Skip to main content

VERŠE 51 – 53

51 – 53. VERS

Verš

Szöveg

buddhyā viśuddhayā yukto
dhṛtyātmānaṁ niyamya ca
śabdādīn viṣayāṁs tyaktvā
rāga-dveṣau vyudasya ca
buddhyā viśuddhayā yukto
dhṛtyātmānaṁ niyamya ca
śabdādīn viṣayāṁs tyaktvā
rāga-dveṣau vyudasya ca
vivikta-sevī laghv-āśī
yata-vāk-kāya-mānasaḥ
dhyāna-yoga-paro nityaṁ
vairāgyaṁ samupāśritaḥ
vivikta-sevī laghv-āśī
yata-vāk-kāya-mānasaḥ
dhyāna-yoga-paro nityaṁ
vairāgyaṁ samupāśritaḥ
ahaṅkāraṁ balaṁ darpaṁ
kāmaṁ krodhaṁ parigraham
vimucya nirmamaḥ śānto
brahma-bhūyāya kalpate
ahaṅkāraṁ balaṁ darpaṁ
kāmaṁ krodhaṁ parigraham
vimucya nirmamaḥ śānto
brahma-bhūyāya kalpate

Synonyma

Szó szerinti jelentés

buddhyā — inteligenciou; viśuddhayā — plne očistený; yuktaḥ — zamestnáva; dhṛtyā — s odhodlanosťou; ātmānam — sám; niyamya — usmernený; ca — tiež; śabda-ādīn — ako zvuk; viṣayān — zmyslové predmety; tyaktvā — zrieknuť sa; rāga — pripútanosť; dveṣau — nenávisť; vyudasya — zavrhnúť; ca — tiež; vivikta-sevī — žijúci v ústraní; laghu-āśī — málo je; yata — ovláda; vāk — reč; kāya — telo; mānasaḥ — a myseľ; dhyāna-yoga-paraḥ — v stave vnútorného vytrženia; nityam — dvadsaťštyri hodín denne; vairāgyam — odpútanosť; samupāśritaḥ — uchýliť sa; ahaṅkāram — falošné ego; balam — falošná moc; darpam — falošná pýcha; kāmam — žiadostivosť; krodham — hnev; parigraham — prijímanie hmotných vecí; vimucya — vyslobodený z; nirmamaḥ — bez vlastníckeho pocitu; śāntaḥ — mierumilovný; brahma-bhūyāya — pre sebarealizáciu; kalpate — je vhodný.

buddhyā – értelemmel; viśuddhayā – teljesen megtisztulttal; yuktaḥ – végezve; dhṛtyā – eltökéltséggel; ātmānam – az önvalót; niyamya – szabályozva; ca – is; śabda-ādīn – mint a hang; viṣayān – az érzékek tárgyait; tyaktvā – elhagyva; rāga – vonzódást; dveṣau – és gyűlöletet; vyudasya – félretéve; ca – is; vivikta-sevī – a magányos helyen élő; laghu-āśī – keveset evő; yata – szabályozott; vāk – beszédű; kāya – testű; mānasaḥ – és elméjű; dhyāna-yoga-paraḥ – a transzba merült; nityam – napi huszonnégy órán át; vairāgyam – lemondásnál; samupāśritaḥ – menedéket kereső; ahaṅkāram – hamis egót; balam – hamis erőt; darpam – álbüszkeséget; kāmam – kéjvágyat; krodham – dühöt; parigraham – és az anyagi dolgok elfogadását; vimucya – elengedve; nirmamaḥ – a birtoklásérzet nélküli; śāntaḥ – a békés; brahma-bhūyāya – az önmegvalósításra; kalpate – alkalmas.

Překlad

Fordítás

Kto sa očistil pomocou svojej inteligencie a vytrvalo ovláda myseľ, kto sa zriekol predmetov zmyslového pôžitku a zbavil pripútanosti i odporu, kto zotrváva v ústraní, málo je, ovláda reč, telo aj myseľ a je neustále v stave vnútorného vytrženia, kto je odpútaný, zbavený falošného ega, vlastníckeho pocitu, ilúzie moci, falošnej pýchy, žiadostivosti a hnevu, kto neprijíma hmotné veci a je mierumilovný, ten je určite hodný sebarealizácie.

Aki az értelme által megtisztult, elméjét eltökéltséggel fegyelmezi, eltávolodott az érzékkielégítés tárgyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és a gyűlölettől, magányos helyen él, keveset eszik, testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transzba merül, lemondást gyakorol, mentes a hamis egótól, az alaptalan büszkeségtől, és nem vágyik testi erőre, megszabadult a kéjvágytól, a dühtől, nem fogad el anyagi dolgokat, mentes a hamis birtoklásérzettől, valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmegvalósítást.

Význam

Magyarázat

Človek, ktorý sa očistil pomocou inteligencie, zotrváva v kvalite dobra. Takto získava kontrolu nad svojou mysľou a je neustále v tranze. Nelipne na predmetoch zmyslového pôžitku a koná bez náklonnosti a odporu. Dáva prednosť životu na osamelom mieste, neje viac, než potrebuje a ovláda činnosti tela a mysle. Nemá falošné ego, pretože sa nestotožňuje s telom. Netúži po telesnej kráse a sile a falošná pýcha je mu cudzia, pretože nemá falošné poňatie života. Je spokojný so všetkým, čo dostáva milosťou Pána a nehnevá sa, keď si nemôže užívať. Netúži po získaní zmyslových predmetov. Taký človek je úplne ľahostajný k hmotným veciam, pretože sa zbavil falošného ega. Tento stav sa nazýva brahma-bhūta čiže realizácia Brahmanu. Len čo človek zavrhne telesné poňatie života, stane sa mierumilovným a nikdy ho nič nerozruší. To je opísané v Bhagavad-gīte (2.70):

Az értelme révén megtisztult ember mindig a jóság kötőerejében van. Ennek következtében képes uralkodni az elméjén, s mindig transzba merül. Nem kötődik az érzékkielégítés tárgyaihoz, s tettei során mentes minden ragaszkodástól és gyűlölettől. Az ilyen ember természeténél fogva szeret magányos helyen élni, nem eszik a kelleténél többet, s uralkodik a test és az elme tevékenységei fölött. Nem hiszi magát a testének, ezért nincs hamis egója. Arra sem vágyik, hogy megannyi anyagi dolog megszerzésével a testét naggyá vagy erőssé tegye. Nem testi életfelfogásban él, ezért az alaptalan büszkeség sem található meg benne. Elégedett mindazzal, amit Isten kegyéből kap, és sohasem dühös, ha nem tudja érzékeit kielégíteni. Az érzékek tárgyainak megszerzésére sem törekszik. Ha ezáltal teljesen megszabadul a hamis egótól, akkor nem ragaszkodik többé semmi anyagi dologhoz. Ez a Brahman megvalósításának szintje, melyet brahma-bhūtának neveznek. Amikor valaki megszabadul az anyagi életfelfogástól, akkor békéssé válik, és soha semmi nem zavarhatja meg. Erről ír a Bhagavad-gītā (2.70):

āpūryamāṇam acala-pratiṣṭhaṁ
samudram āpaḥ praviśanti yadvat
tadvat kāmā yaṁ praviśanti sarve
sa śāntim āpnoti na kāma-kāmī
āpūryamāṇam acala-pratiṣṭhaṁ
samudram āpaḥ praviśanti yadvat
tadvat kāmā yaṁ praviśanti sarve
sa śāntim āpnoti na kāma-kāmī

„K mieru môže dospieť iba ten, kto sa nenechá rozrušovať nepretržitými žiadosťami, ktoré sa ako rieky vlievajú do oceánu — vo svojom základe vždy nehybného — a nie ten, kto sa snaží uspokojovať svoje žiadosti.“

„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, amik úgy ömlenek bele, mint a folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.”