VERŠ 13

13. VERS

Verš

Szöveg

cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ
guṇa-karma-vibhāgaśaḥ
tasya kartāram api māṁ
viddhy akartāram avyayam

Synonyma

Szó szerinti jelentés

cātuḥ-varṇyam — štyri triedy ľudskej spoločnosti; mayā — Mnou; sṛṣṭam — boli stvorené; guṇa — kvalita; karma — práce; vibhāgaśaḥ — podľa rozdelenia; tasya — toho; kartāram — stvoriteľ; api — hoci; mām — Ja; viddhi — vedz; akartāram — nečinný; avyayam — nepominuteľný.

cātuḥ-varṇyam – az emberi társadalom négy rétege; mayā – Általam; sṛṣṭam – teremtett; guṇa – a tulajdonság; karma – és a munka; vibhāgaśaḥ – felosztása szerint; tasya – annak; kartāram – atyjaként; api – bár; mām – Engem; viddhi – ismerj; akartāram – a nem cselekvőt; avyayam – a változatlant.

Překlad

Fordítás

Podľa troch kvalít hmotnej prírody a podľa činností im určených som stvoril v ľudskej spoločnosti štyri triedy. Hoci som stvoriteľom tohto zriadenia, mal by si vedieť, že som nečinný a nemenný.

Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a rájuk jellemző munka szerint. Tudd meg, hogy bár Én vagyok e rendszer alkotója, Én mégis nem cselekvő és változatlan vagyok!

Význam

Magyarázat

Śrī Kṛṣṇa je stvoriteľom všetkého, čo jestvuje. Všetko sa rodí z Neho, všetko je Ním udržované a po zániku v Ňom všetko spočinie. Je stvoriteľom štyroch spoločenských tried, z ktorých prvou je inteligencia — brāhmaṇi — keďže sa nachádzajú v kvalite dobra. Po nich nasledujú vládci, odborne zvaní kśatriyovia, u ktorých prevláda kvalita vášne. Obchodníci a remeselníci sa nazývajú vaiśyovia a nachádzajú sa v kvalite vášne i nevedomosti, a pracujúca trieda alebo śūdrovia sú v kvalite nevedomosti. Aj keď Śrī Kṛṣṇa stvoril štyri ľudské triedy, sám do žiadnej z nich nepatrí, pretože nie je podmienenou dušou, žijúcou v ľudskej spoločnosti. Ľudská spoločnosť sa podobá na akúkoľvek zvieraciu spoločnosť, ale aby Pán povýšil človeka nad zvieraciu úroveň, stvoril vyššie vymenované skupiny, aby ľudia mohli systematicky rozvíjať vedomie Kṛṣṇu.

Sklon človeka k vykonávaniu istej činnosti je určovaný hmotnými kvalitami, ktoré získal. Tieto životné príznaky určené kvalitami hmotnej prírody sú opísané v osemnástej kapitole tejto knihy. Človek vedomý si Kṛṣṇu však stojí nad brāhmaṇmi. O brahmaṇoch sa podľa kvality dobra predpokladá, že poznajú Najvyššiu Absolútnu Pravdu, ale väčšina z nich sa aj tak obracia len ku Kṛṣṇovmu neosobnému prejavu v podobe Brahmanu. No ten, kto sa povznesie nad také obmedzené brāhmaṇské poznanie a dosiahne poznanie o Najvyššej Božskej Osobnosti, Śrī Kṛṣṇovi, stane sa vedomým si Kṛṣṇu alebo vaiṣṇavom. Realizácia Kṛṣṇu zahŕňa vedomosti o všetkých Jeho rozličných neobmedzených podobách, ako Rāma, Nṛsiṁha, Varāha atď. Ako je Kṛṣṇa transcendentálny voči triednemu rozdeleniu ľudskej spoločnosti, tak je aj človek vedomý si Kṛṣṇu transcendentálny voči sociálnemu rozvrstveniu ľudskej spoločnosti, či už ide o obce, národy alebo rasy.

Az Úr a teremtője mindennek. Minden Tőle születik, Ő tart fenn mindent, s a megsemmisülés után minden Belé tér vissza. Ő a négy társadalmi rend teremtője is. A társadalmi felosztás az értelmiséggel, azaz szakkifejezéssel élve a brāhmaṇákkal kezdődik, mert ők a jóság kötőerejében vannak. A következő az irányítók osztálya, akiket kṣatriyáknak hívnak, mert a szenvedély kötőereje jellemzi őket. A vaiśyák, azaz a kereskedők a szenvedély és a tudatlanság kevert kötőerejében, a śūdrák, vagyis a kétkezi munkások pedig az anyagi természet tudatlanság kötőerejében élnek. Az emberi társadalom négy osztályát az Úr Kṛṣṇa teremtette, Ő azonban egyikhez sem tartozik, hiszen nem a feltételekhez kötött lelkek közül való, akik az emberi társadalom egy részét alkotják. Az emberi társadalom hasonlít bármelyik állati társadalomhoz, de az Úr megteremtette a fentiekben említett négy rendet, hogy kiemelje az embereket az állatias létből, s lehetővé tegye számukra, hogy fokozatosan fejlődjenek a Kṛṣṇa-tudatban. Hogy az ember milyen sajátságos tevékenységre érez hajlamot, azt az anyagi természet rá ható kötőereje határozza meg. Azokról az életjelenségekről, amelyek a különféle kötőerőkről tanúskodnak, a tizennyolcadik fejezet ír. A Kṛṣṇa-tudatú ember azonban még a brāhmaṇáknál is magasabb szinten áll. A brāhmaṇa szó arra utal, akinek jelleme alapján ismernie kell a Brahmant, a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, ám a brāhmaṇák legtöbbjét csak az Úr Kṛṣṇa személytelen Brahman-megnyilvánulása érdekli. De aki a brāhmaṇák korlátolt tudásán túllépve az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Śrī Kṛṣṇát ismeri meg, az Kṛṣṇa-tudatúvá, más szóval vaiṣṇavává válik. A Kṛṣṇa-tudat magában foglalja a Kṛṣṇa különböző teljes kiterjedéseiről – például a Rāmáról, Nṛsiṁháról, Varāháról és másokról – szóló tudást is. És ahogyan Kṛṣṇa transzcendentálisan az emberi társadalom négy osztálya fölött áll, úgy a Kṛṣṇa-tudatú ember is transzcendentális az emberi társadalom valamennyi osztályához képest, beleértve a közösség, nemzet és faj szerinti felosztást is.