VERŠ 35
35. VERS
Verš
Szöveg
antaraṁ jñāna-cakṣuṣā
bhūta-prakṛti-mokṣaṁ ca
ye vidur yānti te param
antaraṁ jñāna-cakṣuṣā
bhūta-prakṛti-mokṣaṁ ca
ye vidur yānti te param
Synonyma
Szó szerinti jelentés
kṣetra — telo; kṣetra-jñayoḥ — vlastník tela; evam — takto; antaram — rozdiel; jñāna-cakṣuṣā — vidieť zrakom poznania; bhūta — živá bytosť; prakṛti — z hmotnej prírody; mokṣam — oslobodenie; ca — tiež; ye — tí, ktorí; viduḥ — poznajú; yānti — priblížia sa; te — oni; param — Najvyšší.
kṣetra – a testnek; kṣetra-jñayoḥ – a test tulajdonosának; evam – így; antaram – a különbségét; jñāna-cakṣuṣā – a tudás szemével; bhūta – az élőlénynek; prakṛti – az anyagi természetből; mokṣam – megszabadulását; ca – szintén; ye – akik; viduḥ – ismerik; yānti – elérik; te – ők; param – a Legfelsőbbet.
Překlad
Fordítás
Tí, ktorí zrakom poznania postrehnú rozdiel medzi telom a znalcom tela a pochopia proces oslobodenia sa zo zajatia hmotnej prírody, dospejú k najvyššiemu cieľu.“
Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s megérti, hogyan szabadulhat ki az anyagi természet kötelékei közül, az eléri a legfelsőbb célt.
Význam
Magyarázat
Odkazom tejto trinástej kapitoly je, že každý by mal poznať rozdiel medzi telom, znalcom tela a Naddušou. Ďalej by sme mali poznať spôsob, ako sa vyslobodiť, opísaný v ôsmom až dvanástom verši, a tak dospieť k najvyššiemu cieľu.
A tizenharmadik fejezet lényege nem más, mint hogy ismernünk kell a test, annak birtokosa és a Felsőlélek közötti különbséget. Fel kell ismernünk a folyamatot, ami a felszabaduláshoz vezet, ahogyan arról a 8–12. versben olvashatunk. Ezek után az ember folytathatja útját a végső cél felé.
Veriaci človek by mal najprv vyhľadať správnu spoločnosť, v ktorej môže načúvať o Bohu a postupne sa očistiť. Ak prijme duchovného učiteľa, naučí sa rozlišovať medzi dušou a telom, a to sa stane základom jeho ďalšieho duchovného rozvoja. Duchovný učiteľ učí svojich žiakov, ako sa vyslobodiť z hmotného poňatia života. Napríklad Kṛṣṇa v Bhagavad-gīte poučuje Arjunu, aby ho vyslobodil z pút hmotných myšlienok a úvah.
A hittel rendelkező embernek először is fel kell kutatnia azokat, akiknek társaságában hallhat Istenről, s így fokozatosan megvilágosodhat. Ha valaki elfogad egy lelki tanítómestert, megtanulhatja, hogyan tegyen különbséget a lélek és az anyag között. Ez egy újabb lépést jelent a lelki megvalósítás útján. A lelki tanítómester különféle utasításaival oktatja tanítványát, hogy az megszabadulhasson az anyagi életfelfogástól. A Bhagavad-gītāban például Kṛṣṇa arra tanítja Arjunát, hogy adja fel anyagi szemléletét.
Môžeme vidieť, že toto telo je hmota — dá sa rozložiť na dvadsaťštyri hmotných prvkov. Telo je hrubohmotný prejav. Jemnohmotný prejav zahŕňa myseľ a psychologické funkcie, a životné príznaky sú interakcie týchto prvkov. Okrem nich a nad nimi však jestvujú duša a Nadduša, majúce vlastnú a odlišnú identitu. Hmotný svet začne byť činný, len čo sa duša dostane do styku s dvadsiatimi štyrmi hmotnými prvkami. Človek, ktorý vidí, že celé hmotné stvorenie je kombináciou duše a hmoty a pozná postavenie Najvyššej Duše, si zaslúži, aby sa vrátil do duchovného sveta. Tieto veci sú určené k zamysleniu a realizácii, a každý by mal tejto kapitole dokonale porozumieť prostredníctvom duchovného učiteľa.
Megérthetjük, hogy ez a test anyagból van, s tovább vizsgálva azt is megláthatjuk, hogy huszonnégy elemből áll. A test a durva megnyilvánulás, az elme és a pszichológiai hatások a finomfizikai megnyilvánulást alkotják, az élettünetek pedig ezek kölcsönhatásaiból származnak. Mindezeken túl azonban ott van a lélek és a Felsőlélek. A kettő nem azonos egymással. Az anyagi világ a lélek és a huszonnégy anyagi elem kombinációjának eredményeképpen működik. Aki képes megérteni, hogy az egész anyagi megnyilvánulás a lélek és az anyagi elemek kombinációja, és ezenkívül ismeri a Legfelsőbb Lélek helyzetét, az méltó arra, hogy eljusson a lelki világba. Mindezt alaposan végig kell gondolnunk, meg kell valósítanunk, s egy lelki tanítómester segítségével teljes mértékben meg kell értenünk ezt a fejezetet.
Takto končia Bhaktivedantove výklady k trinástej kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, nazvanej „Príroda, požívateľ, vedomie.“
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenharmadik fejezetéhez, melynek címe: „A természet, az élvező és a tudat”.