Skip to main content

VERŠ 2

2. VERS

Verš

Szöveg

idaṁ jñānam upāśritya
mama sādharmyam āgatāḥ
sarge ’pi nopajāyante
pralaye na vyathanti ca
idaṁ jñānam upāśritya
mama sādharmyam āgatāḥ
sarge ’pi nopajāyante
pralaye na vyathanti ca

Synonyma

Szó szerinti jelentés

idam — toto; jñānam — poznanie; upāśritya — prijímať ochranu; mama — Moje; sādharmyam — rovnakej prirodzenosti; āgatāḥ — dosiahnuť; sarge api — i počas stvorenia; na — nikdy; upajāyante — narodí sa; pralaye — počas zániku; na — ani; vyathanti — nerozrušený; ca — tiež.

idam – ehhez; jñānam – a tudáshoz; upāśritya – folyamodva; mama – Enyém; sādharmyam – ugyanazt a természetet; āgatāḥ – elérve; sarge api – még a teremtésben; na – sohasem; upajāyante – születnek; pralaye – a megsemmisülésben; na – sem; vyathanti – zavarodnak meg; ca – szintén.

Překlad

Fordítás

Ten, kto sa ustáli v tomto poznaní, môže dosiahnuť transcendentálnu prirodzenosť, podobnú Mojej. Takto upevnený, sa už viac nenarodí v čase nového stvorenia a ani nebude rozrušený v dobe zániku.

E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.

Význam

Magyarázat

Po získaní dokonalého transcendentálneho poznania dosiahne človek kvalitatívnu rovnosť s Najvyššou Božskou Osobnosťou a oslobodí sa z kolobehu rodenia a smrti. Nestráca však svoju totožnosť ako individuálna duša. Z vedskych písiem sa dozvedáme, že oslobodené duše, ktoré dosiahli transcendentálne planéty v duchovnom svete, neustále vidia lotosové nohy Pána a oddane a láskyplne Mu slúžia. Oddaní teda nestrácajú svoju individualitu ani po oslobodení.

A tökéletes transzcendentális tudás elsajátítása után az ember olyan természetre tesz szert, mint amilyennel az Istenség Legfelsőbb Személyisége rendelkezik, s megszabadul az ismétlődő születéstől és haláltól. Az egyéni lélek azonban még ezek után sem veszíti el önazonosságát. A védikus írások szerint a lelki világ transzcendentális bolygóit elérő felszabadult lelkek örökké a Legfelsőbb Úr lótuszlábát szolgálják transzcendentális szeretettel. Láthatjuk tehát, hogy a bhakták még a felszabadulásuk után sem veszítik el egyéni önazonosságukat.

V hmotnom svete je každé poznanie znečistené tromi kvalitami hmotnej prírody. Poznanie, ktoré nie je týmito kvalitami znečistené, sa nazýva transcendentálne poznanie. Akonáhle sa človek umiestni v transcendentálnom poznaní, nachádza sa na tej istej úrovni ako Najvyšší Pán. Tí, ktorí nemajú poznanie o duchovnom svete, si myslia, že živá bytosť sa po oslobodení z hmotných činností a hmotných foriem stane beztvarou a nerozlíšenou. V duchovnom svete však jestvujú rozmanitosti, práve tak ako v hmotnom svete. Tí, ktorí to nevedia, si myslia, že duchovná existencia je negáciou hmotnej rôznorodosti. No v duchovnom svete, ktorý sa vyznačuje oddanou službou a duchovnými činnosťami, získavame v skutočnosti duchovnú podobu. Atmosféra duchovného sveta nie je znečistená a živá bytosť je kvalitatívne totožná s Najvyšším Pánom. Aby sme získali toto poznanie, musíme rozvíjať všetky duchovné vlastnosti. Ten, kto takto rozvíja duchovné vlastnosti, nie je ovplyvňovaný ani stvorením, ani zánikom hmotného sveta.

Bármilyen ismeretre teszünk szert az anyagi világban, azt általában az anyagi természet három kötőereje szennyezi be. Transzcendentálisnak azt a tudást nevezik, ami mentes az efféle szennyeződéstől. Ha valaki elsajátítja ezt a transzcendentális tudást, azonnal ugyanarra a szintre kerül, amelyen a Legfelsőbb Személy áll. Akik semmit sem tudnak a lelki világról, azok azt mondják, hogy miután az ember megszabadult az anyagi test anyagi tetteitől, lelki lénye minden formát és változatosságot nélkülözni fog. A lelki világot azonban az anyagihoz hasonlóan változatosság jellemzi. Akik ezt nem tudják, azok azt hiszik, hogy a lelki lét tökéletes ellentéte az anyagi változatosságnak. A valóságban azonban az élőlénynek a transzcendentális világban lelki teste van, amivel lelki tetteket hajt végre. Ezt a lelki helyzetet odaadó életnek nevezik. Arról a világról azt mondják, hogy mentes az anyagi szennyeződéstől, s hogy az élőlény ott természetét tekintve egyenlő a Legfelsőbb Úrral. Ahhoz, hogy erre a tudásra valaki szert tegyen, valamennyi lelki tulajdonságot ki kell fejlesztenie magában. E tulajdonságok birtokában az élőlényt többé nem befolyásolja az anyagi világ teremtése vagy megsemmisülése.