Skip to main content

VERŠ 51

51. VERS

Verš

Szöveg

karma-jaṁ buddhi-yuktā hi
phalaṁ tyaktvā manīṣiṇaḥ
janma-bandha-vinirmuktāḥ
padaṁ gacchanty anāmayam
karma-jaṁ buddhi-yuktā hi
phalaṁ tyaktvā manīṣiṇaḥ
janma-bandha-vinirmuktāḥ
padaṁ gacchanty anāmayam

Synonyma

Szó szerinti jelentés

karma-jam — vďaka plodonosným činnostiam; buddhi-yuktāḥ — oddane slúžiť; hi — určite; phalam — výsledky; tyaktvā — vzdávajú sa; manīṣiṇaḥ — veľkí svätci alebo oddaní; janma-bandha — z otroctva rodenia a umierania; vinirmuktāḥ — vyslobodené; padam — stav; gacchanti — dospejú; anāmayam — bez utrpenia.

karma-jam – a gyümölcsöző tetteknek köszönhetően; buddhi-yuktāḥ – odaadó szolgálatot végzők; hi – bizonyosan; phalam – eredményeket; tyaktvā – elhagyva; manīṣiṇaḥ – a nagy bölcsek vagy bhakták; janma-bandha – a születés és halál kötelékéből; vinirmuktāḥ – felszabadultak; padam – helyzetet; gacchanti – elérik; anāmayam – szenvedés nélkülit.

Překlad

Fordítás

Vďaka tejto oddanej službe Bohu sa veľkí svätci alebo oddaní zbavujú výsledkov činov v hmotnom svete. Tak sa vyslobodzujú z kolobehu rodenia a smrti a dosahujú stav mimo všetkých utrpení (návratom k Bohu).

Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és [azáltal, hogy hazatérnek Istenhez] elérik azt az állapotot, amely túl van minden szenvedésen.

Význam

Magyarázat

Oslobodeným živým bytostiam patrí miesto, kde neexistuje žiadne hmotné súženie. Śrīmad-Bhāgavatam (10.14.58) hovorí:

A felszabadult élőlények hazája az a hely, ahol nincsen anyagi szenvedés. A Bhāgavatam (10.14.58) így ír erről:

samāṣritā ye pada-pallava-plavaṁ
mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ
bhavāmbudhir vatsa-padaṁ paraṁ padaṁ
padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām
samāṣritā ye pada-pallava-plavaṁ
mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ
bhavāmbudhir vatsa-padaṁ paraṁ padaṁ
padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām

„Tomu, kto prijal ochranu pri lotosových nohách Pána, ktorý je útočiskom celého vesmírneho stvorenia a je známy ako Mukunda alebo darca mukti (vyslobodenia), sa oceán hmotného sveta zdá byť trochou vody, ktorá sa vojde do otlačku kopýtka teliatka. Jeho cieľom sú Vaikuṇṭhaloky, kde nejestvuje hmotné utrpenie, a nie miesta, na ktorých na každom kroku hrozí nebezpečenstvo.“

„Aki elfogadta az Úr lótuszlábának hajóját, aki a kozmikus megnyilvánulás menedéke, s aki Mukundaként, a mukti adományozójaként híres, annak az anyagi világ óceánja nem több, mint a borjú patanyomában összegyűlt víz. Az ilyen ember célja nem az a hely, ahol minden lépésnél veszély fenyegeti, hanem a paraṁ padam, az a hely, amely mentes a szenvedéstől, a Vaikuṇṭha világa.”

Kvôli svojej nevedomosti človek nechápe, že hmotný svet je miestom utrpenia, kde nebezpečenstvo číha na každom kroku. Iba z nevedomosti sa menej inteligentní ľudia snažia riešiť problémy života vyhľadávaním pôžitku v plodoch svojich činov a myslia si, že tak môžu byť šťastní. Nevedia, že na tomto hmotnom svete nejestvuje hmotné telo, ktoré by zaručovalo život bez utrpenia. Životné problémy, teda narodenie, staroba, choroby a smrť, sú v hmotnom svete všadeprítomné. No ten, kto porozumie svojmu pravému postaveniu večného Božieho služobníka a zrealizuje postavenie Najvyššej Osobnosti, Śrī Kṛṣṇu, odovzdá sa transcendentálnej láskyplnej službe Jemu. Vďaka tomu získa všetky kvalifikácie potrebné pre vstup na vaikuṇṭhské planéty, kde niet ani strastiplného hmotného života, ani vplyvu času a smrti. Poznať svoju skutočnú podstatu znamená poznať aj Pánovo vznešené postavenie. Kto si chybne myslí, že individuálna duša a Boh sú na rovnakej úrovni, blúdi v temnote, a preto nie je schopný oddane slúžiť Pánovi. Namiesto toho sa sám snaží byť „pánom“ a pripravuje si tak cestu k nekonečnému rodeniu sa a umieraniu. Kto však pochopí, že jeho poslaním je slúžiť, zapojí sa do služby Pánovi a stane sa tak spôsobilý pre vstup na Vaikuṇṭhaloky. Služba obetovaná Pánovi sa nazýva karma-yoga alebo buddhi-yoga, či jednoducho oddaná služba.

Tudatlansága következtében az ember nem látja be, hogy az anyagi világ nyomorúságos hely, ahol minden lépésnél veszély leselkedik rá. Kizárólag a tudatlanság az oka, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek gyümölcsöző cselekedetekkel próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, mert azt hiszik, hogy azok eredményei majd boldoggá teszik őket. Nem tudják, hogy a világegyetemben sehol, semmilyen anyagi testben nem élhetnek szenvedések nélkül. Az élet gyötrelmei – a születés, a halál, az öregség és a betegség – mindenhol jelen vannak ebben az anyagi világban. Aki azonban megérti, hogy igazi, eredeti helyzetében az Úr örök szolgája, s így ismeri az Istenség Személyiségének helyzetét, az az Úr transzcendentális szerető szolgálatához lát, s ennek eredményeképpen alkalmassá válik arra, hogy eljusson a Vaikuṇṭha-bolygókra, ahol sem a nyomorúságos anyagi élettel, sem az idő vagy a halál befolyásával nem találkozik. Eredeti helyzetünk ismerete egyben azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk az Úr felsőbbrendű helyzetével. Aki azt hiszi, hogy az élőlény és az Úr egyenrangúak, az téved, és egyértelműen sötétségben él, ezért nem képes az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ő maga válik úrrá, így egyengetvén útját az ismétlődő születés és halál felé. Ám aki megértette, hogy feladata nem más, mint hogy szolgáljon, az az Úr szolgálatába áll, és azon nyomban alkalmassá válik a Vaikuṇṭhaloka elérésére. Az Úrért végzett szolgálatot karma-yogának vagy buddhi-yogának, egyszerűbb szavakkal az Úr odaadó szolgálatának hívják.