Skip to main content

VERSO 10

10. VERS

Texto

Szöveg

mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ
sūyate sa-carācaram
hetunānena kaunteya
jagad viparivartate
mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ
sūyate sa-carācaram
hetunānena kaunteya
jagad viparivartate

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

mayā — por Mim; adhyakṣeṇa — pela superintendência; prakṛtiḥ — natureza material; sūyate — manifesta; sa — ambos; cara-acaram — o móvel e o inerte; hetunā — pela razão; anena — por esta; kaunteya — ó filho de Kuntī; jagat — a manifestação cósmica; viparivartate — está funcionando.

mayā – az Én; adhyakṣeṇa – felügyeletem által; prakṛtiḥ – az anyagi természet; sūyate – megnyilvánul; sa – mindkettő; cara-acaram – a mozgó és a mozdulatlan; hetunā – ebből a célból; anena – ez; kaunteya – ó, Kuntī fia; jagat – a kozmikus megnyilvánulás; viparivartate – működik.

Tradução

Fordítás

Esta natureza material, que é uma das Minhas energias, funciona sob Minha direção, ó filho de Kuntī, produzindo todos os seres móveis e imóveis. Obedecendo-lhe ao comando, esta manifestação é criada e aniquilada repetidas vezes.

Ó, Kuntī fia! Ez az anyagi természet, ami egyike energiáimnak, az Én irányításom alatt működik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lények mindegyikét. Az anyagi természet törvénye alapján újra és újra megteremtődik és megsemmisül ez a megnyilvánulás.

Comentário

Magyarázat

Aqui se afirma claramente que o Senhor Supremo, embora alheio a todas as atividades do mundo material, permanece o diretor supremo. O Senhor Supremo é a vontade suprema e o sustentáculo desta manifestação material, mas a administração está sendo conduzida pela natureza material. Kṛṣṇa também declara no Bhagavad-gītā que de todas as entidades vivas em diferentes formas e espécies, “Eu sou o pai”. O pai introduz no ventre da mãe a semente que produzirá a criança, e da mesma forma, o Senhor Supremo, com Seu mero olhar, injeta todas as entidades vivas no ventre da natureza material, e elas saem em suas diferentes formas e espécies, conforme seus últimos desejos e atividades. Todas essas entidades vivas, embora nascidas sob o olhar do Senhor Supremo, recebem seus diferentes corpos conforme seus atos e desejos passados. Assim, o Senhor não está diretamente vinculado a esta criação material. Tudo o que Ele faz é lançar Seu olhar à natureza material; com isto, a natureza material é ativada, e tudo se cria num instante. Porque lança Seu olhar à natureza material, sem dúvida o Senhor Supremo age, mas o fato é que Ele nada tem a ver com a manifestação do mundo material de maneira direta. No smṛti dá-se este exemplo: quando existe diante de alguém uma flor perfumada, a fragrância é tocada por seu poder olfativo, mesmo assim, o olfato e a flor estão separados um do outro. Existe uma conexão semelhante entre o mundo material e a Suprema Personalidade de Deus; na verdade, Ele nada tem a ver com este mundo material, mas Ele cria por meio de Seu olhar e é Ele quem dita as ordens. Em resumo, a natureza material, sem a superintendência da Suprema Personalidade de Deus, nada pode fazer. Todavia, a Suprema Personalidade de Deus está alheio a todas as atividades materiais.

Ebből a versből kiderül, hogy noha a Legfelsőbb Úr távol áll az anyagi világ tetteitől, mindig Ő marad a legfelsőbb irányító. A Legfelsőbb Úr a legfelsőbb akarat, s Ő áll az anyagi megnyilvánulás hátterében, de az irányítást az anyagi természet végzi. Kṛṣṇa azt is mondja a Bhagavad-gītāban, hogy a különféle fajokban és formákban megjelenő élőlényeknek „Én vagyok az atyjuk”. Ahogyan az apa az anyaméhbe juttatja magját, hogy a gyermek megfoganjon, a Legfelsőbb Úr csupán pillantása által valamennyi élőlényt az anyagi természet méhébe juttatja, megtermékenyítve azt. Az élőlények korábbi vágyaik és tetteik alapján a különféle fajok különféle formáit öltik magukra. A Legfelsőbb Úr pillantásának hatására születnek meg, testet mégis korábbi vágyaik és tetteik szerint kapnak. Az Úr tehát nem áll közvetlen kapcsolatban az anyagi teremtéssel. Csupán rápillant az anyagi természetre, ezzel működésre készteti, ezáltal pedig egyszerre létrejön minden. A Legfelsőbb Úr kétségtelenül cselekszik, mivel rápillant az anyagi természetre, de nincs közvetlen kapcsolata az anyagi világ megnyilvánulásával. A smṛti ezzel kapcsolatban az alábbi példát hozza fel: egy illatos virághoz hajolva az illat eléri az ember szaglóérzékét, noha a szaglásnak és a virágnak nincs kapcsolata egymással. Ehhez hasonló viszony létezik az anyagi világ és az Istenség Legfelsőbb Személyisége között. Az Úrnak valójában semmi kapcsolata nincs az anyagi világgal, mégis – pillantása és akarata által – Ő teremti meg azt. Egyszóval tehát az anyagi természet semmire sem képes az Istenség Legfelsőbb Személyiségének felügyelete nélkül, Ő azonban távol áll minden anyagi tettől.