VERŠE 27-28

27 – 28. VERS

Verš

Szöveg

sparśān kṛtvā bahir bāhyāṁś
cakṣuś caivāntare bhruvoḥ
prāṇāpānau samau kṛtvā
nāsābhyantara-cāriṇau

yatendriya-mano-buddhir
munir mokṣa-parāyaṇaḥ
vigatecchā-bhaya-krodho
yaḥ sadā mukta eva saḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

sparśān — zmyslové predmety, napríklad zvuk; kṛtvā — udržujúci; bahiḥ — vonkajší; bāhyān — zbytočný; cakṣuḥ — oči; ca — tiež; eva — istotne; antare — medzi; bhruvoḥ — obočie; prāṇa-apānau — stúpajúci a klesajúci vzduch; samau — zastaví; kṛtvā — drží; nāsa-abhyantara — v nosných dierkach; cāriṇau — prúdenie; yata — ovládne; indriya — zmysly; manaḥ — myseľ; buddhiḥ — inteligencia; muniḥ — transcendentalista; mokṣa — pre vyslobodenie; parāyaṇaḥ — určený; vigata — odmieta; icchā — želanie; bhaya — strach; krodhaḥ — hnev; yaḥ — ten, kto; sadā — vždy; muktaḥ — oslobodený; eva — istotne; saḥ — on je.

sparśān – érzéktárgyakat, például a hangot; kṛtvā – tartva; bahiḥ – kívül; bāhyān – a feleslegeseket; cakṣuḥ – szemeket; ca – szintén; eva – bizony; antare – között; bhruvoḥ – a szemöldökök; prāṇa-apānau – fel- és lefelé mozgó levegőt; samau – beszüntetve; kṛtvā – visszatartva; nāsa-abhyantara – az orrlyukakban; cāriṇau – fújó; yata – szabályozott; indriya – érzékű; manaḥ – elméjű; buddhiḥ – értelmű; muniḥ – transzcendentalista; mokṣa – felszabadulásra; parāyaṇaḥ – szánt; vigata – elhagyott; icchā – vágyú; bhaya – félelmű; krodhaḥ – dühű; yaḥ – aki; sadā – mindig; muktaḥ – felszabadult; eva – bizony; saḥ – ő.

Překlad

Fordítás

Keď sa transcendentalista, túžiaci po vyslobodení, odpúta od vonkajších zmyslových predmetov, keď uprie pohľad medzi obočie, zastaví prúdenie vdychov a výdychov v nosných dierkach a ovládne tak zmysly, myseľ a inteligenciu, zbaví sa túžob, strachu a hnevu. Kto sa vždy nachádza v tomto stave, je zaiste vyslobodený.

Amikor kizárja valamennyi külső érzéki tárgyat, szemét és tekintetét a két szemöldök közé rögzíti, a ki- és belélegzést az orrlyukakban tartja, ezáltal szabályozva az elmét, az érzékeket és az értelmet, a felszabadulásra törekvő transzcendentalista megszabadul a vágyaktól, a félelemtől és a haragtól. Aki mindig ebben az állapotban van, az bizonyosan felszabadult.

Význam

Magyarázat

Ak oddane a láskyplne slúžime Kṛṣṇovi, môžeme ihneď pochopiť svoju duchovnú totožnosť a postupne získať poznanie o Najvyššom Pánovi. Vďaka úprimnej oddanej službe dosiahneme transcendentálne štádium a pocítime prítomnosť Boha vo všetkých svojich činnostiach. Tento stav sa nazýva vyslobodenie na úrovni Najvyššieho.

Kṛṣṇa-tudatban cselekedve az ember azonnal megismeri lelki önazonosságát, majd az odaadó szolgálat révén képes lesz megérteni a Legfelsőbb Urat is. Az odaadó szolgálatban megállapodva eléri a transzcendentális szintet, s alkalmassá válik arra, hogy minden tettében érezze az Úr jelenlétét. Ezt a sajátos helyzetet nevezik felszabadulásnak a Legfelsőbben.

Kṛṣṇa poučuje Arjunu, ako môže dosiahnuť tento stav prostredníctvom aṣṭaṅga-yogy, ktorú tvorí osem stupňov: yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna a samādhi. Podrobné vysvetlenie tejto yogy nájdeme v šiestej kapitole Gīty. Piata kapitola podáva len predbežné vysvetlenie. Odvrátiť zmysly od zmyslových predmetov, ako sú napríklad zvuk, dotyk, tvar, chuť a vôňa, možno pomocou pratyāhāry; potom môže človek uprieť pohľad medzi obočie a s privretými očami sa sústrediť na špičku nosa. Neodporúča sa zavrieť oči úplne, lebo človek môže zaspať. Naopak, ak má oči celkom otvorené, hrozí mu nebezpečenstvo, že ho budú priťahovať zmyslové predmety. Dýchanie sa zastaví v nosných dierkach neutralizovaním stúpajúceho a zostupujúceho vzduchu v tele. Tento systém yogy učí, ako ovládať zmysly a odvracať ich od hmotných predmetov, ako sa zbaviť strachu a hnevu a pripraviť sa na vyslobodenie na úrovni Najvyššieho. Pomáha tiež pri prebudení duchovného vedomia a umožňuje človeku, aby v tomto transcendentálnom stave mohol vnímať prítomnosť Nadduše.

Miután megmagyarázta a Legfelsőbben való felszabadulás említett elveit, az Úr arra oktatja Arjunát, hogyan lehet elérni ezt az állapotot a misztika, vagyis az aṣṭāṅga-yoga nevű yoga által, ami egy nyolcrétű gyakorlatot takar: yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi. Az ötödik fejezet végén csak előzetes ismertetést olvashatunk erről a yogáról, de a hatodik fejezet részletesen leírja a módszert. Ebben a yogában a pratyāhāra révén az embernek távol kell tartania magát az érzéktárgyaktól, vagyis a hangtól, az érintéstől, a formától, az íztől és az illattól, majd a tekintetet a két szemöldök közé szögezve, félig lehunyt szemmel az orrhegyre kell összpontosítania a figyelmét. A szemet nem tanácsos teljesen becsukni, mert ez nagyon könnyen elalváshoz vezet. Teljesen kinyitni sem jó, mert akkor meg annak a veszélye áll fenn, hogy vonzódni kezdünk az érzéktárgyakhoz. A légzést az orrlyukban a test le- és felfelé mozgó levegőjének egyensúlyban tartásával lehet benntartani. E yoga gyakorlása által az ember képes lesz uralkodni az érzékei felett, távol tudja tartani magát a külső érzéktárgyaktól, s ily módon felkészülhet a Legfelsőbben való felszabadulásra.

V ďalšej kapitole bude podrobnejšie vysvetlené, že vedomie Kṛṣṇu, bhakti-yoga, je z yogových systémov najjednoduchšia. Kṛṣṇu si vedomý človek neriskuje, že jeho zmysly budú pripútané k nejakej inej činnosti, pretože je vždy zamestnaný transcendentálnou oddanou službou. Je to lepší a účinnejší spôsob ovládania zmyslov, než aký ponúka aṣṭāṅga-yoga.

Ez a yoga-folyamat segít abban, hogy megszabaduljunk minden félelemtől és dühtől, s így abban is, hogy e transzcendentális állapotban megérezzük a Felsőlélek jelenlétét. Más szóval a Kṛṣṇa-tudat a legkönnyebb módszer a yoga elveinek betartására. Ezt a következő fejezet alaposan el fogja magyarázni. A Kṛṣṇa-tudatú ember számára azonban amiatt, hogy mindig odaadó szolgálatot végez, nem áll fenn az a veszély, hogy elveszíti uralmát érzékei felett, s az érzékek más elfoglaltságot keresnek. Ez jobb módszer az érzékek szabályozására, mint az aṣṭāṅga-yoga.