VERSO 26
26. VERS
Texto
Szöveg
bhakti-yogena sevate
sa guṇān samatītyaitān
brahma-bhūyāya kalpate
bhakti-yogena sevate
sa guṇān samatītyaitān
brahma-bhūyāya kalpate
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
mām — a Mim; ca — também; yaḥ — aquele que; avyabhicāreṇa — sem falta; bhakti-yogena — pelo serviço devocional; sevate — presta serviço; saḥ — ele; guṇān — os modos da natureza material; samatītya — transcendendo; etān — todos esses; brahma-bhūyāya — elevado à plataforma de Brahman; kalpate — se torna.
mām – Engem; ca – is; yaḥ – aki; avyabhicāreṇa – lankadatlan; bhakti-yogena – odaadó szolgálat által; sevate – szolgál; saḥ – ő; guṇān – az anyagi természet kötőerőin; samatītya – felülemelkedve; etān – mindezeken; brahma-bhūyāya – a Brahman-szintre; kalpate – elér.
Tradução
Fordítás
Aquele que se ocupa em serviço devocional pleno e não falha em circunstância alguma, transcende de imediato os modos da natureza material e chega então ao nível de Brahman.
Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.
Comentário
Magyarázat
Este verso é uma resposta à terceira pergunta de Arjuna: Qual é o meio para alcançar a posição transcendental? Como se explicou antes, o mundo material está agindo sob o encanto dos modos da natureza material. Ninguém deve se perturbar com as atividades dos modos da natureza; ao invés de pôr sua consciência nessas atividades, o devoto pode transferir sua consciência para as atividades relacionadas com Kṛṣṇa. As atividades referentes a Kṛṣṇa são conhecidas como bhakti-yoga — sempre agir para Kṛṣṇa. Isto inclui não apenas Kṛṣṇa, mas Suas diferentes expansões plenárias, tais como Rāma e Nārāyaṇa. Ele tem inúmeras expansões. Quem se ocupa a serviço de qualquer das formas de Kṛṣṇa, ou de Suas expansões plenárias, é considerado um transcendentalista. Deve-se notar, também, que todas as formas de Kṛṣṇa são plenamente transcendentais, bem-aventuradas, cheias de conhecimento e eternas. Tais personalidades de Deus são onipotentes e oniscientes, e possuem todas as qualidades transcendentais. Logo, se alguém se ocupa no serviço de Kṛṣṇa ou de Suas expansões plenárias com determinação resoluta, poderá transpor os modos da natureza material de maneira muito fácil, embora eles sejam muito difíceis de superar. Isto já foi explicado no Sétimo Capítulo. Quem se rende a Kṛṣṇa imediatamente sobrepuja a influência dos modos da natureza material. Estar em consciência de Kṛṣṇa ou prestar serviço devocional significa adquirir igualdade com Kṛṣṇa. O Senhor diz que por natureza Ele é eterno, bem-aventurado e pleno de conhecimento, e as entidades vivas são partes integrantes do Supremo, assim como as partículas de ouro são partes de uma mina de ouro. Logo, a entidade viva, em sua posição espiritual, é igual ao ouro, tendo as mesmas qualidades de Kṛṣṇa. A individualidade é mantida, caso contrário, ficaria fora de cogitação falar de bhakti-yoga. Bhakti-yoga significa que o Senhor está presente, o devoto está presente, e existe a atividade de intercâmbio amoroso entre o Senhor e o devoto. Portanto, a individualidade está presente na Suprema Personalidade de Deus e na pessoa individual, caso contrário bhakti-yoga não teria sentido. Quem não está situado na mesma posição transcendental do Senhor não pode servir ao Senhor Supremo. Para ser assistente pessoal de um rei é necessário adquirir as devidas qualificações. Logo, exige-se que a pessoa se torne Brahman, ou que fique livre de toda a contaminação material. Na literatura védica está dito que brahmaiva san brahmāpy eti. É possível alcançar o Brahman Supremo tornando-se Brahman. Isto significa que se deve ser qualitativamente uno com o Brahman. Pelo fato de atingir o Brahman, a pessoa, como alma individual, não perde sua identidade eterna de Brahman.
Ez a vers válasz Arjuna harmadik kérdésére: Hogyan lehet elérni a transzcendentális síkot? Ahogyan arról korábban már szó volt, az anyagi világ az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt működik. Az embernek nem szabad hagynia, hogy a természet kötőerőinek tettei megzavarják. Az anyagi tettek helyett a Kṛṣṇa-tudatú tettekre kell irányítania a tudatát. A Kṛṣṇa-tudatú cselekvést bhakti-yogának nevezik, s ez nem más, mint hogy mindig Kṛṣṇa érdekében cselekszünk. Ez nem csak magára Kṛṣṇára vonatkozik, hanem különféle teljes értékű kiterjedéseire is, például Rāmára és Nārāyaṇára. Kṛṣṇának megszámlálhatatlanul sok kiterjedése van. Aki valamelyik formáját vagy számtalan teljes értékű kiterjedésének egyikét szolgálja, arra úgy kell tekintenünk, mint aki már elérte a transzcendentális síkot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kṛṣṇa valamennyi formája teljesen transzcendentális, gyönyörrel és tudással teli, valamint örökkévaló. Az Istenség személyiségei mindenhatóak és mindentudóak, és minden transzcendentális tulajdonság a birtokukban van. Ha tehát valaki rendíthetetlen elszántsággal végzi Kṛṣṇa vagy teljes értékű kiterjedése szolgálatát, könnyedén felülkerekedhet az anyagi természet kötőerőin, melyeket másképpen nagyon nehéz legyőzni. A hetedik fejezet már elmagyarázta ezt. Aki meghódol Kṛṣṇa előtt, az egy csapásra legyőzheti az anyagi természet kötőerőinek befolyását. Kṛṣṇa-tudatúnak lenni, vagyis az odaadó szolgálatban élni azt jelenti, hogy az ember egyenlővé válik Kṛṣṇával. Az Úr azt mondja, hogy az Ő természetét örökkévalóság, teljes gyönyör és tudás jellemzi, s az élőlények a Legfelsőbb szerves részei, ahogyan az aranyrögök is részei az aranybányának. Ezért az élőlény lelki helyzetében természetét tekintve éppen olyan, mint az arany, mint Kṛṣṇa. Az egyéniségük közötti különbség továbbra is fennáll, különben nem lehetne szó bhakti-yogáról. A bhakti-yoga magában foglalja az Úr, a bhakta, valamint a kettőjük közötti szeretetteljes, aktív kapcsolat létét. Ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az egyéni személy is megőrzi egyéniségét, másképp a bhakti-yoga értelmét vesztené. Ha valaki nem érte el azt a transzcendentális helyzetet, amely az Úrra jellemző, nem szolgálhatja a Legfelsőbb Urat. Ha valaki a király személyes szolgája akar lenni, el kell sajátítania a szükséges tulajdonságokat. A szükséges tulajdonság a Brahmanná válás, vagyis megszabadulás az anyagi szennyeződéstől. A védikus irodalom kijelenti: brahmaiva san brahmāpy eti. A Legfelsőbb Brahmant úgy érheti el az ember, hogy Brahmanná válik. Ez azt jelenti, hogy az embernek természetét tekintve azonossá kell válnia a Brahmannal. A Brahman elérése nem azt jelenti, hogy az élőlény elveszíti örökkévaló Brahman-azonosságát mint egyéni lélek.