VERŠ 13
13. VERS
Verš
Szöveg
yaj jñātvāmṛtam aśnute
anādi mat-paraṁ brahma
na sat tan nāsad ucyate
yaj jñātvāmṛtam aśnute
anādi mat-paraṁ brahma
na sat tan nāsad ucyate
Synonyma
Szó szerinti jelentés
jñeyam — poznateľné; yat — to; tat — čo; pravakṣyāmi — teraz vysvetlím; yat — ktoré; jñātvā — znalý; amṛtam — nektár; aśnute — ochutnať; anādi — bez počiatku; mat-param — podriadené Mne; brahma — duchovno; na — nie; sat — príčina; tat — to; na — ani; asat — následok; ucyate — nazýva sa.
jñeyam – a megismerhetőt; yat – amit; tat – azt; pravakṣyāmi – most el fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – megismervén; amṛtam – nektárt; aśnute – az ember megízleli; anādi – kezdet nélküli; mat-param – Nálam alacsonyabb rendű; brahma – lelket; na – sem; sat – oknak; tat – azt; na – sem; asat – okozatnak; ucyate – hívják.
Překlad
Fordítás
Teraz ti vysvetlím, čo je treba poznať, aby si mohol okúsiť večné. Brahman, duchovno, nemá počiatok a je mi podriadené, spočívajúc mimo príčinu a účinok tohoto hmotného sveta.
Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.
Význam
Magyarázat
Śrī Kṛṣṇa už vysvetlil, čo je pole pôsobnosti a kto je jeho znalcom. Vysvetlil aj to, ako môžeme znalca poľa pôsobnosti poznať. Teraz objasňuje, čo je treba poznať; predovšetkým povahu duše a Nadduše. Človek, ktorý pochopí znalca tela čiže dušu a Naddušu, sa môže tešiť z nektáru života. Živá bytosť je večná, ako bolo vysvetlené v druhej kapitole, a tu je to tiež potvrdené. Jīva nemá nijaký špecifický dátum narodenia. Nikto v dejinách nemôže zistiť, kedy Najvyšší Pán manifestoval jīvātmu. Preto nemá počiatok. Vedy to potvrdzujú slovami: na jāyate mriyate vā vipaścit (Kaṭha Upaniṣad 1.2.18). Znalec tela je nezrodený, nesmrteľný a plný poznania.
Az Úr korábban már megmagyarázta a cselekvés mezejét és a mező ismerőjét, valamint azt a folyamatot, ami által tudást szerezhetünk a tett mezejének ismerőjéről. Most a tudás tárgyáról, azaz először a lélekről, majd a Felsőlélekről fog szólni. Az ismerőről, a lélekről és a Felsőlélekről szóló tudás révén az ember megízlelheti az élet nektárját. Ahogyan a második fejezet elmondta, az élőlény örökkévaló. Ezt erősíti meg ez a vers is. Nincs olyan időpont, amelyről azt mondhatnánk: ekkor született a jīva. Azt sem képes senki kideríteni, mikor nyilvánult meg a jīvātmā a Legfelsőbb Úrból. Ezért ő kezdet nélküli. A védikus irodalom alátámasztja ezt: na jāyate mriyate vā vipaścit (Kaṭha-upaniṣad 1.2.18). A test ismerőjére az jellemző, hogy sohasem született meg, sohasem fog meghalni, és teljes tudással rendelkezik.
Vo Vedach je Najvyšší Pán ako Nadduša opísaný slovami pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ — najvyšší znalec tela a Pán troch kvalít hmotnej prírody (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.16). Vo vedskych smṛti sa píše: dāsa-bhuto harer eva nānyasvaiva kadācana. Živé bytosti neustále slúžia Najvyššiemu Pánovi. To potvrdzuje aj Pán Caitanya vo svojom učení. Popis Brahmanu v tomto verši sa teda vzťahuje na individuálnu dušu, a keď sa slovo Brahman použije na označenie živej bytosti, myslí sa ním vijñāna-brahma, a nie ānanda-brahma. Ānanda-brahma je Najvyššia Božská Osobnosť.
A védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.16) szerint a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek szintén pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ, a test legfőbb ismerője és az anyagi természet három kötőerejének mestere. A smṛti így ír: dāsa-bhūto harer eva nānyasyaiva kadācana. Az élőlények örökké a Legfelsőbb Úr szolgálatában állnak. Tanításában ezt az Úr Caitanya is megerősítette. Láthatjuk tehát, hogy az ebben a versben említett brahman szó az egyéni lélekre vonatkozik, és ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy ő vijñāna-brahma, nem pedig ānanda-brahma. Ānanda-brahma az Istenség Legfelsőbb Brahman Személyisége.