VERSO 36

36. VERS

Texto

Szöveg

arjuna uvāca
atha kena prayukto ’yaṁ
pāpaṁ carati pūruṣaḥ
anicchann api vārṣṇeya
balād iva niyojitaḥ

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — Arjuna disse; atha — então; kena — por que; prayuktaḥ — impelida; ayam — uma pessoa; pāpam — pecados; carati — faz; pūruṣaḥ — um homem; anicchan — sem desejar; api — embora; vārṣṇeya — ó descendente de Vṛṣṇi; balāt — à força; iva — como se; niyojitaḥ — ocupado.

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; atha – akkor; kena – mi által; prayuktaḥ – ösztönözve; ayam – valaki; pāpam – bűnöket; carati – elkövet; pūruṣaḥ – egy ember; anicchan – nem akarván; api – habár; vārṣṇeya – ó, Vṛṣṇi leszármazottja; balāt – erővel; iva – mintha; niyojitaḥ – lenne kényszerítve.

Tradução

Fordítás

Arjuna disse: Ó descendente de Vṛṣṇi, o que impele alguém a atos pecaminosos, mesmo contra a sua vontade, como se ele agisse à força?

Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?

Comentário

Magyarázat

O ser vivo, como parte integrante do Supremo, é originalmente espiritual, puro e livre de todas as contaminações materiais. Portanto, por natureza ele não se sujeita aos pecados do mundo material. Mas quando está em contato com a natureza material, ele não hesita em agir de muitas maneiras pecaminosas, e às vezes age até contra a sua própria vontade. De modo que é muito veemente a pergunta que Arjuna faz a Kṛṣṇa sobre a natureza pervertida das entidades vivas. Embora às vezes não queira agir em pecado, mesmo assim, a entidade viva é forçada a agir. No entanto, as ações pecaminosas não são impelidas pela Superalma situada internamente, mas são devidas a uma outra causa, como o Senhor explica no verso seguinte.

Az élőlény a Legfelsőbb szerves részeként eredetileg lelki, tiszta, s mentes minden anyagi szennyeződéstől, így természeténél fogva nem kényszerül az anyagi világ bűneinek elkövetésére. Amikor azonban kapcsolatba kerül az anyagi természettel, minden további nélkül számtalan bűnös tettet elkövet, néha még akarata ellenére is. Arjuna Kṛṣṇához intézett kérdése éppen ezért nagyon lényeges, mert az élőlények eltorzult természetére vonatkozik. Az élőlény néha még akkor is bűnös cselekedetre kényszerül, ha nem akarja. E bűnökre azonban nem a szívben lévő Felsőlélek ösztönöz bennünket, hanem más oka van, ahogyan azt az Úr a következő versben elmagyarázza.