Skip to main content

VERŠ 5

5. VERS

Verš

Szöveg

daivī sampad vimokṣāya
nibandhāyāsurī matā
mā śucaḥ sampadaṁ daivīm
abhijāto ’si pāṇḍava
daivī sampad vimokṣāya
nibandhāyāsurī matā
mā śucaḥ sampadaṁ daivīm
abhijāto ’si pāṇḍava

Synonyma

Szó szerinti jelentés

daivī — transcendentálne; sampat — vlastnosti; vimokṣāya — určené k oslobodeniu; nibandhāya — k pripútanosti; āsurī — démonské vlastnosti; matā — sa považujú; — nemaj; śucaḥ — obavy; sampadam — s vlastnosťami; daivīm — transcendentálnymi; abhijātaḥ — zrodený; asi — si; pāṇḍava — ó, syn Pāṇdua.

daivī – transzcendentális; sampat – tulajdonságok; vimokṣāya – a felszabadulást szolgálják; nibandhāya – kötöttséghez vezetnek; āsurī – a démonikus tulajdonságok; matā – így tekintik; – ne; śucaḥ – aggódj; sampadam – tulajdonságokkal; daivīm – transzcendentális; abhijātaḥ – született; asi – vagy; pāṇḍava – ó, Pāṇḍu fia.

Překlad

Fordítás

Transcendentálne vlastnosti vedú k oslobodeniu, zatiaľ čo démonské zotročujú. Ty sa však nemusíš báť, ó, syn Pāṇdua, pretože si sa narodil s božskými vlastnosťami.

A transzcendentális tulajdonságok a felszabaduláshoz vezetnek, míg a démonikusak kötöttséget eredményeznek. Ne aggódj, ó, Pāṇḍu fia, mert te isteni jellemmel születtél!

Význam

Magyarázat

Śrī Kṛṣṇa dodal Arjunovi odvahu, keď mu povedal, že sa nenarodil s démonskými vlastnosťami. Arjunova účasť vo vojne nebola démonská, pretože dôkladne zvažoval všetky pre a proti. Zvažoval, či môže alebo nemôže zabiť také úctyhodné osobnosti ako Bhīṣma a Droṇa, a nekonal pod nátlakom hnevu, pýchy alebo hrubosti. Jeho povaha teda nebola démonská. Pre kṣatriyu, bojovníka, je vystrelenie šípu na nepriateľa transcendentálne, zatiaľ čo neuposlúchnutie tohoto príkazu je známkou démonskej povahy. Arjuna preto nemal najmenší dôvod žialiť. Kto sa riadi predpísanými povinnosťami, určenými pre jeho spoločenskú triedu, nachádza sa na transcendentálnej úrovni.

Az Úr Kṛṣṇa megnyugtatja Arjunát, hogy nem démoni jellemmel született. Hogy részt vesz a csatában, az nem tekinthető démoninak, hiszen minden érvet és ellenérvet figyelembe véve döntött így. Jól átgondolta, vajon megölheti-e az olyan tiszteletre méltó személyiségeket, mint Bhīṣma és Droṇa, így hát nem a düh, a tekintélyvágy vagy a kegyetlenség befolyásolta tetteit. Mindez arra utal, hogy Arjuna egyáltalán nem volt démoni jellemű. Ha egy kṣatriya, egy harcos lenyilazza ellenségeit, az transzcendentális tett, míg ha meghátrál e kötelessége végrehajtása elől, az démonikus. Arjunának tehát nem volt oka a kesergésre. Aki betartja a különféle életrendekre vonatkozó szabályozó elveket, annak a helyzete transzcendentálisnak tekinthető.