Skip to main content

VERŠ 27

27. VERS

Verš

Szöveg

brahmaṇo hi pratiṣṭhāham
amṛtasyāvyayasya ca
śāśvatasya ca dharmasya
sukhasyaikāntikasya ca
brahmaṇo hi pratiṣṭhāham
amṛtasyāvyayasya ca
śāśvatasya ca dharmasya
sukhasyaikāntikasya ca

Synonyma

Szó szerinti jelentés

brahmaṇaḥ — neosobná žiara, brahmajyoti; hi — zaiste; pratiṣṭhā — základ; aham — Ja som; amṛtasya — nesmrteľného; avyayasya — nezanikajúceho; ca — tiež; śāśvatasya — odvekého; ca — a; dharmasya — prirodzeným stavom, sukhasya — šťastie; aikāntikasya — úplného; ca — tiež.

brahmaṇaḥ – a személytelen brahmajyotinak; hi – bizony; pratiṣṭhā – nyugvóhelye; aham – Én vagyok; amṛtasya – a halhatatlannak; avyayasya – az elpusztíthatatlannak; ca – is; śāśvatasya – az örökkévalónak; ca – és; dharmasya – az eredeti helyzetnek; sukhasya – a boldogságnak; aikāntikasya – a végsőnek; ca – szintén.

Překlad

Fordítás

Som podstatou nesmrteľného, nezničiteľného a večného neosobného Brahmanu, ktorý je základom najvyššieho šťastia.“

Én vagyok az alapja a személytelen Brahmannak, amely halhatatlan, elpusztíthatatlan és örök, s a végső boldogság eredeti helyzete.

Význam

Magyarázat

Neosobný Brahman sa vyznačuje nesmrteľnosťou, nezničiteľnosťou, večnosťou a šťastím. Brahman je prvým stupňom transcendentálnej realizácie. Druhým stupňom je realizácia Paramātmy, Nadduše, a Najvyššia Božská Osobnosť je konečnou realizáciou Absolútnej Pravdy. Neosobný Brahman a Paramātmā sú teda zahrnutí v Najvyššej Osobe. V siedmej kapitole bolo vysvetlené, že hmotná príroda je prejavom Pánovej nižšej energie. Pán naplní hmotnú prírodu čiastočkami vyššej povahy, a to sa nazýva duchovný dotyk v hmotnej prírode. Keď začne hmotne podmienená živá bytosť kultivovať duchovné poznanie, povznesie sa nad úroveň hmotnej existencie a postupne realizuje neosobný aspekt Najvyššieho, aspekt Brahmanu. Poňatie Brahmanu je prvým stupňom sebarealizácie. Osoba, ktorá zrealizovala Brahman, dosiahla transcendentálnu úroveň a stojí nad hmotnou existenciou. A predsa nie je duchovne dokonalá. Ak chce, môže sa povýšiť z realizácie neosobného Brahmanu a dosiahnuť realizáciu Paramātmy a nakoniec realizáciu Najvyššej Božskej Osobnosti. Vedska literatúra uvádza mnoho podobných príkladov. Štyria Kumārovia boli pôvodne na neosobnej úrovni Brahmanu, ale neskôr sa povýšili na úroveň oddanej služby. Ten, kto sa nemôže povýšiť nad úroveň neosobného Brahmanu, riskuje, že poklesne. V Śrīmad-Bhāgavatame sa píše, že aj keď človek dosiahol úroveň neosobného Brahmanu, jeho poznanie zostane nejasné, ak sa neprehĺbi a nezíska poznanie o Najvyššej Osobe. Človek sa teda musí zapojiť do oddanej služby Pánovi, inak riskuje, že poklesne, hoci zrealizoval Brahman. Vo Vedach sa píše: raso vai saḥ, rasaṁ hy evāyaṁ labdhvānandī bhavati. „Až keď človek porozumie Kṛṣṇovi, Božskej Osobnosti, prameňu všetkých radostí, je skutočne transcendentálne šťastný.“ (Taittirīya Upaniṣad 2.7.1) Najvyšší Pán má šesť vznešených vlastností a oddaný, ktorý Mu slúži, ich tiež do určitej miery získa. Kráľovi služobníci si užívajú na takmer rovnakej úrovni ako sám kráľ. A tak nepomíňajúce šťastie a večný život sprevádzajú oddanú službu. Preto ten, kto oddane slúži Kṛṣṇovi, už zrealizoval večný a nezničiteľný Brahman.

MAGYARÁZAT: A Brahman halhatatlanság, elpusztíthatatlanság, örökkévalóság és boldogság. A Brahman a transzcendentális önmegvalósítás kezdete. A Paramātmā- vagy Felsőlélek-tudatosság a második fok, az Abszolút Igazság elérésének végső szakasza pedig az, amikor valaki eljut addig, hogy teljesen tudatára ébred az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. A Legfelsőbb Személy ezért magában foglalja a Paramātmāt és a személytelen Brahmant is. A hetedik fejezet már megmagyarázta, hogy az anyagi természet a Legfelsőbb Úr alsóbbrendű energiájának megnyilvánulása. Az Úr a felsőbbrendű természet részecskéivel termékenyíti meg az alsóbbrendű, anyagi természetet, így van kapcsolat a lélek és az anyagi természet között. Amikor az anyagi természet által feltételekhez kötött élőlény a lelki tudás tanulmányozásához kezd, az anyagi lét síkjáról fokozatosan a Legfelsőbb Brahman felfogásának szintjére emelkedik. Ez a Brahman létfelfogás jelenti az önmegvalósítás első lépcsőjét. Ezen a síkon az ember az anyagi létéhez viszonyítva transzcendentális helyzetben van, de még nem érte el a Brahman-tudatosság tökéletességét. Ha akarja, a Brahman síkon maradhat, majd onnan fokozatosan eljuthat a Paramātmā-tudatosságig, végül pedig elérheti az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljes, tudatos megismerésének szintjét. A védikus irodalomban sok példát találunk erre. A négy Kumāra először az igazság személytelen Brahman-felfogását fogadta el, később azonban fokozatosan az odaadó szolgálat síkjára emelkedett. Aki nem képes túljutni a személytelen Brahman felfogásán, annak számára fennáll a veszély, hogy visszaesik. A Śrīmad-Bhāgavatam elmondja, hogy ha el is érte valaki a személytelen Brahman síkját, ha nem lép tovább, s nem tud a Legfelsőbb Személyről, akkor értelme nem tökéletesen tiszta. Ezért annak ellenére, hogy elérte a Brahman síkot, könnyen visszaeshet, ha nem végzi az Úr odaadó szolgálatát. A Védák ezenkívül így írnak: raso vai saḥ, rasaṁ hy evāyaṁ labdhvānandī bhavati. „Az ember akkor éri el az igazi, transzcendentális boldogságot, ha megismerte az Istenség Személyiségét, a gyönyör forrását, Kṛṣṇát” (Taittirīya-upaniṣad 2.7.1). A Legfelsőbb Úr hat fenséggel teljes, s a bhaktának is része lehet e fenségekben, ha kapcsolatba kerül Vele. A király szolgája szinte ugyanolyan élvezetben részesül, mint a király. Ehhez hasonlóan az odaadó szolgálatot végző bhaktára is örök, kiapadhatatlan boldogság és örök élet vár. Az odaadó szolgálat magában foglalja a Brahman-tudatosságot, vagyis az örökkévalóság és megsemmisíthetetlenség felismerését is. Aki tehát odaadó szolgálatot végez, az már mindezeknek a birtokában van.

Aj keď je živá bytosť svojou povahou Brahman, túži vládnuť nad hmotným svetom, následkom čoho klesá do hmotného sveta. Živá bytosť je vo svojom prirodzenom stave nadradená kvalitám hmotnej prírody, ale stykom s hmotnou prírodou sa zapletie v týchto troch kvalitách — dobre, vášni a nevedomosti. Z toho sa potom rodí túžba vládnuť hmotnej prírode. Prostredníctvom oddanej služby s plným vedomím Kṛṣṇu sa človek ihneď povýši na transcendentálnu úroveň a jeho neoprávnená túžba vládnuť hmotnej prírode ustane. Oddaná služba, začínajúca načúvaním, ospevovaním, spomínaním atď.(t.j. deväť predpísaných spôsobov vykonávania oddanej služby) by mala byť vykonávaná v spoločnosti oddaných. Ak sa človek stýka s oddanými, pod vplyvom duchovného učiteľa postupne stratí túžbu vládnuť a s pevnou odhodlanosťou a láskou začne slúžiť Bohu. Dvadsiatym druhým veršom tejto kapitoly počnúc a posledným končiac, bola táto skutočnosť podrobne opísaná. Oddaná služba Pánovi je veľmi jednoduchá: neustále slúžime Kṛṣṇovi, jeme iba jedlo, ktoré Mu bolo obetované, privoniavame ku kvetom, obetovaným Jeho lotosovým nohám, navštevujeme miesta, kde vyjavil Svoje transcendentálne zábavy, čítame o Jeho činnostiach a Jeho láskyplných vzťahoch so Svojimi oddanými, spievame alebo spevne prednášame transcendentálnu vibráciu Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare a postíme sa v dni osláv zjavenia Pána a Jeho oddaných, prípadne ich odchodu z tohoto sveta. Ak sa riadime touto metódou, nadobro sa zbavíme všetkých materiálnych činností. Ten, kto sa môže takto umiestniť v brahmajyoti alebo v rôznych koncepciách Brahmanu, je kvalitatívne totožný s Najvyššou Božskou Osobnosťou.

Az élőlény természettől fogva Brahman, mégis, mivel uralkodni akar az anyagi világ felett, elbukik. Eredeti helyzetében az anyagi természet három kötőereje fölött áll, ám az anyagi természettel kapcsolatba kerülve annak kötőerői – a jóság, a szenvedély és a tudatlanság – megkötik őt. A három kötőerővel való kapcsolata miatt vágyik arra, hogy uralkodjon az anyagi világ felett. A teljes Kṛṣṇa-tudatban végzett odaadó szolgálattal azonban rögtön a transzcendentális síkra emelkedik, s vágya, hogy jogtalanul az anyagi természet felett uralkodjon, megszűnik. Mindenkinek követnie kell tehát a bhakták társaságában az odaadó szolgálat folyamatát, amely a hallással, az énekléssel és az emlékezéssel – az odaadó szolgálat megvalósítása érdekében előírt kilenc folyamattal – kezdődik. E kapcsolat révén és a lelki tanítómester hatására az uralkodás anyagi vágya eltűnik, s az ember szilárdan megállapodik az Úr transzcendentális szerető szolgálatában. Ezt a folyamatot magyarázza el ez a fejezet a huszonkettedik verstől az utolsóig. Az Úr odaadó szolgálata nagyon egyszerű: állandóan szolgálnunk kell Őt, a mūrtinak felajánlott étel maradékát kell fogyasztanunk, az Úr lótuszlábának felajánlott virágokat kell szagolnunk, el kell látogatnunk az Úr transzcendentális kedvteléseivel kapcsolatos helyekre, olvasnunk kell különféle tetteiről és szeretetteljes viszonyáról bhaktáival, mindig énekelnünk kell a transzcendentális Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát, valamint be kell tartanunk az Úr és bhaktái megjelenésével és eltávozásával kapcsolatos böjtnapokat. E folyamat követésével az ember teljesen megválik minden anyagi tettől. Aki ily módon képes elérni a brahmajyotit vagy a Brahman-felfogás különféle fajtáinak egyikét, az természetét tekintve egyenlővé válik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével.

Takto končia Bhaktivedantove výklady k štrnástej kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, nazvanej „Tri kvality hmotnej prírody.“

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizennegyedik fejezetéhez, melynek címe: „Az anyagi természet három kötőereje”.