Skip to main content

VERSO 24

24. VERS

Texto

Szöveg

ahaṁ hi sarva-yajñānāṁ
bhoktā ca prabhur eva ca
na tu mām abhijānanti
tattvenātaś cyavanti te
ahaṁ hi sarva-yajñānāṁ
bhoktā ca prabhur eva ca
na tu mām abhijānanti
tattvenātaś cyavanti te

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

aham — Eu; hi — seguramente; sarva — de todos; yajñānām — sacrifícios; bhoktā — o desfrutador; ca — e; prabhuḥ — o Senhor; eva — também; ca — e; na — não; tu — mas; mām — a Mim; abhijānanti — conhecem; tattvena — em realidade; ataḥ — portanto; cyavanti — caem; te — eles.

aham – Én; hi – bizony; sarva – minden; yajñānām – áldozatnak; bhoktā – élvezője; ca – és; prabhuḥ – Ura; eva – is; ca – és; na – nem; tu – de; mām – Engem; abhijānanti – ismernek; tattvena – igazi valómban; ataḥ – ezért; cyavanti – visszaesnek; te – ők.

Tradução

Fordítás

Eu sou o único desfrutador e senhor de todos os sacrifícios. Portanto, aqueles que não reconhecem Minha verdadeira natureza transcendental acabam caindo.

Én vagyok minden áldozat egyetlen élvezője és Ura. Akik nem ismerik fel igazi, transzcendentális természetemet, elbuknak.

Comentário

Magyarázat

Aqui se afirma com clareza que há muitos tipos de execuções de yajñas recomendados nos textos védicos, mas de fato todos eles destinam-se a satisfazer o Senhor Supremo. Yajña significa Viṣṇu. O Segundo Capítulo do Bhagavad-gītā diz explicitamente que se deve trabalhar apenas para satisfazer Yajña, ou Viṣṇu. A forma perfeita de civilização humana, conhecida como varṇāśrama-dharma, presta-se especificamente a satisfazer Viṣṇu. Por isso, neste verso Kṛṣṇa diz: “Eu sou o desfrutador de todos os sacrifícios porque sou o mestre supremo”. Entretanto, pessoas menos inteligentes, ignorando este fato, adoram semideuses em troca de algum benefício temporário. Por isso, elas caem na existência material, e não alcançam a meta desejada da vida. Se, todavia, alguém precisa satisfazer algum desejo material, será melhor que ore ao Senhor Supremo (embora isto não seja devoção pura), e assim alcançará o resultado desejado.

A vers érthetően kimondja, hogy bár a védikus irodalom sokféle yajña végrehajtását ajánlja, valójában mindegyiknek a Legfelsőbb Úr elégedettsége a célja. A yajña szó Viṣṇut jelenti. A Bhagavad-gītā harmadik fejezetében egyértelműen az áll, hogy az embernek csakis Yajña, azaz Viṣṇu öröméért kell dolgoznia. A varṇāśrama-dharmának nevezett tökéletes emberi társadalom célja Viṣṇu elégedetté tétele. Ezért mondja Kṛṣṇa ebben a versben: „Mivel Én vagyok a legfelsőbb Úr, Én vagyok minden áldozat élvezője.” A csekély értelműek azonban nem tudják ezt, s az ideiglenes nyereség reményében a félisteneket imádják. Éppen ezért nem érik el az élet hőn vágyott célját, hanem az anyagi létbe süllyednek. Ha azonban valakinek anyagi vágyai vannak, akkor jobb, ha a Legfelsőbb Úrhoz imádkozik (annak ellenére, hogy ez nem tiszta odaadás), mert így elérheti a kívánt eredményt.