VERSO 31

31. VERS

Texto

Szöveg

sarva-bhūta-sthitaṁ yo māṁ
bhajaty ekatvam āsthitaḥ
sarvathā vartamāno ’pi
sa yogī mayi vartate

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

sarva-bhūta-sthitam — situado no coração de todos; yaḥ — aquele que; mām — a Mim; bhajati — serve em serviço devocional; ekatvam — em unidade; āsthitaḥ — situado; sarvathā — em todos os aspectos; vartamānaḥ — estando situado; api — apesar de; saḥ — ele; yogī — o transcendentalista; mayi — em Mim; vartate — permanece.

sarva-bhūta-sthitam – a mindenki szívében jelen lévőt; yaḥ – aki; mām – Engem; bhajati – odaadóan szolgál; ekatvam – egységben; āsthitaḥ – ilyen helyzetben; sarvathā – minden tekintetben; varta-mānaḥ – ebben az állapotban; api – ellenére; saḥ – ő; yogī – a transzcendentalista; mayi – Bennem; vartate – marad.

Tradução

Fordítás

Tal yogī que se ocupa no serviço de adoração à Superalma, sabendo que Eu e a Superalma somos um, sempre permanece em Mim em todas as circunstâncias.

Az a yogī, aki imádattal szolgálja a Felsőlelket, mert tudja, hogy Én és a Felsőlélek egyek vagyunk, az mindig, minden körülmények között Bennem marad.

Comentário

Magyarázat

O yogī que pratica a meditação na Superalma vê dentro de si a porção plenária de Kṛṣṇa como Viṣṇu — com quatro mãos, segurando o búzio, disco, maça e flor de lótus. O yogī deve saber que Viṣṇu não é diferente de Kṛṣṇa. Kṛṣṇa, nesta forma da Superalma, está situado no coração de todos. Ademais, não há diferença entre as inúmeras Superalmas presentes nos inúmeros corações das entidades vivas. Nem existe diferença entre alguém consciente de Kṛṣṇa sempre ocupado no serviço transcendental amoroso a Kṛṣṇa e um yogī perfeito ocupado em meditar na Superalma. O yogī em consciência de Kṛṣṇa — embora possa ocupar-se em várias atividades enquanto está na existência material — sempre permanece situado em Kṛṣṇa. Isto é confirmado no Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.187) de Śrīla Rūpa Gosvāmī: nikhilāsv apy avasthāsu jīvan-muktaḥ sa ucyate. O devoto do Senhor, sempre agindo em consciência de Kṛṣṇa, está automaticamente liberado. No Nārada-pañcarātra confirma-se isto da seguinte maneira:

A yogī, aki a Felsőlelken meditál, látja magában Kṛṣṇa teljes részét, a négykarú Viṣṇut, aki kezeiben kagylókürtöt, korongot, buzogányt és lótuszvirágot tart. A yogīnak tudnia kell, hogy Viṣṇu nem különbözik Kṛṣṇától. A Felsőlélek formájában Kṛṣṇa jelen van mindenki szívében. A megszámlálhatatlan élőlény szívében jelen lévő megszámlálhatatlan Felsőlélek mind azonos egymással. Az a Kṛṣṇa-tudatú ember, aki mindig transzcendentális szeretettel szolgálja Kṛṣṇát, szintén nem különbözik a Felsőlelken meditáló tökéletes yogītól. Noha a Kṛṣṇa-tudatú yogī anyagi léte alatt sokféle tettet végez, mindig Kṛṣṇában marad. Ezt erősíti meg Śrīla Rūpa Gosvāmī is Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187): nikhilāṣv apy avasthāsu jīvan-muktaḥ sa ucyate. Az Úr bhaktája, aki mindig Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, minden külön törekvés nélkül felszabadul. A Nārada-pañcarātra ezt a következőkkel támasztja alá:

dik-kālādy-anavacchinne
kṛṣṇe ceto vidhāya ca
tan-mayo bhavati kṣipraṁ
jīvo brahmaṇi yojayet

“Concentrando-se a atenção na forma transcendental de Kṛṣṇa, que é onipenetrante e está além do tempo e do espaço, a pessoa fica absorta em pensar em Kṛṣṇa e então alcança o estado feliz no qual desenvolve associação transcendental com Ele.”

„Ha az ember nagy figyelemmel Kṛṣṇa transzcendentális formájára összpontosít – aki mindent átható, s aki fölötte áll az időnek és a térnek –, akkor teljesen elmerül Kṛṣṇáról szóló gondolataiban, s eléri azt a transzcendentális boldogságot, melyet az Ő társasága jelent.”

A consciência de Kṛṣṇa é a etapa mais elevada do transe na prática de yoga. Esta mesma compreensão de que, como Paramātmā, Kṛṣṇa está presente no coração de todos, torna o yogī imaculado. Os Vedas (Gopāla-tāpanī Upaniṣad 1.21) dão a seguinte confirmação desta potência inconcebível do Senhor: eko ’pi san bahudhā yo ’vabhāti. “Embora seja um, o Senhor, como se fosse muitos, está presente em inúmeros corações.” Igualmente, afirma-se no smṛti-śāstra:

A yoga gyakorlásában a transz legmagasabb fokát a Kṛṣṇa-tudat jelenti. Pusztán annak a ténynek a megértése, hogy Kṛṣṇa Paramātmāként mindenki szívében jelen van, hibátlanná teszi a yogīt. A Védák (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.21) a következőképpen erősítik meg az Úr e felfoghatatlan képességét: eko 'pi san bahudhā yo 'vabhāti. „Noha az Úr egy, a számtalan szívben sokként van jelen.” A smṛti-śāstrában hasonlót olvashatunk:

eka eva paro viṣṇuḥ
sarva-vyāpī na saṁśayaḥ
aiśvaryād rūpam ekaṁ ca
sūrya-vat bahudheyate

“Viṣṇu é um só, e ainda assim Ele é certamente onipenetrante. Através de Sua potência inconcebível, apesar de Sua forma única, Ele está presente em toda parte, assim como o Sol aparece em muitos lugares ao mesmo tempo.”

„Viṣṇu egyetlen, ám mégis mindent áthat. Annak ellenére, hogy egy formája van, felfoghatatlan hatalma révén jelen van mindenhol, ahogyan a nap is ugyanabban az időben számtalan helyen megjelenik.”