Skip to main content

VERŠ 30

30. VERS

Verš

Szöveg

mayi sarvāṇi karmāṇi
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
mayi sarvāṇi karmāṇi
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

mayi — Mne; sarvāṇi — všetky druhy; karmāṇi — činnosti; sannyasya — celkom odovzdať; adhyātma — s úplným poznaním vlastného „ja“; cetasā — s vedomím; nirāśīḥ — bez túžby po zisku; nirmamaḥ — bez vlastníckeho pocitu; bhūtvā — tak súc; yudhyasva — bojuj; vigata-jvaraḥ — bez ľahostajnosti.

mayi – Nekem; sarvāṇi – mindenféle; karmāṇi – tetteket; sannyasya – teljesen feladva; adhyātma – az önvalót teljesen ismerő; cetasā – tudattal; nirāśīḥ – haszonvágy nélkülivé; nirmamaḥ – birtoklásvágy nélkülivé; bhūtvā – válva; yudhyasva – harcolj; vigata-jvaraḥ – csüggedés nélkül.

Překlad

Fordítás

Ó, Arjuna, preto zasväť všetky svoje činy Mne a s mysľou uprenou na Mňa, zbavený sebectva a ľahostajnosti a bez túžby po zisku bojuj.

Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!

Význam

Magyarázat

V tomto verši sa jasne zračí zmysel Bhagavad-gīty. Śrī Kṛṣṇa nás vyzýva, aby sme si Ho boli plne vedomí a aby sme vykonávali svoje povinnosti s vojenskou disciplínou. Môže sa to zdať trochu ťažké, ale povinnosti treba vykonávať s mysľou uprenou na Kṛṣṇu, lebo to je prirodzeným postavením všetkých živých bytostí. Živá bytosť nemôže byť šťastná, ak nespolupracuje s Najvyšším Pánom, pretože jej večným prirodzeným postavením je byť podriadená Jeho vôli. Preto Kṛṣṇa prikázal Arjunovi, aby bojoval, akoby bol jeho vojenským veliteľom. Človek musí obetovať všetko dobrej vôli Najvyššieho Pána a zároveň plniť dané povinnosti bez toho, že by si robil nároky na vlastníctvo. Arjuna nemusel uvažovať nad Kṛṣṇovými pokynmi, mal ich len vykonávať. Najvyšší Pán je Duša všetkých duší, a preto sa ten, kto bez ohľadu na svoje záujmy celkom závisí od Najvyššej Duše, nazýva adhyātma-cetas, osoba vedomá si Kṛṣṇu. Nirāśīḥ znamená, že človek musí konať podľa Pánových pokynov a nemá očakávať pôžitok z plodov svojich činov. Pokladníkovi prejdú rukami milióny korún jeho zamestnávateľa, ale sám si nerobí nárok ani na halier. Podobne si musí človek uvedomiť, že všetko na svete patrí Najvyššiemu Pánovi a nikomu inému. To je pravý význam slova mayi — „Mne“. Keď človek koná s mysľou uprenou na Kṛṣṇu, prirodzene si nerobí nárok na žiadny majetok. Takéto vedomie sa volá nirmana — „nič mi nepatrí“. Keď človek cíti nevôľu k plneniu tohto prísneho nariadenia, ktoré neberie ohľad na takzvané hmotné rodinné zväzky, mal by sa jej zbaviť. Oslobodí sa tak od horúčkovitej mentality či ľahostajnosti (vigata-jvara). Každý má vykonávať istý druh práce podľa svojich vlastností a postavenia, a ako už bolo povedané, všetky tieto povinnosti treba vykonávať s mysľou uprenou na Kṛṣṇu. To nás vyslobodí.

Ez a vers világosan tükrözi a Bhagavad-gītā mondanivalóját. Az Úr utasítása az, hogy váljunk teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá, s végezzük kötelességünket katonás szigorral. Az efféle parancs talán megnehezíti a dolgunkat, ám kötelességeinket ennek ellenére végre kell hajtanunk, teljes mértékben Kṛṣṇára bízva magunkat, hiszen ez az élőlény eredeti helyzete. Az élőlény nem lehet boldog, ha nem működik együtt a Legfelsőbb Úrral, mert örök helyzete alapján az Ő kívánságainak kell eleget tennie. Śrī Kṛṣṇa ezért mint hadvezére utasította Arjunát a harcra. Az embernek mindent fel kell áldoznia annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Úr legjobb akarata érvényesüljön, s egyben előírt kötelességeit is teljesítenie kell, anélkül hogy bármi fölött birtokjogot követelne. Arjunának nem kellett gondolkoznia az Úr parancsán – csupán végre kellett hajtania azt. A Legfelsőbb Úr a lelke minden léleknek, ezért aki saját magával nem törődve teljesen és egyedül a Legfelsőbbre bízza magát – más szóval teljesen Kṛṣṇa-tudatú –, azt adhyātma-cetasnak nevezik. A nirāśīḥ szó azt jelenti, hogy az embernek a mester utasításai szerint kell cselekednie, ám nem szabad a munka gyümölcsére vágynia. Egy pénztáros több millió forintot számol meg munkaadójának anélkül, hogy akár egy fillérre is igényt tartana belőle. Ehhez hasonlóan meg kell értenünk, hogy ebben a világban minden a Legfelsőbb Úré, és semmi sem tartozik az egyénhez. Ez a mayi – „Nekem” – szó igazi tartalma. Ha valaki ilyen Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, az egész biztosan nem követel magának semmit. Ezt a fajta tudatot hívják nirmamának („semmi sem az enyém”). És ha valaki vonakodna végrehajtani egy ilyen szigorú parancsot – amely nem veszi tekintetbe a test úgynevezett rokoni kötelékeit –, le kell vetkőznie vonakodását. Ily módon válhat valaki vigata-jvarává, olyan emberré, akinek elméje nem ég lázban, ugyanakkor nem is hajlamos a csüggedésre. Tulajdonságai és helyzete szerint mindenkinek végeznie kell egy bizonyos fajta munkát, s ahogyan ez a vers írja, e kötelességeknek Kṛṣṇa-tudatban is eleget lehet tenni. Ez vezeti az embert a felszabadulás útjára.