Skip to main content

VERŠ 55

55. VERS

Verš

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
prajahāti yadā kāmān
sarvān pārtha mano-gatān
ātmany evātmanā tuṣṭaḥ
sthita-prajñas tadocyate
śrī-bhagavān uvāca
prajahāti yadā kāmān
sarvān pārtha mano-gatān
ātmany evātmanā tuṣṭaḥ
sthita-prajñas tadocyate

Synonyma

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca — Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol; prajahāti — odvrhuje; yadā — keď; kāmān — túžba po zmyslovom pôžitku; sarvān — všetkých možných druhov; pārtha — ó, syn Pṛthy; manaḥ-gatān — mentálne výmysly; ātmani — v čistom stave duše; eva — istotne; ātmanā — očistená myseľ; tuṣṭaḥ — spokojný; sthita-prajñaḥ — umiestnený na transcendentálnej úrovni; tadā — vtedy; ucyate — vraví sa.

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; prajahāti – elhagyja; yadā – amikor; kāmān – az érzékkielégítés utáni vágyakat; sarvān – minden fajtát; pārtha – ó, Pṛthā fia; manaḥ-gatān – az elme által kitaláltakat; ātmani – a lélek tiszta állapotában; eva – bizonyosan; ātmanā – a megtisztult elme által; tuṣṭaḥ – elégedett; sthita-prajñaḥ – transzcendentális helyzetűnek; tadā – akkor; ucyate – mondják.

Překlad

Fordítás

Vznešený riekol: „Ó, Pārtha, keď sa človek vzdal všetkých druhov túžob po zmyslovom pôžitku, ktorá je výplodom mysle, a keď jeho očistená myseľ nachádza uspokojenie vo vlastnom „ja“, hovorí sa, že sa nachádza v čistom transcendentálnom vedomí.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, Pārtha! Amikor az ember lemond az érzékkielégítésre irányuló, az elme által kitalált valamennyi vágyról, s ekképpen megtisztult elméje egyedül az önvalóban talál elégedettséget, akkor azt mondhatjuk róla, hogy tiszta, transzcendentális tudata van.

Význam

Magyarázat

Śrīmad-Bhāgavatam potvrdzuje, že osoba, ktorá láskyplne a oddane slúži Kṛṣṇovi, má dobré vlastnosti veľkých svätcov, zatiaľ čo ten, kto nie je na tejto transcendentálnej úrovni, nemá v skutočnosti žiadne dobré vlastnosti, lebo je isté, že sa bude uchyľovať k svojím mentálnym špekuláciám. Tiež je tu správne podotknuté, že človek musí zavrhnúť všetky druhy túžby po hmotných pôžitkoch, ktoré majú pôvod vo vypočítavej mysli. Tieto hmotné túžby sa nedajú zastaviť umelo, ale môžu bez zvláštneho úsilia postupne zmiznúť, ak človek robí všetko so snahou uspokojiť Kṛṣṇu. Preto by mal každý bez váhania s láskou a oddanosťou slúžiť Kṛṣṇovi, pretože láskyplná oddaná služba človeka okamžite povznáša na úroveň transcendentálneho vedomia. Duchovne vyspelý človek je vždy spokojný, pretože v plnej miere zrealizoval, že je večným služobníkom Najvyššieho Pána. Takto transcendentálne situovaná osoba netúži po zmyslovom uspokojení, ktoré pochádza z bezvýznamného materializmu; radšej zotrváva vo svojej blaženej prirodzenej pozícii, vo večnej službe Najvyššiemu Pánovi.

A Bhāgavatam megerősíti, hogy aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, azaz aki odaadással szolgálja az Urat, a nagy szentek minden jó tulajdonságával rendelkezik, míg annak az embernek, akinek helyzete nem transzcendentális, nincsenek jó tulajdonságai, hiszen saját elmeszüleményeinél keresett menedéket. Ezért hát helyesen mondja a vers, hogy az embernek meg kell válnia minden érzéki vágytól, melyet az elme hoz létre. E vágyakat nem lehet mesterséges úton megszüntetni, ám a Kṛṣṇa-tudat cselekedeteivel minden külön erőfeszítés nélkül maguktól lecsillapodnak. Ezért haladéktalanul a Kṛṣṇa-tudat tetteihez kell látnunk, mert az odaadó szolgálat azonnal a transzcendentális tudat szintjére segíthet bennünket. Egy rendkívül fejlett szinten álló lélek mindig elégedett, mert megértette, hogy ő a Legfelsőbb Úr örök szolgája. E transzcendentális helyzetben nincsenek alantas materializmusból fakadó érzéki vágyai, s a Legfelsőbb Úr örök szolgájának természetes helyzetében mindig boldog.