VERŠ 34
34. VERS
Verš
Szöveg
kṛtsnaṁ lokam imaṁ raviḥ
kṣetraṁ kṣetrī tathā kṛtsnaṁ
prakāśayati bhārata
kṛtsnaṁ lokam imaṁ raviḥ
kṣetraṁ kṣetrī tathā kṛtsnaṁ
prakāśayati bhārata
Synonyma
Szó szerinti jelentés
yathā — ako; prakāśayati — osvetľuje; ekaḥ — jeden; kṛtsnam — celý; lokam — vesmír; imam — toto; raviḥ — Slnko; kṣetram — toto telo; kṣetrī — duša; tathā — práve tak; kṛtsnam — celý; prakāśayati — osvetľuje; bhārata — ó, potomok Bharatov.
yathā – ahogyan; prakāśayati – beragyogja; ekaḥ – egy; kṛtsnam – az egész; lokam – univerzumot; imam – ez; raviḥ – a nap; kṣetram – ezt a testet; kṣetrī – a lélek; tathā – hasonlóan; kṛtsnam – az egészet; prakāśayati – beragyogja; bhārata – ó, Bharata fia.
Překlad
Fordítás
Ó, potomok Bharatov, tak ako jediné Slnko osvetľuje celý vesmír, tak živá bytosť osvetľuje vedomím celé telo.
Ó, Bharata fia, ahogy a nap egymagában beragyogja ezt az egész univerzumot, úgy világítja be tudatával a testben lakozó élőlény az egész testet.
Význam
Magyarázat
Sú rôzne teórie týkajúce sa vedomia. V Bhagavad-gīte je použitý príklad so Slnkom a slnečným svetlom. Aj keď je Slnko situované na jednom mieste, osvetľuje celý vesmír. Podobne maličká duša sídliaca v srdci osvetľuje vedomím celé telo. Vedomie je preto dôkazom prítomnosti duše, tak ako slnečná žiara a svetlo sú dôkazom prítomnosti Slnka. Ak je duša prítomná v tele, je vedomie rozšírené po celom tele, no ako náhle ho opustí, opustí ho aj vedomie. To môže ľahko pochopiť každý inteligentný človek. Vedomie nie je produktom hmoty, ale známkou existencie živej bytosti. Hoci je vedomie živej bytosti kvalitatívne totožné s najvyšším vedomím, nie je najvyššie, pretože sa nevzťahuje na iné telá. No Nadduša sídliaca v srdci všetkých tiel ako priateľ individuálnej duše, si je vedomá všetkých tiel. To je rozdiel medzi zvrchovaným a individuálnym vedomím.
A tudatról többféle elmélet létezik. A Bhagavad-gītā a nap és a napfény példáját említi. Ahogyan a nap szilárdan egy helyen állva bevilágítja az egész univerzumot, úgy ragyogja be tudatával az egész testet a szívben lakozó parányi lélek. Így tehát a lélek létét a tudat bizonyítja, mint ahogy a nap létét a napsugár, illetve a fény. Ha a lélek jelen van a testben, a tudat áthatja az egész testet, ám amint távozik, a tudat is megszűnik. Ezt minden értelmes ember megértheti. A tudat tehát nem az anyagi elemek kombinációjának terméke, hanem az élőlény léttünete. Bár az élőlény tudata természetét tekintve megegyezik a legfelsőbb tudattal, mégsem a legfelsőbb, mert nem terjed ki egyetlen más testre sem. Ezzel ellentétben a Felsőlélek, aki az egyéni lélek barátjaként jelen van minden testben, minden testről tud mindent. Ez a különbség a legfelsőbb tudat és az egyéni tudat között.