VERŠ 2
2. VERS
Verš
Szöveg
guṇa-pravṛddhā viṣaya-pravālāḥ
adhaś ca mūlāny anusantatāni
karmānubandhīni manuṣya-loke
guṇa-pravṛddhā viṣaya-pravālāḥ
adhaś ca mūlāny anusantatāni
karmānubandhīni manuṣya-loke
Synonyma
Szó szerinti jelentés
adhaḥ — dolu; ca — a; ūrdhvam — hore; prasṛtāḥ — rozbiehajú; tasya — jeho; śākhāḥ — konáre; guṇa — kvalitami hmotnej prírody; pravṛddhāḥ — vyrastené; viṣaya — zmyslové predmety; pravālāḥ — vetvičky; adhaḥ — dolu; ca — a; mūlāni — korene; anusantatāni — rozprestierajúci sa; karma — k činom; anubandhīni — pútané; manuṣya-loke — v ľudskej spoločnosti.
adhaḥ – lefelé; ca – és; ūrdhvam – felfelé; prasṛtāḥ – szétterjedtek; tasya – annak; śākhāḥ – ágai; guṇa – az anyagi természet kötőerői hatására; pravṛddhāḥ – kinőttek; viṣaya – az érzéktárgyak; pravālāḥ – gallyak; adhaḥ – lefelé; ca – és; mūlāni – gyökerek; anusantatāni – kiterjedtek; karma – tettekhez; anubandhīni – kötöttek; manuṣya-loke – az emberi társadalom világában.
Překlad
Fordítás
Jeho konáre sa rozbiehajú hore i dolu a sú vyživované tromi kvalitami hmotnej prírody. Ich výhonky sú zmyslové predmety. Tento strom má tiež korene smerujúce nadol a tieto korene sa viažu k plodonosným činnostiam v ľudskej spoločnosti.
E fa ágai lefelé és felfelé egyaránt nőnek, s az anyagi természet három kötőereje táplálja őket. A gallyak rajtuk az érzékek tárgyai. Vannak olyan gyökerei is, melyek lefelé nőnek, s ezek az emberi társadalom gyümölcsöző cselekedeteihez kötődnek.
Význam
Magyarázat
Kṛṣṇa pokračuje v opise banyanovníku. Jeho konáre sa rozbiehajú na všetky strany. Na jeho spodných vetvách nájdeme rôzne živé bytosti — ľudí, kravy, kone, psy, mačky atď. Na vyšších vetvách sú živé bytosti vyšších foriem, ako napríklad polobohovia, Gandharvovia a mnoho vyšších životných druhov. Tak ako obyčajný strom vyživuje voda, tak i tento strom živia tri kvality hmotnej prírody. Niekedy môžeme vidieť, že časť krajiny je úplne suchá, bez rastlinstva a iná časť sa teší hojnosti vegetácie. Podobne sa i rôzne druhy života prejavujú úmerne výskytu kvalít hmotnej prírody.
Ez a vers folytatja a banyanfa leírását. Ágai minden irányban kiterjednek, s az alsóbb ágakon különféle élőlények sokaságát találhatjuk: embereket, lovakat, teheneket, kutyákat, macskákat stb., a felsőbb ágakon pedig az élőlények magasabb rendű fajtáival találkozhatunk: félistenekkel, gandharvákkal és sok más magasabb rendű fajjal. Ahogyan a fát a víz élteti, ezt a fát az anyagi természet három kötőereje táplálja. Néha azt tapasztaljuk, hogy egy földterület meddő a szárazság miatt, míg egy másik szép zöld. Az élet különféle fajai hasonló módon aszerint nyilvánulnak meg, hogy hol és milyen arányban érvényesülnek az anyagi természet kötőerői.
Vetvičky a výhonky tohto stromu sú prirovnávané k zmyslovým predmetom. Vývojom rôznych kvalít hmotnej prírody získame rôzne zmysly a pomocou týchto zmyslov sa tešíme z mnohorakých zmyslových predmetov. Horné vetvičky sa prirovnávajú k zmyslom ako sú uši, oči, nos atď, a sú uspôsobené k pôžitku v styku s rôznymi zmyslovými predmetmi. Výhonky predstavujú zmyslové predmety - zvuk, tvar, hmat atď. Postranné korene symbolizujú záľuby a averzie, ktoré sú produktami rôznych strastí a zmyslových pôžitkov. Hovorí sa, že i sklon k zbožnosti alebo ateizmu vzniká z týchto postranných koreňov, ktoré sa rozbiehajú na všetky strany. Hlavný koreň má svoj počiatok na Brahmaloke, zatiaľ čo vedľajšie korene na planetárnych sústavách ľudí. Za nejaký čas, keď človek vyčerpá plody svojich zbožných činov na vyšších hviezdnych sústavách, vráti sa späť na Zem a obnoví svoju karmu konaním plodonosných činov, aby sa mohol znovu povýšiť. Táto planéta obývaná ľuďmi sa pokladá za pole činností.
Az érzékek tárgyai képezik e fa gallyait. A természet különféle kötőerőinek kifejlesztésével különféle érzékeket kapunk, amelyekkel az érzéktárgyak számtalan eltérő változatát élvezzük. Az ágak csúcsai az érzékszervek (fül, orr, szem stb.), melyek ragaszkodnak az érzéktárgyak élvezetéhez. A gallyak alkotják az érzékek tárgyait, vagyis a hangot, a formát, az érintést stb. A mellékgyökerek a vonzalomnak és a gyűlöletnek felelnek meg, melyek a szenvedés és érzékkielégítés különféle változatainak a melléktermékei. A jámbor illetve bűnös jellemre való hajlam ezekből a másodlagos gyökerekből fejlődik ki, amelyek minden irányban elágaznak. A fő gyökér Brahmalokán ered, a többi pedig az emberek lakta bolygórendszerekből. Miután jámbor tetteinek eredményét élvezhette a felsőbb bolygókon, az ember visszakerül a Földre, hogy újra felvegye karmája fonalát, azaz gyümölcsöző cselekedeteket végezzen, hogy ismét felemelkedjen. A tettek mezejének ezt az emberi bolygót tekintik.