VERSO 47

47. VERS

Texto

Szöveg

yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

yoginām — dos yogīs; api — também; sarveṣām — todas as espécies de; mat-gatena — refugiando-se em Mim, pensando sempre em Mim; antaḥ-ātmanā — dentro de si mesmo; śraddhā-vān — com fé total; bhajate — presta transcendental serviço amoroso; yaḥ — aquele que; mām — para Mim (o Senhor Supremo); saḥ — ele; me — por Mim; yukta-tamaḥ — o maior yogī; mataḥ — é considerado.

yoginām – a yogīk közül; api – is; sarveṣām – valamennyi közül; mat-gatena – Bennem lakozva, mindig Rám gondolva; antaḥ-ātmanā – magában; śraddhā-vān – teljes hittel; bhajate – transzcendentális szerető szolgálatot végez; yaḥ – aki; mām – Nekem (a Legfelsőbb Úrnak); saḥ – ő; me – Általam; yukta-tamaḥ – a legnagyobb yogīnak; mataḥ – van tekintve.

Tradução

Fordítás

E de todos os yogīs, aquele que tem muita fé e sempre se refugia em Mim, pensa em Mim dentro de si mesmo e Me presta serviço transcendental amoroso — é o mais intimamente unido a Mim em yoga e é o mais elevado de todos. Esta é a Minha opinião.

Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.

Comentário

Magyarázat

Aqui, a palavra bhajate é significativa. Bhajate tem sua raiz no verbo bhaj, que se usa quando se quer expressar necessidade de serviço. A palavra “adoração” não pode ser usada na mesma acepção de bhaj. Adoração quer dizer venerar ou mostrar respeito e honra a quem é digno. Mas serviço com amor e fé é especialmente dedicado à Suprema Personalidade de Deus. Pode-se deixar de adorar um homem respeitável ou um semideus e então ser chamado de descortês, mas ninguém pode eximir-se de servir o Senhor Supremo e escapar a uma completa condenação. Todo ser vivo é parte integrante da Suprema Personalidade de Deus, e assim, por sua própria constituição, todo ser vivo é designado a servir o Senhor Supremo. Deixando de fazer isso, ele cai. O Bhāgavatam (11.5.3) dá a seguinte confirmação disto:

Ebben a versben a bhajate szónak nagy jelentősége van. Töve a bhaj ige, amit a szolgálattal kapcsolatban használnak. A magyar „imádat” szó nem egészen ugyanazt jelenti, mint a bhaj. Imádat alatt csodálatot, tiszteletet és megbecsülést értünk egy arra méltó személy iránt. A szeretettel és hűséggel végzett szolgálat azonban legfőképpen az Istenség Legfelsőbb Személyiségét illeti meg. Ha valaki elmulasztja egy tiszteletre méltó ember vagy egy félisten imádatát, legfeljebb udvariatlannak nevezhető, ám a Legfelsőbb Úr szolgálatát senki sem kerülheti el anélkül, hogy ez súlyos ítéletet ne vonna maga után. Minden élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, ezért eredeti természetéből adódóan az a feladata, hogy a Legfelsőbb Urat szolgálja. Aki nem tesz ennek eleget, az elbukik. Ezt a Bhāgavatam (11.5.3) az alábbi versben erősíti meg:

ya eṣāṁ puruṣaṁ sākṣād
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ

“Quem não prestar serviço e negligenciar seu dever para com o Senhor primordial, que é a fonte de todas as entidades vivas, decerto cairá de sua posição constitucional.”

„Aki nem szolgálja az elsődleges Urat, minden élőlény eredetét, s elhanyagolja kötelességét Vele szemben, az biztosan visszaesik eredeti helyzetéből.”

Neste verso também se usa a palavra bhajanti. Portanto, o termo bhajanti é usado apenas em relação ao Senhor Supremo, ao passo que a palavra “adoração” pode-se aplicar a semideuses ou a qualquer outra entidade viva comum. A palavra avajānanti, usada neste verso do Śrīmad-Bhāgavatam, também se encontra no Bhagavad-gītā. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: “Somente os tolos e patifes zombam da Suprema Personalidade de Deus, o Senhor Kṛṣṇa”. Esses tolos põem-se a escrever comentários sobre o Bhagavad-gītā sem uma atitude de serviço ao Senhor. Por conseguinte, não podem distinguir apropriadamente entre a palavra bhajanti e a palavra “adoração”.

Ez a vers szintén a bhajanti szót használja. Ez a szó tehát egyedül a Legfelsőbb Személyre vonatkozhat, míg az „imádat” szó a félistenekkel vagy bármilyen közönséges élőlénnyel kapcsolatban használható. A Śrīmad-Bhāgavatam e versében említett avajānanti szó a Bhagavad-gītāban is előfordul. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: „Csupán az ostobák és a gazemberek gúnyolják ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Kṛṣṇát.” Ezek az ostobák arra vetemednek, hogy magyarázatokat írjanak a Bhagavad-gītāhoz, ám semmi hajlandóságot nem mutatnak az Úr odaadó szolgálatára. Így természetesen nem tudnak megfelelő módon különbséget tenni a bhajanti és az „imádat” szó között.

Todas as espécies de práticas de yoga culminam em bhakti-yoga. Todas as outras yogas não passam de meios para chegar ao ponto de bhakti em bhakti-yoga. Yoga na verdade significa bhakti-yoga; todas as outras yogas são avanços rumo ao mesmo destino: bhakti-yoga. Do início da karma-yoga até o fim da bhakti-yoga é longo o caminho da auto-realização. Karma-yoga, sem resultados fruitivos, é o começo deste caminho. Quando em karma-yoga há o aumento de conhecimento e renúncia, passa-se à etapa de jñāna-yoga. Quando o jñāna-yogī intensifica sua meditação na Superalma através de processos físicos variados, e sua mente está nEle, atinge-se a fase de aṣṭāṅga-yoga. E ao ultrapassar a aṣṭāṅga-yoga e estabelecer-se na Suprema Personalidade de Deus, Kṛṣṇa, o yogī fixa-se em bhakti-yoga, a culminação. De fato, bhakti-yoga é a meta última, mas para analisar bhakti-yoga em pormenores, devem-se compreender estas outras yogas. O yogī que é progressista está, portanto, no verdadeiro caminho da boa fortuna eterna. Aquele que se mantém num determinado ponto e não continua a progredir é designado por este nome específico: karma-yogī, jñāna-yogī ou dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī, etc. Se alguém tem a imensa fortuna de chegar ao ponto de bhakti-yoga, deve-se entender que ele suplantou todas as outras yogas. Portanto, tornar-se consciente de Kṛṣṇa é a fase mais elevada de yoga, assim como, quando falamos dos Himalaias, referimo-nos às montanhas mais altas do mundo, cuja culminação é o Monte Everest, o pico mais elevado.

Valamennyi yoga a bhakti-yogában tetőzik, s ezen kívül minden más yoga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhaktit a bhakti-yogában. A yoga valójában bhakti-yogát jelent, mert minden yoga fokozatosan az igazi cél, a bhakti-yoga felé vezeti az embert. A karma-yoga elejétől a bhakti-yoga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-yoga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor jñāna-yogának hívják. Amikor az ember a jñāna-yogában a különböző testgyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt aṣṭāṅga-yogának hívják. A csúcsot a bhakti-yoga jelenti, amikor a yogī – az aṣṭāṅga-yogán túlhaladva – eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát. Valójában a bhakti-yoga a legvégső cél, de ahhoz, hogy a bhakti-yogát valaki részletesen elemezni tudja, meg kell értenie a többi yoga-folyamatot. A fejlődő yogī ezért az örök szerencséhez vezető igazi utat járja. Aki megáll egy bizonyos ponton, s nem halad tovább, annak neve ennek alapján karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī stb. Ám ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut a bhakti-yogáig, tudhatjuk, hogy minden más yoga-folyamaton túlhaladt már. Kṛṣṇa-tudatúvá válni ezért a yoga legmagasabb fokának elérését jelenti, éppen úgy, mint amikor a Himalájáról szólva a világ legmagasabb hegységére utalunk, melynek a Mount Everest a csúcsa.

É devido à boa fortuna, que alguém adota o caminho da bhakti-yoga e chega à consciência de Kṛṣṇa para seguir a orientação védica e tornar-se bem situado. O yogī ideal concentra sua atenção em Kṛṣṇa, que é chamado Śyāmasundara, cuja cor é tão bela como uma nuvem, cujo rosto de lótus é tão brilhante como o Sol, em cuja roupa brilham jóias e cujo corpo tem guirlandas de flores. Seu brilho reluzente, que é chamado brahmajyoti, ilumina a todos os lados. Ele encarna sob diferentes formas, tais como Rāma, Nṛsiṁha, Varāha e Kṛṣṇa, a Suprema Personalidade de Deus, e desce como um ser humano, como o filho de mãe Yaśodā, e é conhecido como Kṛṣṇa, Govinda e Vāsudeva. Ele é o filho, marido, amigo e amo perfeitos, e Ele é pleno de todas as opulências e qualidades transcendentais. Se alguém permanece deveras consciente destes aspectos do Senhor, ele é chamado o yogī mais elevado.

Aki a bhakti-yoga útját járva elérkezik a Kṛṣṇa-tudathoz, s a Védák útmutatását követve jó helyzetbe kerül, az nagyon szerencsésnek mondható. Az ideális yogī figyelmét Kṛṣṇára összpontosítja, akit Śyāmasundarának hívnak, és akinek színe épp oly gyönyörű, mint a felhőé. Lótuszvirághoz hasonlatos arca ragyog, mint a nap, s öltözékét csillogó ékkövek, testét virágfüzérek díszítik. Minden oldalról fenséges lelki fény, a brahmajyoti veszi körül. Különböző formákban száll alá e világba, mint például Rāma, Nṛsiṁha, Varāha és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Emberhez hasonló formájában Yaśodā anya gyermekeként jelenik meg, és Kṛṣṇának, Govindának és Vāsudevának nevezik. Ő a tökéletes gyermek, férj, barát és mester, és minden fenséggel és transzcendentális tulajdonsággal teljes mértékben rendelkezik. Aki örökké tudatában van az Úr e tulajdonságainak, azt a legkiválóbb yogīnak nevezik.

Esta etapa de perfeição máxima em yoga só pode ser alcançada através de bhakti-yoga, como se confirma em toda a literatura védica:

Valamennyi védikus írás megerősíti, hogy a yoga legtökéletesebb szintjét csakis a bhakti-yogával lehet elérni:

yasya deve parā bhaktir
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ

“Somente àquelas grandes almas que têm fé irrestrita tanto no Senhor quanto no mestre espiritual, é que todos os significados do conhecimento védico são automaticamente revelados.” (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23)

„A védikus tudás igazi jelentése csak azon nagy lelkek előtt tárul fel magától, akiknek rendíthetetlen hitük van mind az Úrban, mind a lelki tanítómesterben” (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.23).

Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. “Bhakti significa serviço devocional ao Senhor, serviço que é livre do desejo de lucro material, quer nesta vida, quer na próxima. Desprovida dessas inclinações, a pessoa deve absorver toda a sua mente no Supremo. Este é o propósito de naiṣkarmya.” (Gopāla-tāpanī Upaniṣad 1.15)

Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „A bhakti azt az Úrnak végzett odaadó szolgálatot jelenti, amikor valaki mentes attól a vágytól, hogy jelenlegi vagy elkövetkező életében anyagi haszonra tegyen szert. Az ember az ilyen hajlamoktól megszabadulva merítse elméjét teljesen a Legfelsőbbe. Ez a naiṣkarmya célja” (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.15).

Estes são alguns dos meios para a execução de bhakti, ou consciência de Kṛṣṇa, a mais elevada fase de perfeição do sistema de yoga.

Ez tehát néhány olyan folyamat, ami a bhakti, vagyis a Kṛṣṇa-tudat végzését segíti, amely a yoga-rendszer legtökéletesebb szintje.

Neste ponto encerram-se os significados Bhaktivedanta do Sexto Capítulo do Śrīmad Bhagavad-gītā que trata de Dhyāna-yoga.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hatodik fejezetéhez, melynek címe: „Dhyāna-yoga”.