VERŠ 19
19. VERS
Verš
Szöveg
yeṣāṁ sāmye sthitaṁ manaḥ
nirdoṣaṁ hi samaṁ brahma
tasmād brahmaṇi te sthitāḥ
yeṣāṁ sāmye sthitaṁ manaḥ
nirdoṣaṁ hi samaṁ brahma
tasmād brahmaṇi te sthitāḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
iha — v tomto živote; eva — istotne; taiḥ — tí; jitaḥ — prekonali; sargaḥ — narodenie a smrť; yeṣām — ktorých; sāmye — v jednote; sthitam — zotrváva; manaḥ — myseľ; nirdoṣam — zbavení chýb; hi — určite; samam — v jednote; brahma — ako Najvyšší; tasmāt — preto; brahmaṇi — v Najvyššom; te — oni; sthitāḥ — zotrvávajú.
iha – ebben az életben; eva – bizony; taiḥ – általuk; jitaḥ – legyőzött; sargaḥ – születés és halál; yeṣām – akiké; sāmye – nyugalomban; sthitam – ilyen helyzetben van; manaḥ – elme; nirdoṣam – hibátlan; hi – bizony; samam – egyensúlyban; brahma – mint a Legfelsőbb; tasmāt – ezért; brahmaṇi – a Legfelsőbben; te – ők; sthitāḥ – vannak.
Překlad
Fordítás
Tí, ktorých myseľ zotrváva v rovnováhe a v harmónii, prekonali už zrodenie a smrť. Sú bezchybní ako Brahman, a preto už zotrvávajú v Brahmane.
Akiknek elméje a rendíthetetlenségben és kiegyensúlyozottságban állapodott meg, azok már legyőzték a születést és a halált. Hibátlanok ők, mint a Brahman, s így már a Brahmanban vannak.
Význam
Magyarázat
Vyrovnaná myseľ je znamením sebarealizácie. To už bolo povedané vyššie. Tých, čo naozaj dosiahli toto štádium, treba považovať za osoby, ktoré prekonali hmotné podmienky, predovšetkým narodenie a smrť. Kým sa človek stotožňuje s telom, je pokladaný za podmienenú dušu. Len čo sa však povýši realizovaním svojho „ja“ na úroveň vyrovnanosti, vyslobodí sa z podmieneného života. Inými slovami, taký človek sa nemusí opäť narodiť v hmotnom svete, ale po smrti vstúpi do duchovného sveta. Pán nemá žiadnu chybu, pretože je zbavený pripútanosti a nenávisti. Takisto bude aj živá bytosť bez chyby a hodná vstupu do duchovného sveta, len čo sa zbaví lipnutia a nenávisti. Také osoby treba pokladať za oslobodené a ich vlastnosti sú opísané v ďalšom verši.
A fenti vers szerint az önmegvalósítást elértek ismertetőjele az elme kiegyensúlyozottsága. Akik valóban elérték ezt a síkot, azokra úgy kell tekinteni, hogy ők már legyőzték az anyagi lét törvényeit, vagyis a születést és a halált. Amíg az ember a testével azonosítja magát, addig feltételekhez kötött léleknek számít, ám amint önvalója felismerése révén felemelkedik a kiegyensúlyozottság szintjére, azonnal megszabadul a feltételekhez kötött élettől. Más szóval többé nem lesz arra ítélve, hogy megszülessen az anyagi világban – halála után a lelki égbe kerülhet. Az Úr hibátlan, mert mentes a vonzódástól és a gyűlölettől. Ha az élőlény megtisztul ezektől, ő is hibátlan lesz. Alkalmassá válik arra, hogy belépjen a lelki világba, s úgy kell rá tekinteni, hogy már felszabadult. Ismertetőjeleiről a következőkben olvashatunk.