OSEMNÁSTA KAPITOLA
TIZENNYOLCADIK FEJEZET
Dokonalosť odriekania
Végkövetkeztetés – a tökéletes lemondás
- VERŠ 1:
- Arjuna riekol: „Ó, bojovník mocných paží, chcel by som vedieť, čo je zmyslom odriekania (tyāga) a čo znamená životné štádium odriekania (sannyāsa), ó, hubiteľ démona Keśī, ó, Pane zmyslov.“
- 1. VERS:
- Arjuna így szólt: Ó, erős karú, ó, Keśī démon legyőzője, érzékek Ura, szeretném megérteni a lemondás [tyāga] és a lemondott életrend [sannyāsa] célját!
- VERŠ 2:
- Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Zanechanie činností, ktoré sa zakladajú na hmotných túžbach, nazývajú veľkí učenci životným štádiom odriekania (sannyāsa). A zrieknutie sa plodov všetkých činností sa podľa múdrych nazýva odriekanie (tyāga).
- 2. VERS:
- Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A nagy tudású bölcsek lemondott életrendnek [sannyāsának] nevezik azt, amikor az ember felhagy az anyagi vággyal végzett tettekkel, míg ha tettei gyümölcséről mond le, azt lemondásnak [tyāgának] hívják.
- VERŠ 3:
- Niektorí učenci hlásajú, že človek by sa mal zrieknuť všetkých plodonosných činností ako zla, zatiaľ čo iní tvrdia, že obetí, pokání a dobročinností by sa nikto zriekať nemal.
- 3. VERS:
- Némely tanult ember úgy véli, hogy mindenfajta gyümölcsöző tett rossz, ezért fel kell hagyni velük, míg más bölcsek azt állítják, hogy az áldozat, adományozás és vezeklés tetteivel sohasem szabad felhagyni.
- VERŠ 4:
- Ó, najlepší z Bharatovcov, vypočuj si teraz Moje rozhodnutie ohľadom odriekania. Ó, tiger medzi mužmi, v písmach sa rozlišuje trojaké odriekanie.
- 4. VERS:
- Ó, legkiválóbb Bhārata, halld most az Én véleményem a lemondásról! Ó, tigris az emberek között, az írások háromféle lemondásról tesznek említést.
- VERŠ 5:
- Obetných činov, dobročinnosti a pokánia sa človek nemá nikdy zriekať. Musí ich vykonávať. Obeť, dobročinnosť a pokánie sú vskutku očistné aj pre veľké duše.
- 5. VERS:
- Az áldozás, adományozás és vezeklés tetteivel nem szabad felhagyni; mindig végre kell hajtani azokat, hiszen mindhárom tisztítóan hat még a nagy lelkekre is.
- VERŠ 7:
- Predpísaných povinností by sa nikto nemal zriekať. Ak sa niekto pod vplyvom nevedomosti odchýli od svojich predpísaných povinností, pripisuje sa také odriekanie kvalite nevedomosti.
- 7. VERS:
- Az előírt kötelességekkel sohasem szabad felhagyni. Ha valaki az illúziótól megtévesztve mégis megválik tőlük, lemondását a tudatlanság kötőerejébe sorolják.
- VERŠ 8:
- Ak sa niekto zrieka svojich povinností, pretože sa mu zdajú byť nepríjemné, alebo zo strachu pred telesným nepohodlím, hovorí sa, že jeho odriekanie je v kvalite vášne. Také skutky nikdy nevedú k rozvoju odriekania.
- 8. VERS:
- Aki amiatt hagy fel előírt kötelességeivel, mert a testi kényelmetlenségtől tart, vagy mert fáradságosnak ítéli őket, annak lemondása a szenvedély kötőerejében van. Az ilyen tett sohasem vezet fejlődéshez a lemondás terén.
- VERŠ 9:
- No ak niekto koná svoje predpísané povinnosti len preto, že majú byť vykonané, ak sa zrieka každej hmotnej spoločnosti a pripútanosti k plodom svojich činov, ó, Arjuna, o takom odriekaní sa hovorí, že náleží do kvality dobra.
- 9. VERS:
- Ó, Arjuna, aki csak azért hajtja végre előírt kötelességét, mert annak úgy kell lennie, aki megválik minden anyagi kapcsolattól, s aki nem ragaszkodik többé a tett gyümölcseihez, annak lemondása a jóság minőségébe tartozik.
- VERŠ 10:
- Inteligentný odriekavý človek, umiestnený v kvalite dobra, ktorý necíti odpor ani k činu neblahému, ani pripútanosť k činu blahodárnemu, rozptýlil svoje pochybnosti ohľadom činu.
- 10. VERS:
- A jóság kötőerejében élő, intelligens lemondó nem gyűlöli a kedvezőtlen cselekedeteket, de a kedvezőekhez sem ragaszkodik, s nincsenek kétségei a tetteket illetően.
- VERŠ 11:
- Pre vtelenú bytosť je skutočne nemožné nadobro sa zrieknuť všetkých činností. O tom, kto sa zrieka plodov svojich činov, sa hovorí, že si vskutku odrieka.
- 11. VERS:
- A megtestesült lélek valójában képtelen minden tettől megválni. Ezért mondják, hogy az igazi lemondás az, ha valaki a tettei gyümölcséről mond le.
- VERŠ 12:
- Plody činov, ktoré po smrti dostanú tí, ktorí si neodriekajú, sú trojaké — vytúžené, nežiadúce a zmiešané. No tí, ktorí sú v životnom štádiu odriekania, nemajú plody, ktorých následkom by trpeli, alebo sa radovali.
- 12. VERS:
- Aki nem gyakorol lemondást, annak tettei háromféle gyümölcsöt teremnek a halála után: kedvezőt, kedvezőtlent és a kettő keverékét. A lemondott rendben élőkre azonban nem vár sem szenvedést, sem élvezetet hozó eredmény.
- VERŠ 16:
- Preto ten, kto sa považuje za jediného konateľa, nezohľadňujúc oných päť príčin, iste neoplýva veľkou inteligenciou a nie je schopný vidieť veci také, aké sú.
- 16. VERS:
- Ezért aki figyelmen kívül hagyja ezt az öt tényezőt, s önmagát hiszi egyedüli cselekvőnek, az nem kellőképpen intelligens, és nem a valóságnak megfelelően lát.
- VERŠ 17:
- Kto nie je motivovaný falošným egom a nemá pomýlený intelekt, nezabíja, aj keby na tomto svete usmrtil človeka, a ani nie je pútaný svojimi činmi.
- 17. VERS:
- Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.
- VERŠ 20:
- Vedz, že poznanie, vďaka ktorému človek vidí jedinú, nedeliteľnú duchovnú podstatu vo všetkých živých bytostiach, a predsa rozdelenú do nekonečných foriem, náleží do kvality dobra.
- 20. VERS:
- Tudd, hogy a jóság kötőerejébe az a tudás tartozik, ami által az ember minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, annak ellenére, hogy az élőlények számtalan formára felosztva jelennek meg.
- VERŠ 22:
- A poznanie, ktoré človeka púta k jedinému druhu činnosti, akoby bolo všetkým, ktoré je ničotné a bez poznania pravdy, také poznanie náleží do kvality temnoty.
- 22. VERS:
- Az igazságról mit sem tudó, csekély ismeretről, amelynek birtokában úgy vonzódik az ember egy bizonyos fajta munkához, mintha az lenne az egyetlen, azt mondják, hogy a tudatlanság kötőerejébe tartozik.
- VERŠ 23:
- O čine konanom podľa pokynov, bez lipnutia, lásky alebo nenávisti a bez túžby po plodoch sa hovorí, že náleží do kvality dobra.
- 23. VERS:
- A szabályozott tettet, amit a gyümölcsöző eredményekre nem vágyó ember ragaszkodás, vonzódás és gyűlölet nélkül hajt végre, a jóság kötőerejébe sorolják.
- VERŠ 24:
- No čin, ktorý s veľkým úsilím koná človek túžiaci po uspokojení svojich túžob a ktorý je motivovaný falošným egom, taký čin náleží do kvality vášne.
- 24. VERS:
- Azt a tettet azonban, amelyet nagy erőfeszítéssel, hamis éntudatban végez a vágyait kielégíteni óhajtó, a szenvedély kötőerejébe tartozónak tekintik.
- VERŠ 25:
- A čin konaný z poblúznenia, bez ohľadu na pokyny písiem, na následky či budúcu pripútanosť a spôsobujúci ujmu druhým, sa považuje za čin v kvalite nevedomosti.
- 25. VERS:
- Úgy mondják, hogy az olyan tettet, amelyet illúzióban, az írások utasításait mellőzve, a belőle származó kötöttséget figyelmen kívül hagyva hajtanak végre, nem törődve azzal, hogy az mások számára ártalmas és szenvedést okoz, a tudatlanság kötőereje jellemzi.
- VERŠ 26:
- Ten, kto si koná svoju povinnosť oslobodený od kvalít hmotnej prírody, kto koná bez falošného ega, s nadšením a rozhodnosťou a koho sa nedotkne ani úspech, ani neúspech, taký človek koná v kvalite dobra.
- 26. VERS:
- Aki kötelességeit az anyagi természet kötőerőivel való kapcsolattól és a hamis egótól megszabadulva, nagy elszántsággal és lelkesedéssel végzi, s nem ingatja meg sem siker, sem kudarc, arról azt mondják, a jóság kötőerejében cselekszik.
- VERŠ 27:
- O konateľovi, ktorý je pripútaný k plodom svojich činov a túži po ich užívaní, ktorý je chamtivý, závistlivý, nečistý a podlieha radosti a smútku, sa hovorí, že sa nachádza v kvalite vášne.
- 27. VERS:
- Az a cselekvő, aki ragaszkodik a tetthez és annak gyümölcséhez, élvezni akarja azt, mohó, mindig irigy, tisztátalan, s az öröm és bánat befolyása alatt áll, a szenvedély kötőerejében van.
- VERŠ 28:
- A o tom, kto vždy koná proti príkazom písiem, kto je materialistický, tvrdohlavý, podvodnícky, lenivý, kto je majstrom v urážaní druhých, vždy mrzutý a záhaľčivý, sa hovorí, že sa nachádza v kvalite nevedomosti.
- 28. VERS:
- Az pedig, aki mindig olyan munkát végez, ami ellenkezik az írások parancsaival, materialista, önfejű, csaló, előszeretettel sérteget másokat, lusta, állandóan mogorva és halogató, a tudatlanság kötőerejében van.
- VERŠ 29:
- Ó, dobyvateľ bohatstva, vypočuj si teraz, prosím, ako ti podrobne vysvetlím tri druhy pochopenia a odhodlanosti vo vzťahu k trom kvalitám hmotnej prírody.
- 29. VERS:
- Ó, gazdagság meghódítója, figyelj, mert részletesen leírom neked az anyagi természet kötőerői szerinti háromféle értelmet és eltökéltséget!
- VERŠ 30:
- Ó, syn Pṛthy, porozumenie, pomocou ktorého človek vie, čo sa smie a čo sa nesmie, čoho sa má báť a čoho nie, čo zväzuje a čo oslobodzuje, také pochopenie je v kvalite dobra.
- 30. VERS:
- Ó, Pṛthā fia, az az értelem, aminek segítségével az ember tudja, hogy mit kell tennie, és milyen cselekvéstől kell tartózkodnia, mitől kell félnie és mitől nem, mi az, ami leköti, és mi az, ami felszabadítja, a jóság kötőerejébe tartozik.
- VERŠ 31:
- Ó, syn Pṛthy, porozumenie nerozlišujúce medzi zbožným a bezbožným, medzi tým, čo sa má a čo sa nesmie, sa nachádza v kvalite vášne.
- 31. VERS:
- Az az értelem, amely nem tud különbséget tenni a vallás és a vallástalanság, valamint a végrehajtandó és az elkerülendő tettek között, a szenvedély kötőerejében van, ó, Pṛthā fia.
- VERŠ 32:
- Porozumenie zahalené ilúziou a temnotou, pokladajúce bezbožnosť za náboženstvo a náboženstvo za bezbožnosť a vždy smerujúce opačným smerom, ó, Pārtha, je porozumením v kvalite nevedomosti.
- 32. VERS:
- Ó, Pārtha, az illúzió és a sötétség varázsa alatt a vallástalanságot vallásnak, a vallást vallástalanságnak vélő, mindig rossz irányba törekvő értelem a tudatlanság kötőerejében van.
- VERŠ 33:
- Ó, syn Pṛthy, nezlomné odhodlanie, ktoré je udržiavané neochvejným vykonávaním yogy a ktorým človek ovláda činnosti mysle, života a zmyslov, je odhodlaním v kvalite dobra.
- 33. VERS:
- Ó, Pṛthā fia, az a töretlen határozottság, amelyet a yoga gyakorlása által elsajátított rendíthetetlenséggel lehet fenntartani, s ami ily módon fegyelmezi az elme, az élet és az érzékek működését, a jóság minőségében van.
- VERŠ 34:
- No odhodlanie, s ktorým sa človek usilovne pridržiava plodov náboženstva, ekonomického rozvoja a zmyslového pôžitku, ó, Arjuna, je v kvalite vášne.
- 34. VERS:
- Ó, Arjuna, az a határozottság, amely az embert szorosan a vallás, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés terén elérhető gyümölcsöző eredményekhez köti, a szenvedély minőségében van.
- VERŠ 35:
- A odhodlanie, ktoré nepresahuje rámec snenia, bázne, žiaľu, mrzutosti a ilúzie, také naivné odhodlanie, ó, syn Pṛthy, náleží do kvality nevedomosti.
- 35. VERS:
- Az az ostoba eltökéltség pedig, ó, Pṛthā fia, amely nem képes túljutni az álmon, a félelmen, a bánkódáson, a mogorvaságon és az illúzión, a tudatlanság kötőerejébe tartozik.
- VERŠ 36:
- Ó, najlepší z Bharatovcov, vypočuj si teraz odo Mňa o trojakom šťastí, v ktorom podmienená duša nachádza svoje potešenie a ktoré niekedy ukončuje všetky jej strasti.
- 36. VERS:
- Ó, legkiválóbb Bhārata, kérlek, hallj most Tőlem a háromféle boldogságról, amit a feltételekhez kötött lélek élvez, és amely néha minden szenvedésének véget vet!
- VERŠ 37:
- O šťastí, ktoré je spočiatku ako jed a na konci ako nektár a ktoré motivuje k sebarealizácii, sa hovorí, že náleží do kvality dobra.
- 37. VERS:
- Az a boldogság, ami kezdetben méregnek tűnik, de végül nektárrá válik, és ami ráébreszti az embert az önmegvalósításra, a jóság kötőerejébe tartozik.
- VERŠ 38:
- Šťastie, ktoré vzniká zo spojenia zmyslov a ich predmetov, ktoré je spočiatku ako nektár a na konci ako jed — také šťastie sa pripisuje kvalite vášne.
- 38. VERS:
- Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják.
- VERŠ 39:
- A o šťastí, ktoré je slepé voči sebarealizácii, ktoré je od začiatku do konca klamom a pochádza zo spánku, lenivosti a ilúzie, sa hovorí, že náleží do kvality nevedomosti.
- 39. VERS:
- Az a boldogság pedig, ami nem törődik az önmegvalósítással, ami az elejétől a végéig illúzió, s alvásból, tunyaságból és téveszméből születik, a tudatlanság kötőerejében van.
- VERŠ 41:
- Brāhmaṇi, kṣatriyovia, vaiśyovia a śūdrovia sa navzájom odlišujú podľa vrodených vlastností, ktoré zodpovedajú rôznym hmotným kvalitám, ó, podmaniteľ nepriateľov.
- 41. VERS:
- Ó, ellenség fenyítője, a brāhmaṇákat, kṣatriyákat, vaiśyákat és śūdrákat az anyagi kötőerők szerinti természetükből adódó tulajdonságaik alapján különböztetik meg egymástól.
- VERŠ 42:
- Mierumilovnosť, sebaovládanie, odriekanie, čistota, znášanlivosť, poctivosť, poznanie, múdrosť a zbožnosť sú prirodzené vlastnosti, ktorými sa vyznačujú brāhmaṇi.
- 42. VERS:
- A brāhmaṇák munkáját az alábbi, természetükből fakadó tulajdonságok jellemzik: nyugalom, önfegyelem, lemondás, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság.
- VERŠ 43:
- Statočnosť, sila, odhodlanosť, duchaprítomnosť, nezlomnosť v boji, veľkorysosť a schopnosť viesť druhých sú prirodzené vlastnosti kṣatriyov.
- 43. VERS:
- Hősiesség, erő, elszántság, leleményesség, bátorság a csatában, nagylelkűség és vezetőképesség – ezek a természetes tulajdonságok jellemzik a kṣatriyák tetteit.
- VERŠ 46:
- Uctievaním Pána, ktorý je príčinou všetkých tvorov a ktorý je všeprenikajúci, môže človek dosiahnuť dokonalosť, ak si plní svoje vlastné povinnosti.
- 46. VERS:
- Ha a mindent átható Urat, minden élőlény eredetét imádja az ember, akkor a számára előírt tetteket végezve elérheti a tökéletességet.
- VERŠ 47:
- Je lepšie konať si svoju vlastnú povinnosť, aj keď nedokonale, než povinnosť druhého, a dokonale. Kto nasleduje svoje predpísané povinnosti v súlade s vlastnou prirodzenosťou, toho nikdy nepostihnú následky za hriešne činy.
- 47. VERS:
- Még ha tökéletlenül hajtja is végre saját kötelességét az ember, az jobb, mint ha a másét végzi el tökéletesen. A természete alapján előírt kötelességeinek eleget téve sohasem éri bűnös visszahatás.
- VERŠ 48:
- Každý čin, ó, syn Kuntī, je zahalený nejakou vadou, tak ako je oheň zahalený dymom. Preto by človek nemal zanechať činnosť, ktorá prináleží jeho povahe, aj keby nebola bez chýb.
- 48. VERS:
- Mint lángot a füst, úgy takar be minden igyekezetet valamilyen hiba. Ezért, ó, Kuntī fia, az embernek nem szabad felhagynia a természetéből fakadó munkával még akkor sem, ha az hibákkal teli.
- VERŠ 49:
- Kto na ničom nelipne, kto sa ovláda a je ľahostajný k všetkým hmotným pôžitkom, môže pomocou odriekania dosiahnuť najvyššiu dokonalosť v oslobodení sa od všetkých následkov.
- 49. VERS:
- Aki önfegyelmezett, nem ragaszkodik, és nem törődik az anyagi élvezettel, az a lemondás gyakorlásával eléri a visszahatásoktól mentes legtökéletesebb állapotot.
- VERŠ 50:
- Ó, syn Kuntī, vypočuj si odo Mňa, ako ten, kto dosiahol túto dokonalosť, môže dospieť k najvyššiemu dokonalému stavu, ktorý je najvyšším poznaním — k Brahmanu, konaním, ktoré ti v krátkosti opíšem.
- 50. VERS:
- Ó, Kuntī fia, tudd meg Tőlem, hogyan érheti el valaki, aki erre a tökéletességre már szert tett, a tökéletesség legfelsőbb szintjét, a Brahmant, a legmagasabb rendű tudás síkját! Elmondom most, hogyan kell cselekednie ehhez.
- VERŠE 51 – 53:
- Kto sa očistil pomocou svojej inteligencie a vytrvalo ovláda myseľ, kto sa zriekol predmetov zmyslového pôžitku a zbavil pripútanosti i odporu, kto zotrváva v ústraní, málo je, ovláda reč, telo aj myseľ a je neustále v stave vnútorného vytrženia, kto je odpútaný, zbavený falošného ega, vlastníckeho pocitu, ilúzie moci, falošnej pýchy, žiadostivosti a hnevu, kto neprijíma hmotné veci a je mierumilovný, ten je určite hodný sebarealizácie.
- 51 – 53. VERS:
- Aki az értelme által megtisztult, elméjét eltökéltséggel fegyelmezi, eltávolodott az érzékkielégítés tárgyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és a gyűlölettől, magányos helyen él, keveset eszik, testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transzba merül, lemondást gyakorol, mentes a hamis egótól, az alaptalan büszkeségtől, és nem vágyik testi erőre, megszabadult a kéjvágytól, a dühtől, nem fogad el anyagi dolgokat, mentes a hamis birtoklásérzettől, valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmegvalósítást.
- VERŠ 54:
- Kto zaujal toto transcendentálne postavenie, realizuje Najvyšší Brahman a je naplnený radosťou. Nikdy sa netrápi, ani po ničom netúži a k všetkým bytostiam je rovnaký. Za tohoto stavu dosiahne čistej oddanej služby Mne.
- 54. VERS:
- Aki ekképpen eljutott a transzcendentális síkra, az egyszerre tudatára ébred a Legfelsőbb Brahmannak, és teljes boldogság tölti el. Sohasem bánkódik, nem vágyik semmire, és egyformán viszonyul minden élőlényhez. Ebben az állapotban tiszta odaadó szolgálatot végezhet Nekem.
- VERŠ 55:
- Jedine oddanou službou môžem byť pochopený taký, aký som, ako Najvyššia Božská Osobnosť. A keď si Ma niekto plne uvedomí na základe takej oddanosti, môže vstúpiť do Božieho kráľovstva.
- 55. VERS:
- Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét egyedül az odaadó szolgálat által lehet igazán megérteni. Ha valaki az ilyen odaadás révén tudatát teljesen Bennem merítette el, beléphet Isten birodalmába.
- VERŠ 58:
- Ak si Ma budeš vedomý, prekonáš Mojou milosťou všetky prekážky podmieneného života. No ak nebudeš konať s týmto vedomím, ale na základe falošného ega a neposlúchneš Ma, budeš stratený.
- 58. VERS:
- Ha tudatod Bennem merül el, kegyemből legyőzheted majd a feltételekhez kötött élet minden akadályát. Ha azonban nem ilyen tudatban, hanem a hamis egón keresztül cselekszel, s nem hallgatsz meg Engem, elvesztél.
- VERŠ 60:
- Pod vplyvom ilúzie odmietaš konať podľa Mojich pokynov, no tvoja vlastná povaha, ó, syn Kuntī, ťa k tomu istému prinúti.
- 60. VERS:
- Ó, Kuntī fia, az illúzió hatása alatt most megtagadod az utasításomat, de a saját természetedből eredő tettek úgyis arra fognak kényszeríteni, hogy így cselekedj!
- VERŠ 61:
- Najvyšší Pán sídli v srdci každého, ó, Arjuna, a riadi putovanie všetkých živých bytostí, ktoré sú akoby vsadené do stroja zhotoveného z hmotnej energie.
- 61. VERS:
- Ó, Arjuna, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van. Ő irányítja az élőlények vándorútját, akik az anyagi energia szekerén ülnek.
- VERŠ 64:
- Pretože si Môj veľmi drahý priateľ, vyjavím ti najvyšší pokyn, najdôvernejšie poznanie zo všetkých. Vypočuj si ho odo Mňa, pretože ti je na tvoj vlastný prospech.
- 64. VERS:
- Mivel nagyon kedves barátom vagy, elmondom neked legfőbb utasításomat, minden tudás legbizalmasabb részét. Halld hát Tőlem, mert a javadat szolgálja!
- VERŠ 65:
- Vždy na Mňa mysli a staň sa Mojím oddaným, uctievaj Ma a vzdávaj Mi svoje poklony. Takto určite ku Mne prídeš. Sľubujem ti to, pretože si Môj veľmi drahý priateľ.
- 65. VERS:
- Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem, s így kétségtelenül el fogsz jutni Hozzám! Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy.
- VERŠ 67:
- Toto dôverné poznanie by nikdy nemalo byť vyjavené tým, ktorí si neodriekajú, ktorí nie sú oddaní alebo nie sú zapojení do oddanej služby, a ani tým, ktorí Mi závidia.
- 67. VERS:
- Ezt a meghitt tudást soha nem szabad átadni azoknak, akik nem önfegyelmezettek, nem odaadóak, nem végeznek odaadó szolgálatot, vagy irigyek Rám.
- VERŠ 73:
- Arjuna riekol: „Môj milý Kṛṣṇa, Tvojou milosťou sa teraz rozptýlila moja ilúzia a opäť som sa spamätal. Ó, Neomylný, zbavil si ma všetkých pochybností a teraz tu stojím pripravený konať podľa Tvojich pokynov.“
- 73. VERS:
- Arjuna így szólt: Kedves Kṛṣṇám, ó, tévedhetetlen, illúzióm most szertefoszlott! Kegyedből visszanyertem emlékezetem, s most szilárd vagyok, kételyektől mentes. Készen állok arra, hogy utasításaid szerint cselekedjem.
- VERŠ 74:
- Sañjaya riekol: „Takto som si vypočul rozhovor dvoch veľkých duší, Kṛṣṇu a Arjunu. A toto posolstvo je také úžasné, že mi z toho vstávajú vlasy na hlave.
- 74. VERS:
- Sañjaya szólt: Így hallottam a két nagy lélek, Kṛṣṇa és Arjuna párbeszédét. Ez az üzenet annyira csodálatos, hogy egész testemet borzongás járja át.
- VERŠ 78:
- Kde je Kṛṣṇa, pán mystiky, a kde je vznešený lukostrelec Arjuna, tam je zaiste aj bohatstvo, víťazstvo, neobyčajná moc a mravnosť. To je môj názor.“
- 78. VERS:
- Bárhol is legyen Kṛṣṇa, minden misztika mestere, és Arjuna, a legkiválóbb íjász, ott biztos a gazdagság, a győzelem, a rendkívüli erő és az erény. Ez az én véleményem.