VERŠE 3 – 4

3–4. VERS

Verš

Szöveg

na rūpam asyeha tathopalabhyate
nānto na cādir na ca sampratiṣṭhā
aśvattham enaṁ su-virūḍha-mūlam
asaṅga-śastreṇa dṛḍhena chittvā

tataḥ padaṁ tat parimārgitavyaṁ
yasmin gatā na nivartanti bhūyaḥ
tam eva cādyaṁ puruṣaṁ prapadye
yataḥ pravṛttiḥ prasṛtā purāṇī

Synonyma

Szó szerinti jelentés

na — nie; rūpam — podoba; asya — tohoto stromu; iha — v tomto svete; tathā — tiež; upalabhyate — možno postrehnúť; na — nikdy; antaḥ — koniec; na — nikdy; ca — tiež; ādiḥ — počiatok; na — nikdy; ca — tiež; sampratiṣṭhā — základ; aśvattham — banyanovník; enam — tento; su-virūḍha — pevne; mūlam — zakorenený; asaṅga-śastreṇa — zbraňou nepripútanosti; dṛḍhena — silný; chittvā — zoťať; tataḥ — potom; padam — miesto; tat — tento; parimārgitavyam — musí byť vyhľadaný; yasmin — kde; gatāḥ — ísť; na — nikdy; nivartanti — vrátiť sa; bhūyaḥ — znovu; tam — k nemu; eva — zaiste; ca — tiež; ādyam — pôvodný; puruṣam — Božská Osobnosť; prapadye — odovzdať; yataḥ — z ktorej; pravṛttiḥ — začiatok; prasṛtā — šíriť sa; purāṇi — odpradávna.

na – nem; rūpam – formája; asya – ennek e fának; iha – ebben a világban; tathā – szintén; upalabhyate – érzékelhető; na – soha; antaḥ – vége; na – soha; ca – is; ādiḥ – eleje; na – soha; ca – is; sampratiṣṭhā – az alapja; aśvattham – banyanfát; enam – ezt; su-virūḍha – erősen; mūlam – gyökerezőt; asaṅga-śastreṇa – a közömbösség fegyverével; dṛḍhena – erőssel; chittvā – kivágva; tataḥ – ezután; padam – helyzetet; tat – azt; parimārgitavyam – fel kell kutatni; yasmin – ahová; gatāḥ – akik eljutottak; na – soha; nivartanti – visszatérnek; bhūyaḥ – ismét; tam – Neki; eva – bizony; ca – is; ādyam – az eredetinek; puruṣam – az Istenség Személyiségének; prapadye – meghódol; yataḥ – akitől; pravṛttiḥ – a kezdet; prasṛtā – a kiterjedés; purāṇi – nagyon ősi.

Překlad

Fordítás

Na tomto svete nie je možné postihnúť jeho pravú podobu. Nik nevie, kde začína, kde končí a kde má svoj základ. Tento pevne zakorenený banyanovník musí človek zoťať mocnou zbraňou nepripútanosti. Preto nech vyhľadá miesto, odkiaľ sa po jeho dosiahnutí už viackrát nevráti a kde sa odovzdá Najvyššej Božskej Osobnosti, z ktorej už od nepamäti všetko vyviera.

Ebben a világban lehetetlen meglátni e fa igazi formáját. Senki sem értheti meg, hogy hol kezdődik és hol végződik, vagy hol van az alapja. Gyökerei erősek, de nagy elszántsággal, a közömbösség fegyverével az embernek ki kell vágnia ezt a fát. Azután fel kell kutatnia azt a helyet, ahová egyszer eljutván soha többé nem kell visszatérnie, s ott meg kell hódolnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt, aki mindennek a kezdete, s akiből időtlen idők óta minden kiárad.

Význam

Magyarázat

V tejto śloke sa jasne hovorí, že v hmotnom svete nemožno pochopiť skutočnú podobu banyanovníka. Korene má hore a skutočný strom je na opačnej strane. Keď je človek zapletený do materiálnej expanzie tohoto stromu, nemôže vidieť, odkiaľ vychádza a ako sa rozpína. Je však potrebné, aby sme našli jeho počiatok. Vidíme, že všetko má svoj pôvod. „Som synom svojho otca, môj otec je synom tej a tej osoby, ktorá je synom ďalšieho otca atď.“ Týmto spôsobom dôjdeme k prvotnému otcovi tohoto vesmíru, Brahmovi, ktorého stvoril Garbhodakaśāyī Viṣṇu. Nakoniec dospejeme k Najvyššej Božskej Osobnosti, ktorá je konečnou príčinou stromu. Najvyššiu Božskú Osobnosť môžeme poznať, ak sa stýkame s ľuďmi, ktorí už toto poznanie majú. Keď to človek pochopí, môže sa postupne odpútať od falošného odrazu reality a pomocou poznania môže preťať spojenie a umiestniť sa v skutočnom strome.

Ez a vers egyértelműen kimondja, hogy e banyanfa igazi formáját ebben az anyagi világban lehetetlen megismerni. Mivel gyökerei felfelé állnak, az igazi fa a másik végén van. Aki a fa anyagi kiterjedésének útvesztőjébe bonyolódott, az nem láthatja, milyen messzire nyúlik, s így a kezdetét sem ismeri. Ám mégis meg kell találnunk az eredetét. „Én az apám fia vagyok, az apám pedig ennek és ennek az embernek a fia stb.” Ha így tekintünk vissza, akkor eljutunk Brahmāhoz, akit Garbhodakaśāyī Viṣṇu teremtett. Így végül elérkezünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, s ez kutatásunk végét jelenti. Fel kell tehát kutatnunk a fa eredetét, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, olyan emberek segítségével, akik ismerik Őt. Ilyen tudás birtokában az ember fokozatosan eltávolodik a valóság hamis tükröződésétől, s a tudás fegyverével elvághatja a kötelékeket, hogy végül elérje az igazi fát.

Slovo asaṅga má v tomto verši veľký význam, pretože naša pripútanosť k zmyslovému pôžitku a túžba vládnuť hmotnej prírode je veľmi silná. Preto sa musíme učiť nepripútanosti diskutovaním o duchovnej vede predloženej autoritatívnymi písmami a musíme počúvať tých, ktorí majú skutočné poznanie. Vďaka takým rozhovorom v spoločnosti oddaných dospeje človek k Najvyššej Božskej Osobnosti. Prvou vecou, ktorú musíme urobiť, je odovzdať sa Najvyššiemu Pánovi. Vo verši sa hovorí o mieste, dosiahnutím ktorého sa už viac človek nevráti do tohoto odrazu iluzórneho stromu. Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, je pôvodný prameň všetkého jestvujúceho. Ak sa chceme uchádzať o Kṛṣṇovu priazeň, musíme sa Mu odovzdať. To môžeme docieliť oddanou službou, napríklad načúvaním, spievaním atď. Kṛṣṇa osobne vysvetlil, že je pôvodnou príčinou hmotného sveta: ahaṁ sarvasya prabhavaḥ: „Som prameňom všetkého.“ Ak sa túžime vyslobodiť z tohoto mocného banyanovníku hmotného života, musíme sa odovzdať Kṛṣṇovi. Akonáhle sa Mu odovzdáme, automaticky sa staneme odpútaní od hmotného sveta.

Ezzel kapcsolatban az asaṅga szó nagyon fontos, mert az érzéki élvezethez és az anyagi természet feletti uralkodáshoz való ragaszkodás nagyon erős. Azáltal, hogy a hiteles szentírásokon alapuló lelki tudományról beszélgetünk, illetve meghallgatjuk azokat, akik valódi tudással rendelkeznek, meg kell tanulnunk, hogyan szabaduljunk meg ettől a ragaszkodástól. A bhakták társaságában folytatott efféle beszélgetések azt eredményezik, hogy az ember eljut az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez. Ekkor az első, amit tennünk kell, hogy meghódolunk Neki. Ez a vers megemlíti azt a helyet, ahová ha egyszer eljutunk, nem térünk vissza többé a hamis tükörkép-fához. Az eredeti gyökér Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, s Belőle árad minden. Az Istenség Személyisége kegyének elnyeréséhez csupán az szükséges, hogy meghódoljunk Előtte, s ezt az odaadó szolgálat végzésével – hallással, énekléssel stb. – érhetjük el. Ő tehát az anyagi világ kiáradásának oka. Amint ezt az Úr már korábban kijelentette: ahaṁ sarvasya prabhavaḥ. „Én vagyok minden dolog eredete.” Ahhoz tehát, hogy kijussunk az anyagi élet erős banyanfájának sűrű ágai közül, át kell adnunk magunkat Kṛṣṇának. Amint ez megtörténik, automatikusan eltávolodunk ettől az anyagi világtól.