Skip to main content

VERSOS 13-14

13 – 14. VERS

Texto

Szöveg

adveṣṭā sarva-bhūtānāṁ
maitraḥ karuṇa eva ca
nirmamo nirahaṅkāraḥ
sama-duḥkha-sukhaḥ kṣamī
adveṣṭā sarva-bhūtānāṁ
maitraḥ karuṇa eva ca
nirmamo nirahaṅkāraḥ
sama-duḥkha-sukhaḥ kṣamī
santuṣṭaḥ satataṁ yogī
yatātmā dṛḍha-niścayaḥ
mayy arpita-mano-buddhir
yo mad-bhaktaḥ sa me priyaḥ
santuṣṭaḥ satataṁ yogī
yatātmā dṛḍha-niścayaḥ
mayy arpita-mano-buddhir
yo mad-bhaktaḥ sa me priyaḥ

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

adveṣṭā — não invejoso; sarva-bhūtānām — para com todas as entidades vivas; maitraḥ — amigável; karuṇaḥ — bondoso; eva — decerto; ca — também; nirmamaḥ — sem sentido de propriedade; nirahaṅkāraḥ — sem falso ego; sama — igual; duḥkha — em aflição; sukhaḥ — e felicidade; kṣamī — clemente; santuṣṭaḥ — satisfeito; satatam — sempre; yogī — alguém ocupado em devoção; yata-ātmā — autocontrolado; dṛḍha-niścayaḥ — com determinação; mayi — em Mim; arpita — ocupadas; manaḥ — mente; buddhiḥ — e inteligência; yaḥ — aquele que; mat-bhaktaḥ — Meu devoto; saḥ — ele; me — para Mim; priyaḥ — querido.

adveṣṭā – nem irigy; sarva-bhūtānām – minden élőlénnyel szemben; maitraḥ – barátságos; karuṇaḥ – kedves; eva – bizony; ca – szintén; nirmamaḥ – birtoklásérzet nélküli; nirahaṅkāraḥ – hamis ego nélküli; sama – egyforma; duḥkha – boldogtalanságban; sukhaḥ – és boldogságban; kṣamī – megbocsátó; santuṣṭaḥ – elégedett; satatam – mindig; yogī – odaadó szolgálatban él; yata-ātmā – önfegyelmezett; dṛḍha-niścayaḥ – elszántsággal; mayi – Rám; arpita – szögezve; manaḥ – elmét; buddhiḥ – és értelmet; yaḥ – aki; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; saḥ – ő; me – Nekem; priyaḥ – kedves.

Tradução

Fordítás

Aquele que não é invejoso, mas é um amigo bondoso para todas as entidades vivas, que não se considera proprietário e está livre do falso ego, que é equânime tanto na felicidade quanto na aflição, que é tolerante, sempre satisfeito, autocontrolado e ocupa-se em serviço devocional com determinação, tendo sua mente e inteligência fixas em Mim — semelhante devoto Me é muito querido.

Aki nem irigy, hanem minden élőlény kedves barátja, nem képzeli tulajdonosnak magát és mentes a hamis egótól, boldogságban és boldogtalanságban egyaránt kiegyensúlyozott, türelmes, mindig elégedett, önfegyelmezett, nagy elszántsággal végzi az odaadó szolgálatot, valamint elméjét és értelmét Rám szögezi, s az Én bhaktám – az nagyon kedves Nekem.

Comentário

Magyarázat

Voltando ao ponto do serviço devocional puro, nestes dois versos, o Senhor descreve as qualificações transcendentais de um devoto puro. O devoto puro jamais se perturba em circunstância alguma. Nem tem inveja de ninguém. Tampouco o devoto torna-se inimigo de seu inimigo; ele pensa: “Esta pessoa está agindo como meu inimigo devido às minhas próprias más ações passadas. Logo, é melhor sofrer do que reclamar”. No Śrīmad-Bhāgavatam (10.14.8), afirma-se: tat te ’nukampāṁ susamīkṣamāṇo bhuñjāna evātma-kṛtaṁ vipākam. Sempre que está aflito ou passa dificuldades, o devoto sabe que o Senhor está tendo misericórdia dele. Ele pensa: “Devido às minhas más ações passadas, eu deveria sofrer muito, muito mais do que estou sofrendo agora. Logo, é pela misericórdia do Senhor Supremo que não estou recebendo todo o castigo que mereço. Pela misericórdia da Suprema Personalidade de Deus, minha punição é pequena”. Por isso, ele é sempre calmo, quieto e paciente, apesar de muitas condições aflitivas. O devoto é também sempre bom para todos, mesmo para seu inimigo. Nirmama quer dizer que o devoto não dá muita importância às dores e problemas relativos ao corpo porque sabe perfeitamente bem que não é o corpo material. Ele não se identifica com o corpo; por isso, está livre da concepção do falso ego e é equânime na felicidade e na aflição. Ele é tolerante e fica satisfeito com aquilo que lhe é concedido pela graça do Senhor Supremo. Ele não se esforça muito para conseguir algo a duras penas, e por isso, está sempre alegre. Ele é um místico completamente perfeito porque está fixo nas instruções recebidas do mestre espiritual, e age com determinação porque seus sentidos estão controlados. Ele não se abala com argumentos falsos, porque ninguém consegue dissuadi-lo de ter determinação fixa no serviço devocional. Ele sabe muito bem que Kṛṣṇa é o Senhor eterno, logo, ninguém pode perturbá-lo. Essas qualificações capacitam-no a fixar toda a sua mente e inteligência no Senhor Supremo. Sem dúvida alguma, esse nível de serviço devocional é muito raro, mas o devoto situa-se nesta plataforma, seguindo os princípios reguladores que fazem parte do serviço devocional. Ademais, o Senhor diz que semelhante devoto Lhe é muito querido, pois o Senhor está sempre contente com todas as suas atividades executadas em plena consciência de Kṛṣṇa.

Az Úr ismét a tiszta odaadó szolgálatról beszél, és ebben a két versben leírja a tiszta bhakta transzcendentális tulajdonságait. A tiszta bhaktát a körülmények sohasem zavarják meg, és nem irigy senkire. Nem válik ellensége ellenségévé sem, mert úgy gondolja: „Ez az ember hajdani bűnös tetteim visszahatásaként bánik most velem az ellenségeként. Jobb hát eltűrni, mintsem szembeszállni vele.” A Śrīmad-Bhāgavatam (10.14.8) írja: tat te 'nukampāṁ susamīkṣamāṇo bhuñjāna evātma-kṛtaṁ vipākam. Ha a bhaktának szenvednie kell, vagy megpróbáltatások érik, azt az Úr kegyének tekinti. Így gondolkodik: „Múltbeli bűneim visszahatásaként sokkal többet kellene szenvednem. Nem más ez, mint a Legfelsőbb Úr kegye, hogy nem kapok meg minden büntetést, amit megérdemelnék. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből csak egy keveset kapok belőle.” A bhakta éppen ezért a sok szenvedés ellenére is örökké nyugodt, csendes és türelmes. Mindig kedves mindenkihez, még ellenségeihez is. A nirmama szó arra utal, hogy a bhakta nem tulajdonít nagy fontosságot a testtel kapcsolatos kényelmetlenségeknek és problémáknak, mert jól tudja, hogy ő nem az anyagi test. Nem azonosítja magát a testével, így mentes a hamis egótól, s boldogságban és boldogtalanságban egyaránt kiegyensúlyozott. Béketűrő, és megelégszik annyival, amit a Legfelsőbb Úr kegyéből kap. Nem törekszik nehezen elérhető dolgok megszerzésére, ezért mindig örömteli. Ő a teljesen tökéletes misztikus, mert rendíthetetlenül követi a lelki tanítómesterétől kapott utasításokat, s mivel uralkodik érzékszervei fölött, rendkívül eltökélt. A hamis ellenérvek nem ingatják meg; semmi sem tudja eltéríteni szilárd elhatározásától az odaadó szolgálatban. Teljesen tisztában van azzal, hogy Kṛṣṇa az örökkévaló Úr, ezért senki sem képes megzavarni őt. Mindezek a tulajdonságok lehetővé teszik számára, hogy teljes egészében a Legfelsőbb Úrra rögzítse az elméjét és intelligenciáját. Az odaadó szolgálat e síkját minden bizonnyal nagyon kevesen érik el, de az odaadó szolgálat szabályozó elveit követő bhakta biztos sikerre számíthat. Az Úr továbbá kijelenti, hogy az ilyen bhakta nagyon kedves Számára, mert mindig örömet szerez Neki tetteivel, melyeket teljes Kṛṣṇa-tudatban hajt végre.