VERŠ 2
2. VERS
Verš
Szöveg
kāmyānāṁ karmaṇāṁ nyāsaṁ
sannyāsaṁ kavayo viduḥ
sarva-karma-phala-tyāgaṁ
prāhus tyāgaṁ vicakṣaṇāḥ
kāmyānāṁ karmaṇāṁ nyāsaṁ
sannyāsaṁ kavayo viduḥ
sarva-karma-phala-tyāgaṁ
prāhus tyāgaṁ vicakṣaṇāḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
śrī-bhagavān uvāca — Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol; kāmyānām — so žiadosťou; karmaṇām — činnosti; nyāsam — odriekanie; sannyāsam — životné štádium odriekania; kavayaḥ — učenie; viduḥ — vedia; sarva — všetko; karma — činy; phala — plodov; tyāgam — odriekanie; prāhuḥ — nazývajú; tyāgam — odriekanie; vicakṣaṇāḥ — skúsení.
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; kāmyānām – a vágyakról; karmaṇām – a tettekről; nyāsam – lemondást; sannyāsam – a lemondott élet rendjének; kavayaḥ – a bölcsek; viduḥ – ismerik; sarva – minden; karma – tettnek; phala – az eredményéről; tyāgam – lemondást; prāhuḥ – hívják; tyāgam – lemondásnak; vicakṣaṇāḥ – a tapasztaltak.
Překlad
Fordítás
Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Zanechanie činností, ktoré sa zakladajú na hmotných túžbach, nazývajú veľkí učenci životným štádiom odriekania (sannyāsa). A zrieknutie sa plodov všetkých činností sa podľa múdrych nazýva odriekanie (tyāga).
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A nagy tudású bölcsek lemondott életrendnek [sannyāsának] nevezik azt, amikor az ember felhagy az anyagi vággyal végzett tettekkel, míg ha tettei gyümölcséről mond le, azt lemondásnak [tyāgának] hívják.
Význam
Magyarázat
Človek musí skoncovať s činnosťami vykonávanými pre ich plody. To je pokyn Bhagavad-gīty. Nesmie sa však zriekať činností, ktoré vedú k pokroku v duchovnom poznaní. To bude jasne vysvetlené v nasledujúcom verši. Vo vedskej literatúre sú popísané mnohé metódy, určené na vykonávanie obetí, pomocou ktorých možno získať dobrého syna, alebo sa povzniesť na vyššie planéty, avšak obetné činy, ktoré sú hmotne motivované by sme mali zavrhnúť. Nesmieme však zanechať tie obetné činy, ktoré očisťujú srdce alebo vedú k pokroku v duchovnej vede.
A Bhagavad-gītā azt az utasítást adja, hogy nem szabad tovább az eredményeikért végeznünk tetteinket, ám a magas szintű lelki tudáshoz vezető cselekedetekről nem szabad lemondanunk. Erről a következő versek szólnak világosabban. A védikus irodalomban számtalan leírást találunk a meghatározott célért végzett áldozatokról. Vannak áldozatok, melyek bemutatása által az embernek jó fiúgyermeke születhet, vagy épp eljuthat általuk a felsőbb bolygókra, de az ilyen vágyaktól fűtött áldozatokkal fel kell hagynunk. Sohasem szabad azonban felhagynunk azokkal, amelyek a szív tisztítását vagy a lelki tudásbeli fejlődést szolgálják.