VERSO 12

12. VERS

Texto

Szöveg

moghāśā mogha-karmāṇo
mogha-jñānā vicetasaḥ
rākṣasīm āsurīṁ caiva
prakṛtiṁ mohinīṁ śritāḥ

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

mogha-āśāḥ — frustrados em suas esperanças; mogha-karmāṇaḥ — frustrados nas atividades fruitivas; mogha-jñānāḥ — frustrados em conhecimento; vicetasaḥ — perplexos; rākṣasīm — demoníaca; āsurīm — ateísta; ca — e; eva — decerto; prakṛtim — natureza; mohinīm — confundidora; śritāḥ — refugiando-se em.

mogha-āśāḥ – azok, akiknek reményei meghiúsultak; mogha-karmāṇaḥ – azok, akiknek gyümölcsöző cselekedeteik meghiúsultak; mogha-jñānāḥ – azok, akik kudarcot vallottak a tudás terén; vicetasaḥ – a megzavarodottak; rākṣasīm – a démoni; āsurīm – ateista; ca – és; eva – bizony; prakṛtim – természetnél; mohinīm – megtévesztőnél; śritāḥ – menedéket keresve.

Tradução

Fordítás

Aqueles que estão assim perplexos deixam-se atrair por opiniões demoníacas e ateístas. Estando mergulhados nessa ilusão, suas esperanças de liberação, suas atividades fruitivas e seu cultivo de conhecimento são todos destroçados.

Ezek a megzavarodott emberek a démoni és ateista nézetekhez vonzódnak. Ebben az illuzórikus állapotban a felszabaduláshoz, a gyümölcsöző tettekhez és a tudomány műveléséhez fűzött összes reményük meghiúsul.

Comentário

Magyarázat

Há muitos devotos que querem se fazer passar por conscientes de Kṛṣṇa e praticantes do serviço devocional, mas no íntimo não aceitam a Suprema Personalidade de Deus, Kṛṣṇa, como a Verdade Absoluta. Eles nunca saborearão o fruto do serviço devocional — voltar ao Supremo. De modo semelhante, aqueles que se ocupam em atividades fruitivas piedosas e que em última análise desejam liberação deste enredamento material, também, jamais terão êxito, porque fazem pouco da Suprema Personalidade de Deus, Kṛṣṇa. Em outras palavras, as pessoas que ridicularizam Kṛṣṇa devem ser consideradas demoníacas ou ateístas. Como se descreve no Sétimo Capítulo do Bhagavad-gītā, esses malfeitores demoníacos jamais se rendem a Kṛṣṇa. Por isso, quando especulam, tentando chegar à Verdade Absoluta, suas especulações mentais levam-nos à falsa conclusão de que a entidade viva comum e Kṛṣṇa são a mesma coisa. Munidos dessa falsa convicção, eles pensam que o corpo de qualquer ser humano está no momento simplesmente coberto pela natureza material e que, logo que se libere deste corpo material, não haverá diferença entre Deus e ela mesma. Esta tentativa de tornar-se uno com Kṛṣṇa será frustrada, porque é ilusão. Cultivar conhecimento espiritual por meio desse processo ateísta e demoníaco é sempre fútil. Isto é o que este verso revela. Para tais pessoas, o cultivo do conhecimento da literatura védica, como o Vedānta-sūtra e os Upaniṣads, é sempre um fracasso.

Sok hívő van, aki csupán színleli, hogy Kṛṣṇa-tudatú és odaadó szolgálatot végez, ám a valóságban nem hiszi tiszta szívből, hogy az Abszolút Igazság az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa. Az ilyen emberek sohasem fogják az odaadó szolgálat gyümölcsét megízlelni, és sohasem térhetnek haza Istenhez. A gyümölcsöző jámbor cselekedeteket végzők – akik végső soron arra vágynak, hogy megszabaduljanak az anyagi kötelékektől – sem lesznek soha sikeresek, mert gúnyt űznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből, Kṛṣṇából. A Kṛṣṇát kigúnyolókról tehát tudnunk kell, hogy démonikusak és ateisták. A Bhagavad-gītā hetedik fejezete szerint az ilyen démonikus bűnösök sohasem hódolnak meg Kṛṣṇának. Elmebeli spekulációval akarják elérni az Abszolút Igazságot, ezért arra a téves következtetésre jutnak, hogy a közönséges élőlény és Kṛṣṇa egy és ugyanaz. E téves meggyőződésre alapozva úgy vélik, hogy bár az emberek testét pillanatnyilag befedi az anyagi természet, a felszabadulás után azonnal megszűnik minden különbség Isten és őközöttük. Kísérletük, hogy eggyé váljanak Kṛṣṇával, illuzórikus, ezért kudarccal fog végződni. Mint ahogy ez a vers is rámutat, a lelki tudásra ateista és démoni módszerekkel törekvők erőfeszítése mindig meddő marad. Ezek az emberek mindig kudarcot vallanak, ha megpróbálják elsajátítani a védikus irodalom, például a Vedānta-sūtra és az upaniṣadok tudományát.

É uma grande ofensa, portanto, considerar Kṛṣṇa, a Suprema Personalidade de Deus, como um homem comum. Aqueles que tomam essa linha de conduta com certeza estão iludidos porque não podem entender a forma eterna de Kṛṣṇa. O Bṛhad-viṣṇu-smṛti afirma claramente:

Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét közönséges embernek tekinteni tehát nagy sértés. Akik így tesznek, azok minden bizonnyal az illúzió rabjai, mert képtelenek megérteni Kṛṣṇa örökkévaló formáját. A Bṛhad-viṣṇu-smṛti félreérthetetlenül kijelenti:

yo vetti bhautikaṁ dehaṁ
kṛṣṇasya paramātmanaḥ
sa sarvasmād bahiṣ-kāryaḥ
śrauta-smārta-vidhānataḥ
mukhaṁ tasyāvalokyāpi
sa-celaṁ snānam ācaret

“Quem considera o corpo de Kṛṣṇa como sendo material deve ser afastado de todos os rituais e atividades do śruti e do smṛti. E se acaso alguém vir sua face, deverá imediatamente tomar banho no Ganges para livrar-se da contaminação.” As pessoas zombam de Kṛṣṇa porque têm inveja da Suprema Personalidade de Deus. O destino delas é com certeza aceitar repetidos nascimentos nas espécies de vida ateísta e demoníaca. Seu verdadeiro conhecimento permanecerá perpetuamente sob ilusão, e aos poucos ingressarão na região mais escura da criação.

„Annak az embernek, aki Kṛṣṇa testét anyaginak tekinti, tilos a śrutiban és a smṛtiben leírt rítusokat és szertartásokat végeznie. Ha pedig valaki véletlenül megpillantja egy ilyen ember arcát, annak azonnal meg kell fürödnie a Gangeszben, hogy megtisztuljon a fertőzéstől.” Az emberek azért űznek gúnyt Kṛṣṇából, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből, mert irigyek Rá. Rájuk kétségtelenül az vár, hogy ateista és démoni fajokban kell újra és újra megszületniük. Igazi tudásukat örökre illúzió fedi be, s így lassanként a teremtés legsötétebb régióiba süllyednek.