VERŠ 22
22. VERS
Verš
Szöveg
bhuṅkte prakṛti-jān guṇān
kāraṇaṁ guṇa-saṅgo ’sya
sad-asad-yoni-janmasu
bhuṅkte prakṛti-jān guṇān
kāraṇaṁ guṇa-saṅgo ’sya
sad-asad-yoni-janmasu
Synonyma
Szó szerinti jelentés
puruṣaḥ — živá bytosť; prakṛti-sthaḥ — umiestnená v hmotnej energii; hi — zaiste; bhuṅkte — teší sa; prakṛti-jān — stvorená hmotnou prírodou; guṇān — kvality prírody; kāraṇam — príčina; guṇa-saṅgaḥ — styk s hmotnými kvalitami; asya — živá bytosť; sat-asat — dobro a zlo; yoni — životné druhy; janmasu — narodenie.
puruṣaḥ – az élőlény; prakṛti-sthaḥ – az anyagi energiában elhelyezkedve; hi – bizony; bhuṅkte – élvezi; prakṛti-jān – az anyagi természet által létrehozott; guṇān – kötőerőket; kāraṇam – az ok; guṇa-saṅgaḥ – a természet kötőerőivel való kapcsolata; asya – az élőlénynek; sat-asat – a jó és rossz; yoni – fajokban való; janmasu – megszületésekben.
Překlad
Fordítás
Živá bytosť tak v hmotnej prírode kráča cestou života a zakúša tri kvality tejto prírody. To je dôvod styku s hmotnou prírodou. Tak sa stretáva s dobrom a zlom v rôznych životných druhoch.
Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.
Význam
Magyarázat
Tento verš je veľmi dôležitý na pochopenie toho, ako sa živá bytosť sťahuje z jedného tela do druhého. V druhej kapitole bolo vysvetlené, že živá bytosť prechádza z tela do tela, ako pri zmene odevu. Táto výmena tiel závisí od jej pripútanosti k hmotnej existencii. Dovtedy, kým sme spútaní týmto falošným prejavom, musíme neustále prechádzať z jedného tela do druhého. Živá bytosť sa do tejto poľutovaniahodnej situácie dostala vďaka svojej túžbe ovládať hmotnú prírodu. Pod vplyvom hmotných túžob sa zavše narodí ako poloboh, zavše ako svätec a inokedy zas ako človek alebo zviera, vták, ryba, hmyz a podobne. V každom prípade si však o sebe myslí, že je pánom situácie, hoci je neustále pod vplyvom hmotnej prírody.
Ez a vers nagyon fontos ahhoz, hogy megérthessük, hogyan vándorol az élőlény egyik testből a másikba. A második fejezet magyarázata szerint az élőlény úgy váltja a testét, mint ahogyan ruháinkat cseréljük. Ez a ruhacsere az anyagi léthez való ragaszkodás következménye. Amíg az élőlény vonzódik ehhez a hamis megnyilvánuláshoz, addig egyik testből a másikba kell vándorolnia, s e nemkívánatos körülmények közé azért kényszerül, mert az anyagi természet ura akart lenni. Anyagi vágyai következtében hol félistenként, hol emberként, hol vadállatként, madárként, féregként, halként, szent emberként, olykor pedig bogárként születik meg. Így zajlik ez, s az élőlény mindegyik esetben a helyzet urának hiszi magát, holott az anyagi természet befolyása alatt áll.
Tu je vysvetlené, ako sa živá bytosť do takých tiel dostane. Závisí to od styku s rôznymi kvalitami hmotnej prírody. Preto sa človek musí nad tieto tri kvality povzniesť a dospieť na transcendentálnu úroveň. To sa nazýva vedomie Kṛṣṇu. Ak si človek nie je vedomý Kṛṣṇu, vedomie ho donúti transmigrovať z jedného tela do druhého, lebo zdieľa hmotné túžby už od nepamäti. To sa však musí zmeniť. Zmena nastane, ak začneme načúvať z autoritatívnych prameňov. Najlepší príklad dáva Bhagavad-gītā samotná: Arjuna načúval Kṛṣṇovi, ktorý mu vysvetľoval vedu o Bohu. Ak sa podvolíme a odovzdáme tomuto procesu načúvania, stratíme dlho pretrvávajúcu túžbu ovládať hmotnú prírodu a úmerne tomu, ako slabne naša túžba vládnuť, zažívame duchovnú radosť. V jednej vedskej mantre sa hovorí, že čím viac vzrastá miera poznania stykom s Najvyšším Pánom, tým viac môžeme zažívať chuť večného blaženého života.
Ez a vers azt magyarázza meg, hogyan kerül az élőlény a különféle testekbe. Ez a természet különféle kötőerőivel való kapcsolatának eredménye. Az embernek ezért felül kell emelkednie a három anyagi kötőerőn, s meg kell állapodnia a transzcendentális szinten. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. Amíg valaki nem Kṛṣṇa-tudatú, addig anyagi tudata arra fogja kényszeríteni, hogy egyik testből a másikba vándoroljon, mert időtlen idők óta anyagi vágyai vannak. Ettől a felfogástól azonban meg kell szabadulnia, s ez csak úgy lehetséges, ha a hiteles forrásokra hallgat. A legjobb példát Arjuna esete szolgáltatja, aki Kṛṣṇától hallott az Istenről szóló tudományról. Ha az élőlény átadja magát a hallás folyamatának, akkor megszabadulhat régi vágyától, hogy uralkodjon az anyagi természeten, s ahogyan vágya csökken, úgy tapasztal majd egyre nagyobb lelki boldogságot. A Védák egyik mantrája szerint olyan mértékben vagyunk képesek élvezni az örökkévaló, örömteli életet, amilyen mértékben megvilágosodunk az Istenség Legfelsőbb Személyisége társaságában.