VERSO 7
7. VERS
Texto
Szöveg
kiñcid asti dhanañ-jaya
mayi sarvam idaṁ protaṁ
sūtre maṇi-gaṇā iva
kiñcid asti dhanañ-jaya
mayi sarvam idaṁ protaṁ
sūtre maṇi-gaṇā iva
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
mattaḥ – Rajtam kívül; para-taram – felsőbb; na – nem; anyat kiñcit – bármi más; asti – van; dhanañjaya – ó, gazdagság meghódítója; mayi – Bennem; sarvam – minden létező; idam – amit láthatunk; protam – felfűzve; sūtre – fonálra; maṇi-gaṇāḥ – gyöngyök; iva – mint.
Tradução
Fordítás
Ó conquistador de riquezas, não há verdade superior a Mim. Tudo repousa em Mim, como pérolas num cordão.
Ó, gazdagság meghódítója, nincs igazság, ami magasabb rendű lenne Nálam! Minden Rajtam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon.
Comentário
Magyarázat
Há uma controvérsia comum sobre se a Suprema Verdade Absoluta é pessoal ou impessoal. De acordo com o Bhagavad-gītā, a Verdade Absoluta é a Personalidade de Deus, Śrī Kṛṣṇa, e isto se confirma em cada passagem. Neste verso em particular, enfatiza-se que a Verdade Absoluta é uma pessoa. O Brahma-saṁhitā também confirma que a Personalidade de Deus é a Suprema Verdade Absoluta: īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ; isto é, a Suprema Verdade Absoluta, a Personalidade de Deus, é o Senhor Kṛṣṇa, que é o Senhor primordial, o reservatório de todo o prazer, Govinda, e a forma eterna de completa bem-aventurança e conhecimento. Estas autoridades não deixam dúvida alguma de que a Verdade Absoluta é a Pessoa Suprema, a causa de todas as causas. O impersonalista, entretanto, argumenta baseado na versão védica dada no Śvetāśvatara Upaniṣad (3.10): tato yad uttarataraṁ tad arūpam anāmayam/ ya etad vidur amṛtās te bhavanti athetare duḥkham evāpiyanti. “No mundo material, entende-se que Brahmā, a entidade viva primordial dentro do Universo, é o supremo entre os semideuses, seres humanos e animais inferiores. Mas além de Brahmā existe a Transcendência, que não tem forma material e é livre de todas as contaminações materiais. Qualquer um que possa conhecê-lO também se torna transcendental, mas aqueles que não O conhecem sofrem as misérias do mundo material.”
Azzal kapcsolatban, hogy a Legfelsőbb Abszolút Igazság személy-e vagy személytelen létező, ellentmondó vélemények vannak. A Bhagavad-gītā álláspontja az, hogy az Abszolút Igazság az Istenség Személyisége, Śrī Kṛṣṇa, s ezt erősíti meg minden lépésnél. Ez a vers különösen hangsúlyozza, hogy az Abszolút Igazság egy személy. A Brahma-saṁhitā szintén alátámasztja, hogy a Legfelsőbb Abszolút Igazság az Istenség Legfelsőbb Személyisége: īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ – a Legfelsőbb Abszolút Igazság az Istenség Személyisége, az Úr Kṛṣṇa, aki az eredeti Úr, minden gyönyör forrása, Govinda, a teljes boldogság és tudás örökkévaló formája. Ezek a hiteles források minden kétséget kizáróan állítják, hogy az Abszolút Igazság a Legfelsőbb Személy, minden ok oka. Az imperszonalisták azonban a Védákra hivatkozva a Śvetāśvatara-upaniṣad (3.10) versével érvelnek: tato yad uttarataraṁ tad arūpam anāmayam / ya etad vidur amṛtās te bhavanti athetare duḥkham evāpiyanti. „Az anyagi világban Brahmā, az univerzum első élőlénye a leghatalmasabb valamennyi félisten, emberi lény és alacsonyabb rendű állat közül. De Brahmān túl ott van a Transzcendens, akinek nincsen anyagi formája, s aki minden anyagi szennyeződéstől mentes. Akik képesek megismerni Őt, azok szintén transzcendentálissá válnak, míg akik nem ismerik, szenvednek az anyagi világ gyötrelmeitől.”
O impersonalista põe mais ênfase na palavra arūpam. Mas esta arūpam não é impessoal. Ela indica a forma transcendental de eternidade, bem-aventurança e conhecimento como se descreve no Brahma-saṁhitā citado acima. Outros versos do Śvetāśvatara Upaniṣad (3.8-9) fornecem a seguinte comprovação disto:
Az imperszonalisták nagyobb hangsúlyt fektetnek az arūpam szóra. Az arūpam azonban nem személytelenséget jelent. Csupán arra az örökkévaló, gyönyörrel és tudással teli transzcendentális formára utal, melyet a fentiekben idézett Brahma-saṁhitā ír le. A Śvetāśvatara-upaniṣad más versei (3.8–9) szintén alátámasztják ezt:
āditya-varṇaṁ tamasaḥ parastāt
tam eva viditvāti mṛtyum eti
nānyaḥ panthā vidyate ’yanāya
āditya-varṇaṁ tamasaḥ parastāt
tam eva viditvāti mṛtyum eti
nānyaḥ panthā vidyate ’yanāya
yasmān nāṇīyo no jyāyo ’sti kiñcit
vṛkṣa iva stabdho divi tiṣṭhaty ekas
tenedaṁ pūrṇaṁ puruṣeṇa sarvam
yasmān nāṇīyo no jyāyo ’sti kiñcit
vṛkṣa iva stabdho divi tiṣṭhaty ekas
tenedaṁ pūrṇaṁ puruṣeṇa sarvam
“Eu conheço a Suprema Personalidade de Deus, que é transcendental a todas as concepções materiais da escuridão. Somente aquele que O conhece pode transcender os grilhões que nos são impostos sob a forma de nascimentos e mortes. Além deste conhecimento sobre esta Pessoa Suprema, não há outro caminho para a liberação.”
„Ismerem az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki transzcendentálisan fölötte áll a sötétség minden anyagi felfogásának. Egyedül az szabadulhat ki a születés és halál kötelékeiből, aki ismeri Őt. E Legfelsőbb Személyről szóló tudáson kívül nem vezet más út a felszabaduláshoz.
“Não existe nenhuma verdade superior a esta Pessoa Suprema, porque Ele é o máximo. Ele é menor do que o menor e é maior do que o maior. Ele está situado como uma árvore silenciosa e ilumina o céu transcendental, e assim como uma árvore espalha suas raízes, Ele difunde Suas amplas energias.”
Nincsen magasabb rendű igazság, mint Ő, mert Ő a legfelsőbb. Kisebb Ő a legkisebbnél és nagyobb a legnagyobbnál. Olyan, mint egy csendes fa, s beragyogja a transzcendentális világot, s miként a fa terjeszti szét gyökereit, úgy árasztja szét Ő is energiáit mindenhová.”
Conclui-se através destes versos que a Suprema Verdade Absoluta é a Suprema Personalidade de Deus, que é onipenetrante por meio de Suas múltiplas energias, tanto materiais quanto espirituais.
Ezekből a versekből az ember levonhatja azt a következtetést, hogy a Legfelsőbb Abszolút Igazság az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki számtalan anyagi és lelki energiája révén mindent áthat.