VERŠ 72
72. VERS
Verš
Szöveg
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
Synonyma
Szó szerinti jelentés
eṣā — tento; brāhmī — duchovný; sthitiḥ — stav; pārtha — ó, syn Pṛthy; na — nie; enām — toto; prāpya — dosiahnuť; vimuhyati — pomýliť; sthitvā — v tomto stave; asyām — keď je tak; anta-kāle — na konci života; api — tiež; brahma-nirvāṇam — duchovné kráľovstvo Boha; ṛcchati — dosiahne.
eṣā – ez; brāhmī – lelki; sthitiḥ – helyzet; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; enām – ezt; prāpya – elérve; vimuhyati – megzavarodik; sthitvā – ilyen állapotban; asyām – ebben; anta-kāle – az élet végén; api – szintén; brahma-nirvāṇam – Isten lelki birodalmát; ṛcchati – eléri.
Překlad
Fordítás
Ó, syn Pṛthy, toto je cesta duchovného a zbožného života a kto po nej kráča, nepodlieha klamu. Ak sa človek nachádza v tomto stave i v okamihu smrti, môže vstúpiť do Božieho kráľovstva.“
Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.
Význam
Magyarázat
Vedomie Kṛṣṇu alebo duchovný život môže človek dosiahnuť za okamih — alebo ho nedosiahne ani za milióny rokov. Je to len otázka pochopenia a prijatia skutočnosti. Khaṭvāṅga Mahārāja dosiahol dokonalosť pár minút pred smrťou vďaka tomu, že sa odovzdal Kṛṣṇovi.
Nirvāṇa znamená koniec hmotného života. Podľa buddhistickej filozofie, ktorá sa odlišuje od učenia Bhagavad-gīty, nejestvuje po skončení hmotného bytia nič, len prázdnota. Skutočný život začína až po skončení hmotnej existencie. Zaťatému materialistovi stačí skutočnosť, že hmotný život raz skončí, ale duchovne pokročilé osoby veľmi dobre vedia, že po takzvanej smrti nasleduje ďalší život. Ak sa človeku ešte pred smrťou pošťastí získať vedomie Kṛṣṇu, ihneď dosiahne absolútnu úroveň brahma-nirvāṇa.
Medzi Božím kráľovstvom a oddanou službou Bohu nie je rozdiel. Keďže sú na absolútnej úrovni, človek zapojený v transcendentálnej láskyplnej službe dospeje do duchovného kráľovstva. Cieľom činov v hmotnom svete je zmyslový pôžitok, zatiaľ čo činy v duchovnom svete sú určené pre potešenie Kṛṣṇu. Vedomie Kṛṣṇu znamená okamžité dosiahnutie Brahmanu už v tomto živote a ten, kto si je vedomý Kṛṣṇu, už vstúpil do Božieho kráľovstva.
Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.
Brahman je úplným protikladom hmoty. Preto brāhmī sthiti znamená „za hranicami hmotných činností.“ Bhagavad-gītā potvrdzuje, že ten, kto sa venuje oddanej službe Kṛṣṇovi, je vyslobodený z hmotného zajatia (sa guṇām samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate; Bg. 14.26). Brāhmī sthiti je teda vyslobodenie z hmotného otroctva.
A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.
Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura vysvetlil, že táto druhá kapitola Bhagavad-gīty je zhrnutím celého diela. Témy, ktoré Bhagavad-gītā preberá, sú karma-yoga, jñāna-yoga a bhakti-yoga. V druhej kapitole boli jasne opísané karma-yoga a jñāna-yoga a Kṛṣṇa v nej podal aj náznak bhakti-yogy.
Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.
Takto končia Bhaktivedantove výklady k druhej kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, nazvanej „Zhrnutie obsahu Bhagavad-gīty“.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.