VERŠ 10

10. VERS

Verš

Szöveg

saha-yajñāḥ prajāḥ sṛṣṭvā
purovāca prajāpatiḥ
anena prasaviṣyadhvam
eṣa vo ’stv iṣṭa-kāma-dhuk

Synonyma

Szó szerinti jelentés

saha — spolu s; yajñāḥ — obete; prajāḥ — generácie; sṛṣṭvā — stvorenie; purā — kedysi; uvāca — povedal; prajā-patiḥ — Pán tvorstva; anena — touto; prasaviṣyadhvam — prospievať stále viac; eṣaḥ — toto; vaḥ — vám; astu — nech je; iṣṭa — všetkým vytúženým; kāma-dhuk — ten, kto poskytuje.

saha – együtt; yajñāḥ – az áldozatokkal; prajāḥ – nemzedékeket; sṛṣṭvā – teremtve; purā – az ősi időkben; uvāca – mondta; prajā-patiḥ – a teremtmények Ura; anena – ezáltal; prasaviṣyadhvam – éljetek mind jobban és jobban; eṣaḥ – ez; vaḥ – tiétek; astu – legyen; iṣṭa – minden kívánatos dolog; kāma-dhuk – adományozó.

Překlad

Fordítás

Na počiatku stvorenia vyslal Pán tvorstva generácie ľudí a polobohov spolu s obeťami Viṣṇuovi a požehnal im, hovoriac: „Buďte šťastní konaním tejto yajñe (obete), lebo tak získate všetko, čo potrebujete pre šťastný život a dosiahnutie vyslobodenia.“

A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!”

Význam

Magyarázat

Hmotný vesmír, stvorený Pánom tvorstva (Viṣṇuom), dáva podmieneným dušiam možnosť vrátiť sa domov, naspäť k Bohu. Všetky živé bytosti v hmotnom stvorení sú podmienené hmotnou prírodou, pretože zabudli na svoj večný vzťah k Viṣṇuovi alebo Kṛṣṇovi, Najvyššej Božskej Osobnosti. V Bhagavad-gīte (15.15) je vysvetlené, že zmyslom vedskeho učenia je pomôcť nám pochopiť tento večný vzťah: vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. Kṛṣṇa potvrdzuje, že cieľom Ved je pochopiť Ho. Vo vedskych hymnoch sa hovorí, že Pánom všetkých živých bytostí je Viṣṇu, Najvyššia Božská Osobnosť: patiṁ viśvasyātmeśvaram. V Śrīmad-Bhāgavatame (2.4.20) opisuje Śrīla Śukadeva Gosvāmī Pána mnohými spôsobmi ako pati:

Az élőlények Ura (Viṣṇu) anyagi teremtése lehetőséget nyújt a feltételekhez kötött lelkek számára, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez. Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert megfeledkeztek a Viṣṇuhoz, vagyis Kṛṣṇához, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében, ahogyan azt a Bhagavad-gītā elmondja: vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. Az Úr kijelenti, hogy a Védák célja az Ő megismerése. A védikus himnuszokban az áll: patiṁ viśvasyātmeśvaram. Az élőlények Ura az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatamban (2.4.20) Śrīla Śukadeva Gosvāmī szintén többszörösen patinak nevezi az Urat:

śriyaḥ patir yajña-patiḥ prajā-patir
dhiyāṁ patir loka-patir dharā-patiḥ
patir gatiś cāndhaka-vṛṣṇi-sātvatāṁ
prasīdatāṁ me bhagavān satāṁ patiḥ

Prajā-pati je Viṣṇu, ktorý je Pánom všetkého tvorstva, všetkých svetov, všetkých krás a ktorý je ochrancom všetkých. Pán stvoril tento hmotný svet, aby podmieneným dušiam umožnil naučiť sa vykonávať yajñe (obete) pre uspokojenie Viṣṇua, aby tak mohli žiť pohodlne a bez strachu počas svojho pobytu v hmotnom svete a aby mohli po opustení svojho hmotného tela vstúpiť do Božieho kráľovstva. Taký je program pre podmienené duše a to je všetko, o čo v tomto hmotnom svete ide. Podmienená duša získava vďaka obetiam vedomie Kṛṣṇu a všetky zbožné vlastnosti. Vo veku Kali odporúčajú vedske písma saṇkīrtana-yajñu, spievanie Božích mien. Túto transcendentálnu obeť zaviedol Śrī Caitanya Mahāprabhu, aby oslobodil všetkých ľudí tohto veku. Saṇkīrtana-yajña a vedomie Kṛṣṇu sa k sebe veľmi dobre hodia. V Śrīmad-Bhāgavatame (11.5.32) je zmienka o Kṛṣṇovi v Jeho podobe oddaného (Śrī Caitanya Mahāprabhu), a to práve v súvislosti so saṇkīrtana-yajñou:

A prajā-pati az Úr Viṣṇu: Ő az Ura valamennyi élőlénynek, minden világnak és minden szépségnek, és Ő védelmez mindenkit. Az Úr azért teremtette ezt az anyagi világot, hogy a feltételekhez kötött lelkek megtanulhassák, hogyan kell yajñákat (áldozatokat) végrehajtaniuk Viṣṇu elégedettsége érdekében, hogy nagyon kényelmesen, aggodalom nélkül éljenek, amíg az anyagi világban vannak, s hogy aztán jelenlegi anyagi testük halála után beléphessenek Isten birodalmába. Ez az Úr terve a feltételekhez kötött lelkek számára, akik a yajña végzésével fokozatosan Kṛṣṇa-tudatúvá és minden tekintetben jámborrá válhatnak. A védikus írások e Kali-korszak számára a saṅkīrtana-yajñát (Isten szent neveinek éneklését) ajánlják. Ezt a transzcendentális folyamatot az Úr Caitanya vezette be, hogy e korszakban valamennyi ember felszabadulhasson. A saṅkīrtana-yajña és a Kṛṣṇa-tudat nagyon jól összeillenek. A Śrīmad-Bhāgavatam (11.5.32) így ír az Úr Kṛṣṇa bhaktaként (az Úr Caitanyaként) megjelenő formájáról, különösen kiemelve a saṅkīrtana-yajñát:

kṛṣṇa-varṇaṁ tviṣākṛṣṇaṁ
sāṅgopāṅgāstra-pārṣadam
yajñaiḥ saṅkīrtana-prāyair
yajanti hi su-medhasaḥ

„Ľudia, ktorí sú vo veku Kali obdarení dostatočnou inteligenciou, budú vykonávaním saṅkīrtaṇa-yajñe uctievať Pána, ktorého sprevádzajú Jeho spoločníci.“ Ostatné yajñe, ktoré sú predpísané vo vedskej literatúre, sa v tomto veku Kali nedajú vykonávať tak ľahko, no saṇkīrtana-yajña je vznešená a jednoduchá a hodí sa pre všetky účely. O tom sa píše v štrnástom verši deviatej kapitoly Bhagavad-gīty.

„Az igazán intelligens emberek a Kali-korszakban a saṅkīrtana-yajña végzésével imádják majd a társaival együtt megjelenő Urat.” A védikus irodalomban leírt többi yajñát nagyon nehéz végrehajtani ebben a Kali-korszakban, ám a saṅkīrtana-yajña minden szempontból rendkívül könynyű és nagyszerű. A Bhagavad-gītā (9.14) szintén ezt az áldozatot javasolja.