛdam – a jótevőjeként; sarva – minden; bhūtānām – élőlénynek; jñātvā – így ismervén; mām – Engem (az Úr Kṛṣṇát); śāntim – megszabadulást az anyagi kínoktól; ṛcchati – elér.

Překlad

Fordítás

Múdry človek, ktorý si Ma plne uvedomuje a vie, že Ja som konečným príjemcom všetkých obetí a pokánia, Najvyšším Pánom všetkých planét a polobohov a priateľom všetkých bytostí, sa oslobodí od hmotných strastí a dosiahne mier.“

Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.

Význam

Magyarázat

Všetky podmienené duše, ktoré sa nachádzajú v zajatí iluzórnej energie, sa snažia dosiahnuť v hmotnom svete mier. Nevedia však ako. Bhagavad-gītā vysvetľuje toto tajomstvo: Śrī Kṛṣṇa je príjemcom všetkých ľudských činností. Ľudia by mali všetko obetovať v transcendentálnej službe Pánovi, pretože On je vlastníkom a vládcom všetkých planét a polobohov. Nik nie je mocnejší než On. Podľa Ved je mocnejší než najmocnejší z polobohov, ako Śiva a Brahmā — tam īśvarāṇāṁ paramaṁ maheśvaram (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.7). Živé bytosti sa pod vplyvom ilúzie snažia byť pánmi všetkého, čo ich obklopuje, ale v skutočnosti sú sami ovládané Pánovou hmotnou energiou. Boh je Pánom hmotnej prírody a podmienené duše sú podriadené jej zákonom. Kým nepochopíme tieto jasné fakty, nemôžeme dosiahnuť mier, ani individuálne, ani kolektívne. Taký je význam vedomia Kṛṣṇu — Śrī Kṛṣṇa je najvyšší vládca a všetky živé bytosti, vrátane mocných polobohov, sú Mu podriadené. Mier môžeme dosiahnuť, až keď si to dokonale uvedomíme.

A feltételekhez kötött lelkek az illuzórikus energia karmai között nagyon vágyódnak a békére az anyagi világban. Nem tudják, hogyan érhetik el, ám a Bhagavad-gītānak ez a része megmagyarázza mindezt. A béke legnagyszerűbb képlete a következő: az Úr Kṛṣṇa a haszonélvezője minden emberi tettnek. Ő az összes bolygó és az azokon uralkodó félistenek tulajdonosa, ezért mindent az Ő transzcendentális szolgálatára kell felajánlanunk. Nála senki sem hatalmasabb. Még a legnagyobb félisteneknél, az Úr Śivánál és az Úr Brahmānál is hatalmasabb. A Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.7) a Legfelsőbb Úrról azt írják: tam īśvarāṇāṁ paramaṁ maheśvaram. Az élőlények az illúzió varázsa alatt megpróbálnak az urai lenni mindennek, amit csak látnak, noha a valóságban mind alárendeltjei az Úr anyagi energiájának. Az anyagi természetnek az Úr a mestere, a feltételekhez kötött élőlények pedig arra kényszerülnek, hogy engedelmeskedjenek az anyagi természet szigorú törvényeinek. Mindaddig, amíg meg nem értjük ezeket a magától értetődő tényeket, nem érhetünk el sem egyéni, sem általános békét a világban. A Kṛṣṇa-tudat lényege nem más, mint hogy az Úr Kṛṣṇa a legfelsőbb uralkodó, az élőlények pedig – beleértve a hatalmas félisteneket is – valamennyien az Ő alárendeltjei. A tökéletes békét tehát csakis teljes Kṛṣṇa-tudatban lehet elérni.

V tejto kapitole je prakticky vysvetlené vedomie Kṛṣṇu, známe tiež ako karma-yoga. Okrem toho tu nájdeme odpoveď na špekulatívnu otázku, či je možné vyslobodenie pomocou karma-yogy. Konať s mysľou uprenou na Kṛṣṇu znamená byť si plne vedomý toho, že On je najvyšším vládcom. Takéto činnosti sú totožné s transcendentálnym poznaním. Skutočnosťou je, že jñāna-yoga je cesta, ktorá vedie k bhakti-yoge, a bhakti-yoga znamená priame vedomie Kṛṣṇu. Vedomie Kṛṣṇu znamená byť si vo svojich činnostiach vedomý svojho vzťahu k Najvyššiemu Pánovi a dokonalosťou tohto vedomia je úplné poznanie Śrī Kṛṣṇu, Najvyššej Božskej Osobnosti. Čistá duša je nepatrnou čiastočkou Boha a je Jeho večným služobníkom. Jej túžba vládnuť, ju však priviedla do styku s māyou (ilúziou), a to jej spôsobuje mnohé utrpenia. Dokiaľ je v styku s hmotou, musí konať podľa hmotných potrieb. Napriek tomu, že sa nachádzame v hmotnom svete, môžeme prebudiť naše duchovné vedomie a opäť získať svoju čistú duchovnú existenciu; stačí sa aktívne venovať vedomiu Kṛṣṇu. Čím väčší pokrok človek robí na tejto ceste, tým viac sa vyslobodzuje z pút hmoty. Śrī Kṛṣṇa je spravodlivý voči všetkým; všetko závisí od toho, akú snahu vynaložíme pri vykonávaní svojich povinností a do akej miery dokážeme ovládať svoje zmysly a potlačiť túžby a hnev. Keď ovládnutím vášne dosiahneme vedomie Kṛṣṇu, zostaneme na transcendentálnej úrovni zvanej brahma-nirvāṇa. Osemstupňová mystická yoga je automaticky zahrnutá vo vedomí Kṛṣṇu, pretože jej cieľ je dosiahnutý. Je isté, že človek sa môže postupne povzniesť pomocou yamy, niyamy, āsany, prāṇāyāmy, pratyahāry, dharaṇy, dhyāny a samādhi, no týchto osem stupňov je len úvodom k dokonalosti v oddanej službe, ktorá jediná môže človeka naplniť mierom. To je najvyššia dokonalosť života.

Az ötödik fejezet az általában karma-yogának nevezett Kṛṣṇa-tudat gyakorlati magyarázata. Arra a spekulatív kérdésre, hogy miképpen eredményezhet a karma-yoga felszabadulást, itt kapunk választ. A Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvés azt jelenti, hogy úgy cselekszünk, hogy közben tökéletes tudásunk van az Úrról, mindenek uralkodójáról. Az ilyen tevékenység nem különbözik a transzcendentális tudástól. A bhakti-yoga nem más, mint közvetlen Kṛṣṇa-tudat, a jñāna-yoga pedig egy olyan út, amely a bhakti-yogához vezet. A Kṛṣṇa-tudat tehát azt jelenti, hogy az ember úgy cselekszik, hogy teljes tudással rendelkezik a Legfelsőbb Abszolúthoz fűződő kapcsolatáról. Ez a tudat a Kṛṣṇáról, vagyis az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló teljes tudás ismeretében válik tökéletessé. A tiszta lélek Isten parányi szerves része, s így örök szolgája. A māyāval (illúzióval) azért kerül kapcsolatba, mert annak ura akar lenni, s ez okozza tengernyi szenvedését. Mindaddig, míg kapcsolatban van az anyaggal, munkát is kell végeznie, hogy anyagi szükségleteit előteremtse. A Kṛṣṇa-tudat azonban a lelki életbe vezeti át az embert, miközben még az anyagi világban él, mert ennek az anyagi világban való gyakorlása feléleszti lelki létét. Minél emelkedettebb az ember, annál inkább kiszabadul az anyag karmai közül. Az Úr nem részrehajló senkivel szemben sem. Minden a Kṛṣṇa-tudatos kötelességek gyakorlati végrehajtásától függ, amelynek segítségével az ember eléri, hogy minden tekintetben uralkodni tud az érzékein, s képes szembeszállni a vágyak és a düh késztetéseivel. Aki pedig szilárd a Kṛṣṇa-tudatban, s uralkodik az említett szenvedélyeken, az valóban a transzcendentális síkon, a brahma-nirvāṇában marad. Aki Kṛṣṇa-tudatban él, az ezzel együtt a nyolcfokú yogát is végzi, mert annak a végső célját is eléri. A yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi gyakorlásával az ember fokozatosan emelkedik felfelé, ám ezek csupán előkészítik az odaadó szolgálat által elért tökéletességet. Egyedül az odaadó szolgálat ajándékozhatja meg békével az embert. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége.

Takto končia Bhaktivedantove výklady k piatej kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, nazvanej „Karma-yoga — konanie s mysľou upretou na Kṛṣṇu.“

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā ötödik fejezetéhez, melynek címe: „Karma-yoga – cselekvés Kṛṣṇa-tudatban”.